A kormány mindent a hatalom megtartásának rendel alá, mert tudják, ha buknak, mehetnek a börtönbe. Az utcán már rég százezreknek kellene tüntetni - mondja a volt ombudsman.
Hosszú interjút közölt a Párbeszéd köztársasági elnök-jelöltjével a Népszava. Kaltenbach Jenő szerint az, hogy ellentétben Schmitt Pál botrányával, most egyértelműen látszik, hogy nemcsak az ellenzékiek, de a kormánypártiak többsége is felháborodott, az azért van, mert
Ezzel a botránnyal fény derült arra, hogy ez egy „velejéig romlott a rendszer. Olyan, mint a közállapotok. Pontosan beleillik az országról kialakult képbe: erkölcstelenség, amoralitás, uram-bátyám világ.” Bármilyen változáshooz mély erkölcsi megtisztulás kellene, de a jelenlegi, hatalommal „semmi esélye a tisztességes, demokratikus értékrend kialakulásának, amit az ország mindenkori vezetői is elfogadnak, mint minimumot”. Ellenpéldának hozza fel Németországot, ahol százezrek, milliók tüntetnek az AfD ellen (Alternative für Deutschland, német szélsőjobboldali párt), mivel az a demigrációs tervével átlépett egy vonalat.
Bár az influenszerek szerveztek egy nagy tüntetést, de még csak közepes politikai aktivitást sem tapasztal Kaltenbach az emberek részéről.
Pedig szerinte csak ez lenne az egyetlen megoldás, és nem egyszer, hanem rendszeresen tüntetni kellene, míg nem lesz változás.
Kaltenbach szerint az elképzelhetetlen, hogy ne a lojalitás alapján válasszon jelöltet Orbán. Az államfői posztra mindenképpen eszerint jelöl, hiszen egy valamivel önállóbb politikus idővel még riválisává is válhat.
Az ellenzéki pártok a közvetlen elnökválasztást támogatják, bár erre kevés a reális esély. De ha mégis közvetlen voksolás lenne, akkor magát a köztársasági elnöki jogkört is újra kell értelmezni, hiszen sokkal erősebb felhatalmazást kap az államfő. Azonban ebben az esetben is a pártok akarata dönt, hiszen az elnökválasztáson mindenki a saját jelöltje mellett kampányolna. Ha ezen kívül nem változik semmi, akkor ugyanúgy érvényesülne a hatalom médiafölénye, mint egy országgyűlési voksoláson. De ettől függetlenül, ha nem is az amerikai, vagy a francia példa alapján, de bővíteni kellene a jogkört.
Amikor Magyar Péterről kérdezték, Kaltenbach világossá tette, hogy nem hisz az ilyen hirtelen erkölcsi megtisztulásban. Magyar múlt szombatig a rendszer kiemelten dotált, kényeztetett haszonélvezője volt rengeteg privilégiummal, pontosan egykori felesége kényszerű lemondásáig.
Szóba került a mai évértékelő is. A politikus szerint egy évértékelőn normális országban a miniszterelnöknek valamit kellene mondania egy ekkora botrányról. Azonban megtörténhet, hogy a Fidesz kommunikációs agytrösztje úgy dönt, inkább nem beszél senki erről. „Lemondatta Novákékat, neki ennyi volt a szerepe, ez is a háttérből, a többit megoldja a propaganda”. Az pedig, hogy Orbán az alaptörvénybe emeli a kegyelmi tilalmat,
A kegyelmi jogkör ilyen módosítása amúgy sem old meg semmit, sőt, akadályává válhat annak, ha indokolt esetekben élne az államfő a kegyelemmel. Ellenben „Orbán Viktor demonstrálhatja, ő a bölcs vezér.”
Kaltenbach szerint teljesen új alkotmányra lenne szükség, annak felügyeletére pedig egy tisztességes Alkotmánybíróság, amely nem pártkatonákból áll.
A jelenlegi állapotokra visszatérve,
„De most már nem is tehet mást, hiszen, ha buknak, mennek a börtönbe. A kormány felmérései majd eldöntik, mindent azok határoznak meg. Nem az erkölcs, az értelem, a humánum. A rendszert a folyamatos felmérések és az innen érkező eredményekre reagáló agytröszt működteti. Máshogy nem is tud létezni, különben összeomlik” - zárta gondolatait a Párbeszéd elnökjelöltje.
