Az egész világon végigsöprő koronavírus-járvány a mellett, hogy már kilencvenezer ember halálát okozta, gazdasági válságokat idézett elő, és teljesen felbolygatta az emberek életét, szinte teljesen megállította a javában zajló amerikai elnökválasztást is. A Demokrata Párt egymás után halasztotta el, majd fújta le az előválasztásokat, pont akkor, amikor már úgy tűnt, hogy Joe Biden egykori alelnök bebiztosította a győzelmét, és a párt elnökjelöltjeként kezdhet készülni a Donald Trump elleni küzdelemre. Sőt, a demokraták még az elnökjelölő nagygyűlésüket is elhalasztották a járványveszély miatt - igaz, Bernie Sanders szerdai visszalépésével ez végképp formaság is lesz.
A közegészségügyi okokból elhalasztott előválasztások pedig sokakban felvetették a kérdést, mi lesz, ha Trump a vészhelyzetre hivatkozva bizonytalan időre elhalasztja az elnökválasztást. A közösségi oldalakon egymás után tűntek fel a rémhírek, hogy az amerikai elnök elhalasztaná, sőt akár az elnökválasztást, bebiztosítva, hogy ő maradjon az ország első embere.
Ez az aggodalom azonban alaptalan. Az amerikai elnöknek nincsen lehetősége a választás elhalasztására, ám ha lenne is, Trump akkor sem maradhatna elnök akármeddig. Az amerikai alkotmány szerint ugyanis bármi is történik, 2021. január 20-án, déli 12 órakor le kell mondania.
Persze alkotmánymódosítással ezt is meg lehetne oldani, de ehhez a képviselőház és a szenátus kétharmados támogatása kellene, és e mellett még az államok egynegyedének is meg kéne szavaznia, amire nincsen semmi esély.
Nem lehetetlen elhalasztani, de mégis az
Az amerikai alkotmány a kongresszusra bízza az elnökválasztás napjának megválasztását, ami egy 1845 óta érvényben lévő szövetségi törvény szerint november első hétfője utáni kedd. Ez idén november 3-ára esik. A kongresszus ugyan ezt megváltoztathatja, sőt akár az elnököt is felhatalmazhatja a választás elhalasztására, de tekintve, hogy a képviselőházban a Demokrata Párt tagjai vannak többségben, ez valószínűtlen.
Trumpnak arra sincsen lehetősége, hogy országos vészhelyzetet hirdetve döntsön a választások elhalasztásáról, mert erre a jogszabályok még rendkívüli körülmények között sem adnak lehetőséget az elnöknek. A helyzetet azonban némiképp bonyolítja az Egyesült Államokban alkalmazott elektori rendszer. Az elnök és az alelnök személyéről ugyanis hivatalosan nem a választók, hanem az elektorok döntenek, akiknek a törvény szerint december második szerdája utáni hétfőn kell összegyűlniük saját államuk fővárosában, hogy hivatalosan is leadják szavazatukat.
Az elnökválasztás napján a szavazók valójában ezekre az elektorokra adják le a voksukat, bár nevük nem szerepel a szavazólapon. A szövetségi törvény ugyanakkor nem írja elő, hogy az elektorok személyéről választáson kellene döntenie az embereknek (a szövegben az "appoint", azaz kinevez vagy kijelöl szerepel), és elvileg az államok szabadon dönthetnek arról, hogyan választják ki az elektorokat.
Így jogilag elképzelhető ugyan, hogy egyes államok megszüntetik az elnökválasztást, és az elektorok személyéről olyan módszerrel döntenek, ahogy csak akarnak, ám ma nincs olyan párt és politikus, aki ezt meg merné tenni. Az 1800-as éves közepe óta ugyanis minden államban a szavazókra bízzák az elektorok kiválasztását, és ennek eltörlése olyan nagy népharagot váltana ki, amit senki sem mer megkockáztatni.
Halasztás nélkül is lehet káosz
Ha a koronavírus-járvány még novemberben sem hagy alább (vagy újra fellángol), az elnökválasztás ebben az esetben is annyira kaotikussá válhat, amit még nem tapasztaltak az Egyesült Államokban.
