A kansasi Wyandotte megyében élő Sharon Brown már éppen rácsukta volna az ajtót a házánál megjelent egyetemistákra, amikor kiderült, hogy félreértette a szándékaikat. A két fiatal lány a Kansasiek Az Alkotmányos Szabadságért nevű csoport tagjai voltak, míg Brown azt hitte róluk, hogy konzervatív-republikánus aktivisták. A New York Times riportja szerint Brown kijelentette, hogy ő támogatja az abortusz lehetőségét, mire a két aktivista elmondta, hogy ők is pont ezért vannak itt, így végül beszélgetni kezdtek a közelgő, állami népszavazásról, amelynek témája a művi terhesség-megszakítással kapcsolatos alkotmány-kiegészítés lesz.
A referendum azonban nem csak Kansas állam számára fontos: ez lesz ugyanis az első alkalom a véleménynyilvánításra azóta, hogy június végén a Roe kontra Wade (Roe v. Wade) ítélet felülbírálatával az amerikai Legfelsőbb Bíróság (LB) eltörölte az abortuszhoz való alkotmányos jogo, és az egyes államok kezébe adta a döntés lehetőségét arról, hogy hogyan szabályozzák a művi vetélést. Az ítélet annak következtében született, hogy Mississippi államban beperelték az egyetlen, abortuszt végző klinikát és az ügy az LB-ig jutott.
Zavaros körülmények
Az amerikai jogrendszerben vannak szövetségi és állami törvények. Az alkotmánybíróság szerepét betöltő Legfelsőbb Bíróság ítéletei szövetségi törvénynek minősülnek, így ezek az ítéletek minden államra vonatkoznak. Ezért volt az, hogy az ötven évvel ezelőtt meghozott Roe kontra Wade ítélet lehetővé tette, hogy az összes amerikai államban hasonló módon hozzáférhetővé tegyék az abortuszt.
A 2022. júniusi döntés azonban alaposan megváltoztatta a helyzetet. Mintegy húsz konzervatívabb, republikánus államban már hatályban voltak olyan törvények, amelyek kimondták, hogy a Roe kontra Wade felülbírálása esetén rögtön szinte teljesen törvénytelenné válik az abortusz, több mint 25 millió nőt zárva el a lehetőségtől. Húsz olyan állam lesz, ahol továbbra is védett marad az abortuszhoz való jog, a maradék tíz államban pedig az állam vezetőin múlik, hogy hogyan tovább.
Bár az ítéletet támogatók azt hangoztatják, hogy a céljuk a magzat és az anya védelme, egyes államok még akkor sem tennének kivételt, ha a terhesség nemi erőszak vagy vérfertőzés eredménye, nem számolva azzal, hogy egy ilyen módon fogant és kihordott magzat megszületése milyen traumákat hordoz magával nem csak az anya, hanem a gyerek, sőt az egész család számára. A bűncselekmény következtében fogant magzat elvetetését ráadásul hatósági feljelentéshez kötnék, ami ilyen esetekben további terhet róna az áldozatra.
A Washington Post számolt be arról, hogy még az orvosok körében is zavart okozhat az új helyzet, főleg az olyan államokban, ahol még nem egyértelmű, hogyan változnak meg a szabályok. Egy wisconsini nőgyógyászati szakrendelő páciensénél a méhen kívüli terhesség tünetei jelentkeztek, amely szerepel az abortuszt lehetővé tevő, az anya egészségét veszélyeztető kritériumok között, az ultrahang felvételen azonban nem látszott egyértelműen, hogy valóban méhen kívüli terhességről van-e szó. Normál esetben az orvos az USA-ban bevett, gyógyszeres terhesség-megszakítást választotta volna, mint korábban, most azonban, attól tartva, hogy feljelentik illegálisan végrehajtott abortusz miatt, a kockázatosabb, sebészeti eljárást kellett alkalmaznia, hogy előbb meggyőződjön arról, hogy valóban méhen kívüli terhességről van-e szó.
