Válaszul az egyházfő is félretette előre megírt beszédét, és őszinte szembenézésről, valamint alapos vizsgálatok igényéről beszélt.
Példátlan jelenetek zajlottak le a laekeni királyi kastélyban, ahol Fülöp belga király és Matild királyné fogadta Ferenc pápát. A király és Alexander De Croo miniszterelnök rögtön a formaságok után keményen beszélt a katolikus egyház szexuális visszaéléseiről és azok eltussolásáról.
Belgiumban az elmúlt években sorra robbantak ki a botrányok. 2010-ben az ország leghosszabb ideig hivatalban lévő püspöke, Roger Vangheluwe, beismerte, hogy 13 éven át zaklatta unokaöccsét. Büntetés nélkül lemondhatott, amit még Benedek pápa engedélyezett. Bár Ferenc pápa szigorúbb az ilyen ügyekben, Vangheluwe-t csak idén zárták ki végleg a papi rendből, vélhetően azért, hogy a belga látogatás előtt enyhítsék a közfelháborodást.
A 2010-es razziák során a belga rendőrség még a kriptákat is átkutatta, hogy bizonyítékokat találjanak az egyház titkolózása ellen. A Vatikán akkor sajnálatosnak nevezte ezt a kegyeletsértést, de azóta a belgák még több áldozatról szereztek tudomást. Egy 200 oldalas jelentés 507 zaklatási áldozatról számolt be, köztük olyanokról, akik 2 éves korukban estek áldozatul. Legalább 13-an öngyilkosok lettek, és mások is megpróbálták eldobni az életüket. Az áldozatok szerint ezek a számok csak a jéghegy csúcsa.
Tavaly újra a figyelem középpontjába került az egyházi visszaélések ügye egy flamand dokumentumfilm, a Godvergeten (Isten háta mögött) miatt, amely 100 áldozat történetét dolgozta fel. A közfelháborodás hatására a flamand parlament hivatalos vizsgálatot indított, és egy zárójelentésben több mint 100 ajánlást fogalmazott meg a visszaélések kezelésére. Az egyház is bejelentette, hogy meghallgatja az áldozatokat, de sokan kételkednek az őszinteségükben.
Luc Terlinden, a belga püspöki konferencia elnöke elismerte, hogy az egyháznak jobban kellett volna kezelnie az ügyeket. „A hallgatás kultúrája csak súlyosbította a tragédiákat” – mondta. Fülöp király és De Croo miniszterelnök szintén keményen fogalmaztak.
A pápa a szent ártatlanok lemészárlásához hasonlította az egyházi visszaéléseket, és kijelentette, hogy az egyház nem kereshet kifogásokat. Ferenc pápa ugyan sokat tett a zaklatások felszámolásáért, de a botrányok továbbra is rázzák az egyházat, mivel sok országban, köztük Magyarországon, nincs átfogó vizsgálat a múlt visszaéléseiről. Az ilyen szembenézés nélkül pedig nehéz továbblépni.
Ferenc pápa beszédében megemlítette a kényszerített örökbeadásokat is, amelyek során leányanyáktól, sokszor nemi erőszak vagy vérfertőzésből született gyerekeket vettek el és adtak örökbe idegen családoknak. Belgium ügyvezető igazságügyi minisztere ezt az egyház „horrorisztikus gyakorlatának” nevezte.
(via 444)
