Két francia EP-képviselő érkezett a napokban Budapestre, hogy az Orbán-rendszer működését tanulmányozzák. Valérie Hayer a költségvetési bizottság tagja, Pierre Karleskind pedig a költségvetési ellenőrzési bizottságé, de mindketten érintettek jogállami ügyekben is. Hayer például részt vett annak a helyreállítási alapnak a tárgyalásain is, melyen a magyar pályázatot még mindig nem fogadta el az Európai Bizottság. A két képviselő Budapestről Lengyelországba utazik, hogy az unió másik, visszatérően problémás tagországában is találkozzon civilekkel.
Egyeztettek többek között a Transparency International vezetőjével, a CEU igazgatójával, a Telex főszerkesztőjével, valamint Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölttel is. Természetesen találkoztak két momentumos politikussal is, Cseh Katalinnal, akivel egy frakcióban ülnek az Európai Parlamentben, és Orosz Annával, a párt alelnökével, aki Fekete-Győr András lemondása óta ideiglenesen a pártelnöki teendőket ellátja.
A két képviselő nem először jár Budapesten, korábban a Pride-on is képviselték a liberális Renew frakcióját, és akkor is beszéltek civil szervezetek vezetőivel. Ennyi idő alatt nem sok minden változhatott, de Karleskind szerint valami elmozdulás azért látszik.
Van vezetője az ellenzéknek, szerintem ez a legfontosabb változás. Be kell vallanom, legutóbb elhűltem attól, hogy az ellenzék gyengének látszott, és mintha azon gondolkodtak volna, hogy egy nyilvános beszédben mondhatnak-e olyat, ami miatt a kormány utólag megtámadhatja őket, felhasználhatja ellenük. Most azt látom, hogy van vezető. Nem tudom, hogy mindenki elfogadja-e, de egy erős ember, képes szembemenni Orbánnal. És elég meglepő számunkra, hogy valaki a jobboldalról azt tudja mondani, hogy neki megvan a saját véleménye, de ő az ellenzéki koalíció jelöltje lesz, és nyitott arra, hogy más ötletek is megjelenjenek a kampányban
- mondta Karleskind. Szerinte Márki-Zay Péter felkészült arra, hogy a kormány támadni fogja.
Hayer és Karleskind látogatásának az ad súlyt, hogy franciák. Angela Merkel távozásával Emmanuel Macron lett/lesz az EU legnagyobb hatalmú politikusa. Macron számára pedig a következő hónapokban fontos lesz még keményebben politizálni, mert választások következnek Franciaországban.
Ezzel párhuzamosan Franciaország veszi át az Európai Unió soros elnökségét is 2022. január elsejétől, így éppen a magyar kormány számára legkritikusabb időszakban, a parlamenti választás előtti négy hónapban lehet totális francia uralom Európában. Az En Marche, Macron pártja, amelynek a két képviselő is tagja, közben egyre erősödik az Európai Parlamentben. A Renew Europe frakció a két nagy néppárti képviselőcsoport, a szociáldemokraták és az Európai Néppárt gyengülése miatt jelentős szerepet játszik a parlamentben, ráadásul a csoport vezetője is francia lett. Dacian Ciolos, az előző frakcióvezető ugyanis visszatért Romániába, hogy otthon politizáljon tovább, és a Renew vezetését Séjourné Stéphan vette át, aki korábban Macron tanácsadója is volt.
Macron fő kihívói a francia elnökválasztáson a jobboldalról érkeznek. A nemrég Budapestre látogató Marine Le Pen tűnik a legesélyesebbnek, de egyre többen támogatják Éric Zemmour szélsőjobboldali gondolatait is, így a centrista En Marche alapvetően ezekkel a nézetekkel szemben tudja magát pozícionálni a választáson. És mivel ezeknek a gondolatoknak Orbán Viktor az egyik legismertebb képviselője az európai politikában, így Macron szükségszerűen Orbánnal is szembehelyezkedik.
Ennek a keményedő francia politikának voltak már jelei. Clément Beaune, a franciák Európa-minisztere például Pozsonyban mondta el nekünk, hogy elsőként akarták az EU egyik meghatározó szerve, az Általános Ügyek Tanácsa elé vinni az Orbán-kormány homofób pedofiltörvényét.