Az augusztus 2-i népszavazás nem változtatná meg azonnal a kansasi szabályozást, de megkönnyítené a szigorításokat. Jelenleg a terhesség 22. hete után erősen korlátozzák a művi vetélést, akkor már csak abban az esetben végezhető el, ha az anya élete veszélyben van. Ha valaki a 22. hét előtt szeretné mesterségesen megszakítani a terhességet, az előbb kap egy tájékoztató csomagot, majd 24 óra elteltével kérelmezheti a beavatkozást, de előtte még egy ultrahang-vizsgálatot is elvégeznek rajta, de az arról készült felvételt nem kötelező megnézni.
Az eljárást gyógyszerrel végzik, amelyet minden esetben személyesen kell átvenni az orvostól (más államokban lehetőség van videós konzultációra, ilyenkor elküldik a gyógyszert a páciensnek). A társadalom-biztosítás csak abban az esetben fedezi az abortuszt, ha az életmentő fontosságú, a 18 év alattiak esetében pedig szülői hozzájárulás vagy, ha erre nincs mód, bírói engedély is szükséges hozzá. Kansas az abortusztörvények szempontjából még mindig "liberálisnak" számít a környező, közép-nyugati államokhoz képest, emiatt már most is sokan érkeznek az államon kívülről, hogy elvégeztessék a beavatkozást.
Az igen nemet jelent
Az, hogy Sharon Brown nem teljesen tájékozott a kansasi népszavazással kapcsolatban, nem feltétlenül az ő hibája, ugyanis legalább két zavaró körülmény is van. Az egyik a szavazás időpontja. A referendum megtartásáról még 2021 januárjában döntöttek a kansasi törvényalkotók és összevonták az augusztus 2-án tartandó előválasztással. Idén ősszel félidei választások lesznek az USA-ban, előtte azonban el kell dönteni, hogy az egyes pártok kiket indítanak a választáson.
A zavart az okozza, hogy az előválasztásokon csak a pártok regisztrált szavazói vehetnek részt, a népszavazáson viszont a magukat függetlennek valló választók is, de mivel a kettő egy időpontban van, a nem regisztrált pártszavazók közül nem mindenki van tisztában azzal, hogy augusztus 2-án ők is az urnákhoz járulhatnak a módosítással kapcsolatos kérdésben.
A másik félrevezető pont maga a referendum témája. Az USA-ban nem csak az országnak van alkotmánya, hanem minden államnak van sajátja, és Kansasben ez utóbbiról kell majd dönteni. A javasolt kiegészítés szövege így szól:
Mivel a kansasiek a nőket és a gyermekeket egyaránt értékesnek tartják, Kansas állam alkotmánya nem írja elő az abortusz állami finanszírozását, valamint nem teremti meg és nem biztosítja az abortuszhoz való jogot. Az Egyesült Államok alkotmánya által megengedett mértékig a nép a választott állami képviselői és szenátorai révén törvényeket hozhat az abortuszról, beleértve, de nem kizárólagosan, azokat a törvényeket, amelyek figyelembe veszik a nemi erőszakból vagy vérfertőzésből eredő terhesség körülményeit, vagy az anya életének megmentéséhez szükséges körülményeket.
A kiegészítés nem változtatja meg rögtön a mostani jogszabályt, azonban lehetőséget ad arra, hogy a törvényalkotók szigorúbb korlátozásokat hozzanak. A kérdés bonyolultságát az adja, hogy azok a választók, akik támogatják a jelenlegi status quót, a művi terhesség-megszakítás mostani szabályozását, azoknak nemmel kell szavazniuk, akiknek viszont nem tetszik és azt akarják, hogy lehetőség legyen a szigorításra, azoknak igennel. Hogy a zavar mennyire általános, azt az is mutatja, hogy a Brownt felkereső aktivisták kampányirodájában kitettek egy plakátot, amelyen az szerepel, hogy "nem = támogatás" és "igen = ellenvetés".