A Pew Research Center közvélemény-kutatása szerint az amerikai választók 63 százaléka mondta azt, hogy kényelmetlenül érezné magát, ha most személyesen kéne elmennie egy szavazóhelyiségbe, leadni a szavazatát. A Reuters/Ipsos kutatása szerint az amerikai felnőttek 63 százaléka mondta azt, hogy "teljesen biztosan" elmenne szavazni, de csak 56 százalék felelt úgy, hogy novemberben is így tenne, ha akkor még tartani fog a koronavírus-járvány.
A megoldást a levélben történő választás lehetősége jelentené, ezt a Demokrata Párt támogatná, a republikánusok azonban hevesen ellenzik. A demokraták szerint biztosítani lehetne a járvány esetén is, hogy a választók úgy élhessenek szavazati jogukkal, hogy azzal nem veszélyeztetik az egészségüket, ha a levélben történő szavazás lehetőségét kiterjesztenék minden államra. A republikánusok szerint azonban ez csak a csalás lehetőségét növelné.
Jelenleg öt államban tartanak teljes egészében levélben történő szavazást, amikor minden választópolgárnak levélben küldik ki a szavazólapokat, amit otthon kitöltve postán adhatnak fel, vagy személyesen bedobhatják a szavazóurnákba. 28 államban bárki kérheti, hogy levélben szavazhasson, 17 államban azonban csak bizonyos indokolt esetekben van erre lehetőség.
Választási szakértők közölték, hogy már most el kellene kezdeni felkészülni arra, hogy minden államra kiterjesszék a levélszavazás lehetőségét, ami nem lesz egyszerű feladat. Ehhez sok helyen új szavazólapokat kell készíteni, és speciális borítékokat, valamint drága berendezéseket kell beszerezni, amikkel fel lehet azokat dolgozni. E mellett az új szabályokra ki kellene képezni a választást felügyelő tisztségviselőket, és a választókat is meg kellene ismertetni az új rendszerrel.
A kongresszusi demokraták az előző héten elfogadott, több mint 2000 milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagban kétmilliárd dollárt akartak szánni arra, hogy járványbiztossá tegyék az elnökválasztást, egyebek mellett a levélben történő szavazás kiszélesítésével, de erre végül csak 400 millió dollár jutott.
A republikánusok szerint azonban a levélben szavazás csak növelné a választási csalások lehetőségét, és kétségeket ébresztene a voksolás eredményeivel kapcsolatban. E mellett azt állítják, hogy a demokraták csak azért akarják kiterjeszteni a lehetőséget, hogy így növeljék meg a részvételi arányt, abban bízva, hogy az nekik kedvez.
Donald Trump egy múlt heti sajtótájékoztatón kijelentette, "sokan csalnak a levélben szavazással", és a választóknak szerinte fényképes igazolvánnyal kellene megjelenniük a szavazóhelyiségeken, és
büszkén megmutatniuk magukat, amikor bemennek a fülkébe.
Trump egyébként levélben szavazott a 2018-as kongresszusi választáson, sőt az előző hónapban is a floridai republikánus előválasztáson.
Választási szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a választási csalások általában is ritkaságnak számítanak az Egyesült Államokban, és ez a levélszavazásnál sincsen másként. Kongresszusi választások esetében az egyetlen ismert, levélszavazáshoz kapcsolódó csalást egy republikánus politikus követte el Dél-Karolinában, a 2018-as kampányban. Az MIT egyetem választásokkal foglalkozó kutatólaborjának oldalán egy, a levélben történő szavazásról szóló írásban ezen kívül csak két ilyen esetet említenek: egy 1997-es polgármester-választást Miamiban, valamint egy 1996-os megyei választást Georgia államban.
A levélszavazás azonban kaotikus helyzetet teremtene, ha nem sikerül időben felkészülni az új rendszerre, egyúttal táptalajt adna a választási eredményt várhatóan megkérdőjelező pereknek, amelyekre a Trump-kampány már most több millió dollárral készül.
Kiemelt kép: MTI /EPA /Katherine Taylor
