Egy kétezer éves zsinagóga romjait találták meg az észak-izraeli Migdálban, a Genezáreti-tó partjánál - írja az MTI a The Times of Israelre hivatkozva. Ez a második hasonló korú zsinagóga a településen, amelyet Iosephus Flavius zsidó hadvezér és történetíró főhadiszállásként használt a rómaiak elleni lázadás idején, időszámítás szerint 66-70-ben.
A zsinagógák építésekor még állt a jeruzsálemi szentély, a kutatók pedig úgy vélik, hogy a felfedezés átírja a korabeli vallási életről kialakított képet. A régészek eddig azt feltételezték, hogy amíg a templom állt, nem volt komoly igény zsinagógákra. "Az istentisztelet központi szerepét Jeruzsálem töltötte be, ezért eddig úgy magyarázták, hogy a településeken nem volt szükség sok zsinagógára" - mondta Adi Erlich, a Haifai Egyetem kutatója. "A második zsinagóga feltárása a korabeli galileai zsidók társadalmi és vallási életéről árulkodik, és jelzi, hogy szükségük volt egy különleges terem kialakítására a Tóra-tanulmányozás és -olvasás, valamint a társasági összejövetelek számára" - tette hozzá Dina Avsalom Goreni, a Haifai Egyetem munkatársa.
Az épület maradványainál cserép gyertyatartókat, öntőformában készült üvegtálakat, pénzérméket és a rituális tisztálkodást szolgáló kőedényeket is találtak.
A szakemberek szerint a leletek migdáli zsidók Jeruzsálemmel és a szentéllyel ápolt kapcsolatáról tanúskodnak.
A széles, négyzet alapú, bazalt- és mészkőből épült zsinagógában egy központi csarnok és két további helyiség található. A középső terem falait fehér és színes vakolattal borították, a falak mellett szintén vakolt kőpadok álltak. A valószínűleg fából és agyagból készült mennyezetet hat oszlop támasztotta, amelyek közül kettőnek a kőalapja fennmaradt. Az építmény déli oldalán egy kisebb helyiségben egy vakolt kőpolcot fedeztek fel, amely a Tóra-tekercsek tárolását szolgálhatta.
A Galileai-tenger északnyugat partvidékén fekvő Migdal jelentős zsidó város volt kétezer évvel ezelőtt, és a keresztény források is említik, mint Mária Magdolna szülőhelyét. A másik, a település keleti részén lévő zsinagógát több mint egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel. Annak közepén egy faragott követ találtak, amelybe hétágú gyertyatartót mintáztak a szentélyben akkor még meglévő menórát másolva.
