A tök ciki szinonimája volt minálunk, mert a hatvanas évek Magyarországának tizen- és huszonévesei azt hitték, Karel Gott a csehszlovák könnyűzene valamiféle sztahanovistája, világsztár Prágától Pozsonyig, maximum a béketábor határvonaláig.
Csakhogy legalábbis európai csillagként ragyogott, hiszen az NDK televíziójának zenés ajándékkosarait simán fogták az NSZK-ban, és Peter Alexander bécsi énekes-színész, a nyugatnémet tévéműsorok népszerű házigazdája
ugyanazt érezte, mint azok, akik a fiatal Gottot a prágai Vltava kávéházban hallották Ray Charlest énekelni jazzbandje frontembereként. A tanúk szerint Ray Gottnak is hívhatták volna…
Ungár István, a róla elnevezett zenekar legendás szaxofonosa Prágában, a Lucerna Palotában hallotta, majd a szövetségi köztársaságban évtizedeken át látta a tévében a csehszlovák átváltozó művészt, aki "libamájra" cserélte a dzsesszt, és slágerek seregét ontotta az NSZK-ban (is). Több lemeze készült külföldön, mint odahaza - összesen 30, egyes források szerint 50 millió korongja fogyott el -, s a hanghordozók jó részét a Deutsche Gramophon Gesellschaft poprészlege, a Polydor adta ki. A cégnek hathatós érvei lehettek a szerződések megkötésére, ha Nat King Cole-t rá tudta venni, hogy karácsonyi albumán németül énekelje az Ó, szép fenyőt: "Wie grün sind deine Blätter."
A most elhunyt Gott első nyugatnémet korongja 1967-ben készült, és 1968-ban már féléves szerződést kapott Las Vegasból, ahol aztán minden este fellépett a kaszinót is működtető New Frontier Szállóban. A Time egyenesen "Kelet Sinatrájának" nevezte, jóllehet efféle egybevetésekkel csínján bántak a tekintélyes magazinnál. Ungár úgy véli, az összehasonlítás egyáltalán nem túlzás, mert Gottnak legalább olyan hangja és kisugárzása volt, mint például Engelbert Humperdincknek. Prágát elbódította az Álom luxuskivitelben című film betétdala, a Moon River (Hold folyó) cseh adaptációjával: "K tvým břehum sklání měsíc tvář / a líbá něžně v tuni stín…"
A pozsonyi Aranykulcs fesztiválon viszont nem hatott elsöprő erővel, mert a bolgár Lili Ivanova megelőzte a Mám rozprávkovy dom (Tündérházam van) című dalt búgó Gottot. A verseny nemzetközi volt, a bolgár és a csehszlovák képviselőn kívül Finnország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, valamint a Szovjetunió reprezentánsai vettek részt; Ambrus Kyri és Németh József, miként a sportban mondják, futott még. "A prágai festőakadémia bukott piktornövendéke" ellenben mindinkább hódított, ha nem is az ecsettel, és hatvannyolcban egyrészt Cliff Richarddal rivalizált az Eurovízió londoni dalfesztiválján a Tausend Fenster (Ezer ablak) című táncdallal, másrészt elénekelte a Lady Carnevalt, amely ismertté tette itthon is.
Amíg Tardos Péter szövegével, valamint a Harmónia vokál és a Stúdió 11 közreműködésével Korda György el nem zengte a slágert, Gott nem hódított mifelénk, ám 1969-ben már az jelent meg róla idehaza: "Sajnos nálunk még nem járt - kit terhel a mulasztás? -, és lemezeit is ritkán halljuk a rádióban."
Először hetvenkettő tavaszán szerepelt Budapesten, akkor is öt hónapot késett. Hetvenegy vége felé a következő közlemény látott napvilágot a magyar újságokban:
A december 13-ra hirdetett, de elmaradt Karel Gott-hangversenyre megváltott jegyek visszaváltási határideje 1972. február 28. Egyúttal közöljük, hogy Karel Gott hangversenyét 1972. április 19-én tartja az Erkel Színház.
Hazánkban nyilván azért sem aratott, mert kényes helyzetet teremtett azzal, hogy egyszersmind keleti és nyugati volt, ráadásul hetvenegyben nem ment haza nyugatnémet koncertkörútjáról. Majd az év szeptemberében a Csehszlovák Távirati Iroda diadalmasan jelentette: "Visszatért külföldről Karel Gott, az ismert táncdalénekes. Megérkezésekor cáfolta azokat a Nyugaton terjesztett híreket, amelyek szerint külföldön kívánt letelepedni." De még mindig maradt fennakadás, hiszen a Doktor Zsivágó című filmet itthon nem játszották, ezért annak betétdalát sem forgatták le, pedig a Weisst du wohin? című szám Gott legnagyobb slágereinek egyike volt.
A térségben talán csak Udo Jürgens ért el nála nagyobb sikereket, ám a ragyogóan zongorázó komponista-énekes - akinek zenekarában Fogarasi János is megfordult a billentyűknél - nem csekély előnyének tekinthető, hogy klagenfurti születésű osztrák-svájci állampolgár volt. A keleti blokkban nem csupán hallás, de áthallás is szükségeltetett. A cseh remekről még húsz évvel ezelőtt is így írt Schillinger Andrea a Magyar Narancsban:
Nekünk örökké Karel Gott, és együttese, a KGB (Karel Gott Band) húzza.
Ám, ha a függöny most le is, a vasfüggöny jóval korábban felment.
Kiemelt kép: Miroslav Zaj / Getty Images
