Mint ismert, extraprofitadók bevezetéséről döntött a kormány, amitől 800 milliárd forint bevételt vár a bajban lévő költségvetés. A kiskereskedelmi szektor többlet adóterhelése a hírek szerint "csak" annyit változik, hogy a sávos adónem két felső kulcsa emelkedik jelentősen, így a legnagyobbak még magasabb összeggel kénytelenek hozzájárulni a közös terhek viseléséhez.
Az alsó két kulcs nem változik, vagyis változatlanul 0,1% marad az adókulcs 500 millió forint és 30 milliárd forint közötti bevételnél, 500 millió forintos adóalapig pedig 0% az adó mértéke. Érdemes azonban ezen a ponton megállni kicsit a Portfolio.hu szerint, hogy kik is eshetnek az 500 millió forintos árbevétel-kategóriába.
A Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) alelnöke, Gépész László ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az 500 millió forintos alsó bevételi határ látszólag megkíméli a legkisebb kiskereskedelmi szereplőket, de van egy szektor, a kisbenzinkutak, akikre ez nem igaz. A portálnak kifejtette, hogy a kisebb magánkutak is a különadó hatálya alá tartoznak, még a szabályozott 480 forintos ár mellett is, ha elérik, meghaladják az évi 1 millió literes értékesítést. Ekkor ugyanis bevételük eléri, meghaladja az 500 millió forintot. Ennek megfelelően idén is befizethetik a rájuk eső kiskereskedelmi különadót, ami az 500 millió forintot meghaladó bevételük 0,1 százaléka, vagyis több százezer forint lehet. Tájékoztatása szerint több száz ilyen vállalkozás lehet, és vannak olyan cégek is, amelyek egy bizonyos térségben több üzemanyagállomást is üzemeltetnek, így ők is biztosan fizetik a különadót.
Persze az adót eddig is fizethették, azonban mint az FBSZ alelnöke kifejtette, időközben jelentősen, alapjaiban megváltozott működési környezetük a 2021 novemberében bevezetett benzinárstop következtében.
- Az első néhány hónapban arra voltak kényszerítve, hogy mindenféle kompenzáció nélkül veszteségesen működtessék a kútjaikat, mivel a beszerzési ár a 480-as szintig, majd fölé emelkedett.
- Februárban és márciusban jött az újabb beavatkozás, amikor is a kormány 480 forintban maximálta az üzemanyagok nagykereskedelmi árát, így 0 forint árrés maradt a működtetés költségeire és a rezsire, majd
- döntött a kormány a literenkénti 20 forintos támogatásról a kisebb cégeknél, a tavalyi forgalom 80 százaléka után.
Az alelnök szerint azonban ezt a támogatást leginkább kármérséklésnek lehet tekinteni. Az érintettek elmondása szerint a kompenzáció a túléléshez is alig elég, mert a megemelkedett költségeket ebből alig lehet fedezni: a rezsi és bérköltségek mellett bejött az üzemanyagszállítás díja is. Az új helyzetben ugyanis már csak a Mol-lal, mint nagykereskedővel tudnak leszerződni, aki már nem szállítja ki az érintett kiskutaknak a megfelelő mennyiséget, hanem a kútüzemeltetők maguk intézik azt.
Kitért arra is, hogy a különadó alapját képező árbevétel igen magas százaléka eleve adó, és ez az adó adója, a különadó pedig a megadóztatott adóra rakodó újabb adó.
Mint mondta, az üzemanyag-kiskereskedőt, aki 480 forint/liter áron veszi meg az áruját, és 480 forint/liter áron kénytelen eladni, napi körülbelül 3 ezer liter eladás felett még meg is adóztatják a kiskereskedelmi különadóval. Nyereséget tehát tilos termelniük, miközben elvárják tőlük a különadó befizetését is. A szervezet alelnöke mindezt nem nevezné arányos és igazságos közteherviselésnek, sőt.
Kapcsolódó
Extraprofitadók: mostantól a Mol helyett a magyar állam keres az orosz olajon
Tovább pörgethetik az inflációt az extraprofit lefölözésére kitalált új adók.