Hayer szerint Magyarország és Lengyelország esetében is az a legfontosabb kérdés, tiszteletben tartják-e a jogállamot. És szerinte a költségvetési nyomás lehet a megoldás. Ez a stratégia Lengyelországban sikeres volt már, hiszen amikor a lengyel kormány azzal az ötlettel állt elő, hogy különböző városok mentén LGBT-független zónákat hoznak létre, az EU azzal fenyegetett, hogy nem kapják meg a strukturális alapokból járó támogatásokat - ettől a lengyelek meg is hátráltak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban azt mondta, hogy a pedofiltörvénynek és a magyar kormány jogállami visszaéléseinek nincs köze ahhoz, hogy a bizottság még mindig nem hagyta jóvá Magyarország pályázatát a gigantikus méretű koronavírus-segélycsomagra, a helyreállítási alapra. Karleskind szerint elsősorban a korrupcióra hivatkoznak, de a jogállam és az európai értékek tisztelete ettől nem független.
Tagja vagyok a költségvetési ellenőrző bizottságnak, ami a hétéves költségvetést felügyeli, és miközben folyt a harc a jogállami mechanizmus megindításáért, mi azt is megnéztük, milyen eszközöket ad még az EU a kezünkbe. Azt láttuk, hogy a strukturális alapokat is akkor lehet csak kifizetni, ha az országok tiszteletben tartják az EU alapértékeit a pályázatok során. 2021-22 specifikus időszak, mert ez a hétéves költségvetés első éve. Most tudunk tárgyalni erről, valamint a helyreállítási alapról is. Később erre nem lesz lehetőség. Ha most nem lépünk fel, jövőre már nem tudunk
- mondja Karleskind, aki szerint persze azért lépnek fel a jogállami normák betartásáért, mert ebben hisznek, de azért más okaik is vannak.
Kaptam hívásokat és üzeneteket is a szavazóimtól, akik azt kérdezik: miért adunk pénzt azoknak az országoknak, akik csalnak vele? Nem fizetünk olyan Európáért, ami oligarchákat pénzel Magyarországon és homofób politikusokat Lengyelországban - ezt mondják a szavazóim.
Karleskind szerint ez mostanra politikai ügy lett náluk, hiszen Franciaország nettó befizetője az EU-nak, ezért a szavazóik pénzéről van szó. Szerinte mindenképp ügy lesz ez a francia elnökválasztási kampányban is.
Orbán lehetett volna nagy európai vezető, de teljesen elszigetelődött mostanra. Nem fogunk beleavatkozni a magyar választásba, de szeretnénk változásokat látni. Azt sem tudom mondani, hogy a francia elnökség keményebben lépne fel, de azt tudom, hogy változások kellenek, Magyarországnak vissza kell térnie az Európai Unióba,
tette hozzá.
A helyreállítási alap pénzeivel kapcsolatban Hayer azt mondta, három feltételt szerettek volna a jóváhagyásért kérni:
- Magyarország vezessen be egy mechanizmust, ami világossá teszi, kik a végső haszonélvezői ezeknek a támogatásoknak.
- Akik korábban csalással kapcsolatos ügyekben voltak érintettek, ne kaphassanak uniós támogatást.
- A harmadik pedig, hogy ezek az információk legyenek mindenki számára elérhetőek.
A bizottság szerinte halogatja a döntést, de a Renew frakció azt szeretné elérni, hogy dobják vissza a magyar pályázatot, mert ez azt üzenné, hogy nem tolerálják a korrupciót.
Hayer megerősítette, ő is hallott olyan pletykákat, miszerint akár napokon belül is jóváhagyhatják a helyreállítási alap pénzeit, de szerinte ezt nem lenne jó feltételek nélkül megtenni. Úgy véli, például nem lenne elég az, ha a kormány vissszavonná a pedofiltörvényt (bár erről sincs hír egyelőre), hiszen ezzel a korrupció nem szűnne meg.
Hasonlóképpen akár napokon vagy heteken belül döntés születhet az Európai Bíróságon is a kondicionalitási (korábbi nevén jogállamisági) mechanizmusról, és Hayer szerint a bizottságnak nem lesz más választása, mint elindítani azt, hiszen 2021. január 1-jétől érvényben van, függetlenül attól, hogy még nem alkalmazták. Mint ismert, az Európai Parlament jogi szolgálata nyújtott be keresetet az uniós bírósághoz az Európai Bizottság ellen a mechanizmusról szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt. A tavaly decemberben elfogadott rendelet lehetővé teszi, hogy az EU felfüggeszthesse az uniós költségvetésből történő kifizetéseket azon tagállamok számára, amelyekben a jogállamiság veszélyben van.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le! Az Európai Unió legfontosabb politikai eseményeiről hetente értesülhetsz hírlevelünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kedves Olvasónk!
Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat.
