Március 6-án a főváros oldalunkon tette közzé A Városliget a lassítás helye! című vitairatát, illetve tizenhét pontból álló javaslatcsomagját, amire néhány órával Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa is reagált (ez első cikkünk végén olvasható), azt állítva, hogy nem ők, hanem a főváros zárkózik el a párbeszédtől, és nem a helyes, sőt, erre létrehozott fórumokon jelzi aggályait.
Soraira előbb Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, majd Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor válaszolt: előbbi szerint Baán saját magának mond ellent, ígéreteit pedig nem tartja be, hiszen a terveket ígéretével ellentétben nem osztja meg a városvezetéssel, a közparkban folyó munkák elvégzéséhez pedig erőszakkal írta felül a Ligetre elfogadott változtatási tilalmat. Bardóczi emellett a főváros párbeszédre való hívására a kormányoldal által adott nemleges választ, illetve a Rondóval kapcsolatos aggályait fejezte ki, sőt, aggódását fejezte ki a következő hónapokban folyó történések irányával kapcsolatban.
A vitaindító irat, illetve a tizenhét pont
Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros
Zöldebb, és élhetőbb park születhet - feltéve, ha a kormány kész a párbeszédre.
Gondolataikra a Városliget Zrt. direktben már nem reagált, március 22-én azonban egy, az MTI hírei közt megjelent közleményben tették közzé saját álláspontjukat: eszerint nemsokára megújul a Rondó, új, a Műcsarnokig tartó szakasszal bővül a Városligeti Promenád, lebontják a Főkert egykori telephelyét (helyén parkot hoznak létre), megszületik a hőlégballon-kilátó, sőt, megvalósul a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza környezetének a Zenei élménykertet is magában foglaló kertészeti kialakítása is.
Kapcsolódó
Az MTI-ben közzétett közlemény szerint folytatódik a tájépítészeti tervek valóra váltása.
A szöveg szerint "Magyarország történetének legnagyobb szabású kert- és tájépítészeti programjának" jelenlegi szakaszban
csaknem 80 ezer négyzetméternyi parkfelület újul meg, és 200 új lombos fát is elültetnek 2022 tavaszáig.
Az írás kiemeli a 72 ezer négyzetméternyi burkolt felület elbontását, közel ötszáz fa, hetvenezer cserje, illetve 140 ezer évelő ültetését, sőt, felsorolta az összes, eddig megvalósult elemet.
Szerkesztőségünkhöz most a Városháza juttatta el az álláspontját, melyet most teljes hosszában közlünk:
A főváros vezetése a Városliget zöldfelületeinek megújítását sosem ellenezte: azzal nem értünk egyet, hogy a Ligetet beépítsék, közpark funkcióját veszélyeztessék. Több és mélyebb a vitánk tehát a kormánnyal, mint pusztán egy szemháború arról, hogy egészen pontosan hány fa maradjon a Városligetben.
Mi azt képviseljük, ami Szloszjár Györgynek, a Városliget tájépítészeti megújításának terveit megalkotó Garten Studio vezetőjének is szakmai álláspontja: hogy a Liget középső harmadában a zöldfelületi élmény, a rekreáció legyen az elsődleges, ezért nem támogatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Galéria épülete éppen itt, a Liget közepén épüljön meg. Véleményünk szerint a Liget belső területeinek a kikapcsolódást kell szolgálnia, ezzel pedig az 50 ezer négyzetméteres alapterületű Nemzeti Galéria megépítése ellentétes.
Mi örülnénk, ha a Liget egykori történeti bejáratát, a Rondót valóban helyreállítanák, azonban az épülő Néprajzi Múzeum éppen ennek, a Liget története szempontjából fontos résznek a helyén épül, elfoglalva annak az egyharmadát.
A tojásdad formájú zöldfelületi egységek létrehozását szintén támogatjuk, azt azonban nem, hogy zöldfelületek közötti területet olyan nagy mértékben burkolják le, mint ahogy a Liget Zrt. tervezi megvalósítani.
A Ligetnek soha nem volt népszerű attrakciója a Ballon kilátó, ez a múlt egy mesterségesen kreált darabja a Városliget Zrt részéről, amellyel a főváros tulajdonosként nem ért egyet, mivel a Hőlégballon felszállópálya további környezetterhelést jelentene a Városligetnek. Ezt jeleztük a Városliget fejlesztéséről szóló 17 pontban - és mivel a miniszterelnök szerint amivel a Főváros nem ért egyet, az nem fog megépülni, ezért javasoljuk az egyeztetések megkezdését.
A rossz állapotú FŐKERT telephely elbontásával a főváros azonosulni tud, ugyanakkor az épület elbontásával máshol kell a cégnek megoldania a fenntartó személyzet elhelyezését, amelyre a Városliget Zrt egyáltalán nem gondolt.
Ebből is látszik, hogy a városi parkra az ingatlanfejlesztő látványelemként tekint, a fenntartás megszervezését nem tekinti feladatának, miközben a fejlesztéseivel olyan tömeget zúdít a parkra, ami intenzív fenntartás mellett is óriási kihívás.
A Városligetet a budapestiek, különösen a közelben élők eddig is a sajátjuknak érezték. Hogy a fejük felett az állam dönt a sorsáról és a tulajdonost, a Fővárosi Önkormányzatot kizárja a park sorsát befolyásoló döntésekből, az nem szolgál közérdeket.
