Az elmúlt néhány hónapban összesen 115 koronavírus-vakcinát kezdtek el kifejleszteni, eddig egyik sem jutott el abba a fázisba, hogy használni lehessen. Egy norvég intézet (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations, CEPI), amely a nagy járványok elleni felkészülésre fókuszál, és vakcinafejlesztési laborja is van, nemrég kapott 4,9 millió dollárnyi támogatást egy védőoltás kifejlesztésére - írja a Sicence Alert.
Frédéric Tangy virológus, az intézet vakcinainnovációs laboratóriumának elnöke szerint a koronavírus legyőzésére az egyetlen módszer egy védőoltás kifejlesztése, az emberi populáció 60-70 százalékát immúnissá kell tenni a kórokozóra. A fejlesztő Pasteur Intézet korábban olyan betegségek ellen rukkolt elő fontos újításokkal, mint a tífusz, tuberkulózis, polio, sárga láz, HIV, és most a koronavírus felé fordul.
Tangy kutatócsapata a kanyaró elleni védőoltást (kanyaró-mumpsz-rubeola, MMR) módosítja úgy, hogy beleilleszt egyetlen SARS-CoV-2 fehérjét is.
A cél az, hogy a trójai falóként becsempészett fehérje immunválaszt váltson ki a szervezetből, antitestek termelődjenek,
és így a szervezet védett legyen a koronavírussal szemben. Az úgynevezett élő attenuált (legyengített) vírust tartalmazó vakcinák általában erős immunitást adnak, adjuválást (a természetes immunitást emelő anyagot) sem igényelnek. Mivel ezúttal egy már létező védőoltásról van szó, ha a módszer működik, könnyebb és gyorsabb engedélyeztetni, ráadásul a világon nagyjából mindenhol tudnak gyártani MRR vakcinákat.
62 jelölt közül kerülhet ki a koronavírus-vakcina
Rengeteg kutatásra van szükség ahhoz, hogy biztonságos szer készülhessen.
A szakértők szerint az állatos kutatások már hónapokon belül megkezdődnek, és egy éven belül akár a klinikai vizsgálatokra is sor kerülhet. Tangy szerint időre van szükség, hogy kizárják a lehetséges mellékhatásokat, egy ilyen attenuált vírust tartalmazó vakcinánál ugyanis állandó veszély, hogy a szervezet túlzott immunválaszt ad, ami még veszélyesebb lehet, mint a fertőzés maga.
