A szakértő szerint a háborús retorika a választásokról szól, senki sem akar fegyveres konfliktust egy olyan állammal, amelynek közel 6000 atomtöltete van. De Oroszország is tudja, hogy egy ilyen háborút nem nyerhetne meg.
A Fidesz az EP-választási kampánya középpontjába a háború és béke kérdését állította, nem kevesebbet üzenve, hogy a Nyugat politikája a világháború veszélyét kockáztatja. Tény, hogy Emmanuel Macron francia elnök február 26-án mondott beszédében nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy európai katonákat küldjenek Ukrajnába az oroszok elleni harcba. Úgy nyilatkozott, hogy ebben a kérdésben nincs konszenzus az uniós vezetők között, de sokan nyitottak lennének egy ilyen típusú beavatkozásra. De az is igaz, hogy a francia elnök szavai nem váltottak ki egyértelmű támogatást, nemcsak Magyarország, hanem Németország és Lengyelország is ellenezte az ötletet.
Ukrajna nyugati segítség nélkül vesztésre állna, és ez a nyugati segítség gyengülni látszott, majd hosszas huzavona után, április 20-án megszavazta az amerikai Képviselőház azt a több mint 61 milliárd dolláros katonai segélyt, amit az Egyesült Államok kíván nyújtani Ukrajnának. Ezzel párhuzamosan a NATO is további lépéseket tervez, például a NATO-Ukrajna-bizottság felminősítését NATO-Ukrajna-tanáccsá, ami lehetővé tenné, hogy egyenrangú felekként vitassák meg a biztonsági kérdéseket és közösen hozzanak döntéseket. Emellett többéves programot is elindítanak az együttműködés biztosítása érdekében a NATO és az ukrán hadsereg között. A NATO-tagállamok megerősítették, hogy „addig fogják Ukrajnát segíteni, amíg szükséges”. Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kértük meg, segítsen tisztán látni: mekkora egy világháború esélye a jelenlegi helyzetben.
– Van-e újból hidegháború most?
– Van.
