Úgy érzed, hogy nem elég izgalmas az életed? Az biztos, hogy annyira soha nem is lesz az, mint amilyen a híres Hunyad megyei nemzetség utolsó férfiági leszármazottjának, ifj. Nopcsa Ferenc bárónak volt.
Játék közben találták az értékes dinoszaurusz csontot
Nopcsa Ferencnek még a születési körülményei sem voltak egyértelműek, mivel eleinte azt hitték a történészek, hogy Szacsalon született, de nemrég kiderült, hogy Déván, 1877-ben. Az erdélyi fiú jó körülmények között nevelkedett, a családjáé volt akkoriban a zámi, a farkadini és a szacsali kastély egyaránt. Egyszer az utóbbi birtokon, tizennyolc éves korában, a hat évvel fiatalabb húgával játszott, amikor Ilona valami igazán érdekeset talált a földben: egy őslény maradványait.
Mivel Ferenc a bécsi Theresianumban éppen földtant tanult, elszaladt a csontokkal a világhírű Suess professzorhoz, aki biztatta, hogy tanulmányozza a szakirodalmat és publikálja ő maga a leletet.
Végül annyira rabul ejtette őt a téma, hogy nem csupán azonosította a kövületeket
– amelyeknek a Magyarosaurus nevet adta –,
hanem paleontológusnak képezte magát, öt évre rá már doktorált is belőle. Az ifjú természettudós egy szakcikkben leírta, hogy a csontok a Kréta-korból származnak, és okosan felismerte, hogy a leletek diverzitása alacsony, tehát az adott faj valószínűleg elszigetelten fejlődött ki.
Magyarosaurus csont - Forrás: Wikimedia Commons
Nopcsa Ferenc élete során több mint száz őslénytani cikket publikált, az elsőről pedig majdnem húsz írást közölt. Eredményeiről a Bécsi Tudományos Akadémia ülésén is beszámolt. A báró nevét őrzi több őslényfaj is, például az Elopteryx nopcsai ősmadár és a Limnosaurus transsylvanicus nevű kacsacsőrű őshüllő. Érdekes adalék, hogy amikor Steven Spielberg a Jurassic Parkot forgatta, egy bizalmi emberét utaztatta Erdélybe, hogy tájékozódjon a forgatásához a törpe dinoszauruszokról.
Albán kötődés diplomata-gerillaként
Európai körútján jutott el Albániába a világra fogékony báró, és rögtön beleszeretett a hegyvidéki helyiekbe. Nopcsa összesen több évet töltött náluk: hatezer kilométert motorozott a balkáni utakon, miközben több mint ezer fényképet készített, elsajátította a nyelvüket, kigyűjtötte és megtanulta a dalaikat, valamint számos földtani, néprajzi és földrajzi feljegyzést készített a „Sasok Országáról”.
Amikor az Osztrák-Magyar Monarchia kiszagolta, hogy létezik egy ilyen szinten felkészült ember, megbízták néhány feladattal. Ezek főleg diplomáciai jellegűek voltak, de idővel átcsúszott konkrét kémkedésbe, azaz katonai hírszerzést vártak el tőle. Így lett Nopcsa Ferenc a bécsi udvar titkosügynöke.
A báró olyannyira együtt érzett a török megszállók ellen harcoló albán felkelőkkel, hogy az albán nemzetállam alakulásánál rögtön jelentkezett a megüresedett trónra. A posztért cserébe beáldozta volna a vagyonát, sőt, a puccskísérlethez még egy fehér lovat is beszerzett, amivel belovagolt volna a nép közé. A báró a védelmére is felkészült: személyes testőrsége mind ölt már embert, mivel úgy volt vele, hogy azok, akik csak dicsekednek vele, nem biztos, hogy meg is teszik, amikor veszélyes helyzet adódik. A monarchia azonban nemet mondott, Nopcsa ugyanis egy blöffel kissé túlfeszítette a húrt. Gerillaakcióba fogott, hogy a bécsi külügyminisztérium teljhatalmú titkosügynökének hazudva magát egymaga oldja meg a nemzetközi háborús helyzetet.