Trump alatt kezdett el újra növekedni az abortuszok száma
Bár a republikánusok szigorúbban szabályoznák a művi terhesség-megszakítást, a demokraták pedig a szélesebb rétegek számára is lehetővé tennék a biztonságosabb eljárásokat, az abortuszok arányának évtizedek óta történő csökkenése éppen Donald Trump elnöksége alatt fordult meg. A Guttmann Institute adatai szerint a Roe kontra Wade-ítéletet követő fellendülés 1980 körül érte el a csúcsot, amikor 1000 nőre 29 abortusz jutott évente. Ezután folyamatosan csökkent az arány, ráadásul a demokrata elnökök alatt mindig meredekebben. A mélypont éppen Trump elnökségének első évében volt (13,5), de a hivatalból történő távozása idején már közel egy ponttal magasabban volt (14,4). Bár a korábbi elnökségek alatt is voltak fel-le irányú mozgások a statisztikában, Jimmy Carter óta (1977 - 1981) Trump volt az első olyan elnök, akinek hivatali ideje alatt az abortuszok arányának éves változásában növekedést mértek.
Megjósolhatatlan eredmény
Mivel a kansasi népszavazás lesz az első olyan alkalom a júniusi LB-döntés óta, ahol a választók véleményt nyilváníthatnak az abortusszal kapcsolatban, gyakorlatilag az egész Egyesült Államok figyelme odairányul. Tovább emeli a tétet, hogy november 8-án lesznek a félidei (midterm) választások az USA területén, amelynek során bizonyos államokban a kormányzó személyéről és az állami képviselői alsóház tagjairól is döntenek majd. Kansas kormányzója jelenleg a demokrata párti Laura Kelly, aki újraindul a pozícióért és aki ellenzi az alkotmány-kiegészítés elfogadását.
A helyzetet bonyolítja, hogy az állami törvényhozás alsó- és felsőházában is republikánus többség van, és ez várhatóan a félidős szavazás után is így marad. Ha megszavazzák a kiegészítést, és a törvényhozók szigorítják az abortusztörvényt, ugyan a kormányzó élhet a vétójogával, de azt egy kétharmados republikánus többség az állami szenátusban felülírhatja - és most éppen ez a helyzet Kansasben.
Ha viszont a kiegészítés nem kerül be az alkotmányba, akkor még egy republikánus kormányzó esetén sem lehetne megváltoztatni a törvényt, mert egy 2019-es ítélet szerint, amelyet a Kansasi Legfelsőbb Bíróság hozott, az állam alkotmánya biztosítja a testi autonómiához és így az abortuszhoz való jogot is.
További adalék, hogy egyelőre nem lehet megjósolni, hogy mi lesz a népszavazás eredménye. A Fivethirtyeight által minap közzétett első, nyilvános felmérés alapján az előválasztáson részt vevők 47 százaléka támogatja a kiegészítést, 43 százaléka viszont nem, ami bőven hibahatáron belüli eredmény. A Washington Post ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kansasi választók 30 százaléka egyik párt mellett sem kötelezte el magát, vagyis ők nincsenek benne az előválasztáson várhatóan résztvevők halmazában. Ez a 30 százalék pedig elég nagy ahhoz, hogy egy 47-43-as aránynál bármelyik irányba elmozdítsa az eredményt.
A republikánus törvényhozók nem véletlenül tették az előválasztással egy időpontra a népszavazást, ez ugyanis nekik kedvez. Emiatt a demokrata párti aktivisták nem csak azért kampányolnak, hogy megakadályozzák a kiegészítés megszavazását, hanem azért is, hogy egyáltalán felhívják a figyelmet a népszavazásra és arra, hogy a pártok mellett nem elkötelezett szavazók is leadhatják a voksukat.