Konkrétan saját sereget akart szervezni, amellyel beveheti Tiranát. A bárót végül az első világháború kitörését követően hazarendelték, és nem lett belőle albán király sem.
Történetünk regénybe illő főhősét még egy szoros kötelék fűzte Albániához: titkára, a helyi születésű Elmas Doda Bajazid végül a szívét is elnyerte. A tudós még egy ősteknőst (Kallokibotion bajazidi) is elnevezett róla.
Kém román pásztorruhában
A hírszerzés műfaja olyannyira bevált Nopcsának, hogy Erdély sorsának érdekében bevállalt némi kockázatos és önfeláldozó munkát a világháború végén. Gorlopan Petru álnév alatt román pásztorként tevékenykedett fél éven keresztül, miközben a románokról adott ki információkat a Monarchiának. Hatékonyságát jól jelzi, hogy gyakorlatilag egy egész kémhálózatot működtetett, főként Erdélyben. Az akkori rendszer ismeretében nem meglepő fejlemény, hogy jelentéseit pont az a főnöke kapta kézhez, akiről később kiderült, hogy beépített román ügynök. Ferenc mindent megtett a nemes cél érdekében, de sajnos hiába igyekezett. Trianon után a tudományos munkába menekült csalódottságában.
Fegyverrel, repülőn szöktette meg magát
Ha ez a sok kaland még nem lenne elég, mindezek tetejébe ifj. Nopcsa Ferenc világelső lett repülőeltérítésben (erről részletesen írtunk korábban).
A Tanácsköztársaság idején, amikor el akart menekülni az országból, felszólította a pilótát, hogy az eredeti célállomás helyett Bécsújhelyre vigye. A merész férfi biztosra ment: kérésének egy revolverrel is hangsúlyt adott.
Betört koponyával is megállíthatatlan volt
Szaktekintélyét jól jelzi, hogy románellenes tevékenységei dacára is őt kérték fel 1920-ban, hogy vezesse a bukaresti földtani intézetet, de a báró nem élt a lehetőséggel. Amikor hazaért a birtokára, amely immár román területen feküdt, a helyi parasztok annyira megverték, hogy csoda, hogy nem halt bele azonnal. Fejsérülését sosem heverte ki, ráadásul ezüstlemezzel kellett pótolni a szétzúzott koponyáját.
Idegi sérülése ellenére az agyát addig használta, ameddig csak lehetett: felépülése után belemerült a tudományba és kutatómunkába, 1925-től a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója lett, majd az Akadémia is tagjává választotta. Ezekben az időkben adta ki négykötetes albán néprajzát is.
Nem bírt magával még ekkor sem, és elunva a fotelben ücsörgést, azért még bevállalt egy nagyszabású olaszországi motorostúrát. Majd megírta a félsziget történetét is, mintegy mellékesen. Ferenc húga, Ilona – aki a dinoszauruszcsontokat találta annak idején –, 1945 után egyébként Olaszországba házasodott és emigrált.
A csúfos végkifejlet
Sajnos azonban a báró az egyre romló egészsége miatt idegösszeroppanásokkal küzdött és egy bécsi szanatóriumba járt. Nagybirtok nélküli nagybirtokosként, újfent munkanélküliként, család nélkül nem érezte jól magát sem testileg, sem lelkileg. Amikor kiderült, hogy titkára és társa megcsalta őt – legalábbis erről szóltak a fámák –, Ferenc féltékenységében agyonlőtte Dodát, majd öngyilkosságot követett el egy nagy adag altatóval 1933-ban. Második hazája gondoskodott arról, hogy fennmaradjon a neve: 2008-ban teret neveztek el róla Tiranában, 2016-ban pedig kikerült az Albán-Alpokban a báró emléktáblája is.
Forrás: Nyugatijelen, Index, 24.hu, Index, fotók: Wikimedia Commons
