Székely Tamás, a VDSZ elnöke azt mondja, ha nem lépnek, sok helyen veszélybe kerül a kollektív szerződés. De a vendégmunkások érdeke is az, hogy támogatást kapjanak, mert egyre több a konfliktus a munkahelyeken.
Idén júniusban fogadta el a parlament a vendégmunkásokról szóló új törvényt, amely novemberben lép hatályba. Eszerint 2+1 évig maradhatnak maximum az országban az ide érkező külföldi munkások, akik nem kaphatnak letelepedési engedélyt és a családjuk sem jöhet velük.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) a nyáron bejelentette, hogy megkezdik a Magyarországon dolgozó vendégmunkások megszervezését. Ennek részleteiről beszélgettünk Székely Tamással, a VDSZ elnökével.
- A bejelentésük kapcsán voltak olyan hangok is, hogy ez a lépés a magyar munkavállalókra nézve inkább hátrányos lehet. Erről mit gondol?
- Az a baj, hogy akik ilyet mondanak, azoknak egyszerűen fogalmuk sincs arról, hogy mit ír elő a Munka Törvénykönyve, és hogy mi van az üzemekben. A Munka Törvénykönyve 10 százalékos szakszervezeti tagsághoz köti a kollektív szerződés megkötését és a bértárgyalás jogát a szakszervezetek számára. Amennyiben ez nincs meg, akkor a munkáltató lényegében azt csinálhat, amit akar. Tételezzük fel, hogy egy cégnél van szakszervezet, de külföldi vendégmunkásokkal töltik föl a megüresedett álláshelyeket.
Ezek alapján szerintem belátható, hogy a magyar munkavállalók érdekét is védi ez a program, hiszen az ő juttatásaikat is a kollektív szerződéssel és a bérmegállapodással harcoltuk ki. Aki olyat mond, hogy ez a program a magyar munkavállalók ellen van, az egyszerűen nem tudja, hogy mi történik Magyarországon. Konkrét példát is tudok mondani arra, hogy mi történik akkor, ha nincs szakszervezet. A Lenovonál most azt csinálták, hogy külföldi munkavállalókra cserélték a magyarokat, ezzel pedig jóval alacsonyabb bérszínvonalat biztosíthatnak.
Ez viszont azt fogja eredményezni, hogy az átlagkeresetek nem fognak úgy emelkedni, ahogy azt mi szeretnénk.
- Mik azok eszközök, amelyekkel képesek lehetnek a kitűzött céljukat elérni, hiszen egyrészt nyelvi akadályok is lehetnek, másrészt a munkavállalói kultúra is egészen más ezekben az ázsiai országokban. Korábban erről annyit közöltek, hogy együttműködnek egy Fülöp-szigeteki szakszervezettel, hogy néz ki ez a gyakorlatban?
- Ez még nagyon kezdetleges stádiumban van, mivel olyan nagy hullámban még nem érkeznek jelenleg a Fülöp-szigetekről munkavállalók, mint ahogy a következő hónapokban várható. Több irányban kezdtünk neki a programnak. Egyrészt, ahogy említette, felkészítettük a Fülöp-szigeteki kollégákat, különböző szóróanyagokkal láttuk el őket. Nemsokára elkészül egy spotfilmünk is, amit közvetlenül elérnek majd az onnan érkező munkavállalók. Azt pedig fontos leszögezni, hogy
Másrészt azoknál a cégeknél, ahol mi jelen vagyunk belföldön, szintén írásos anyagokat készítettünk annak érdekében, hogy oldódjon a valóban meglévő kulturális különbözőség. Az eddigi tapasztalatok alapján ez ugyan nem csak a Fülöp-szigetekről érkezőkre vonatkozik, azonban az ő esetükben van egy szemmel látható különbség is, miközben mondjuk például egy ukrán munkavállalóról kevésbé lehet ránézésre megállapítani, hogy vendégmunkás. Ezzel csak arra szeretnék utalni, hogy
Én azt látom ezzel kapcsolatban komoly problémának, hogy a középvezetők nincsenek felkészítve az ilyenfajta konfliktusok kezelésére, ami nagyon sok problémát okozhat a közeljövőben.
- Ezek szerint ennek már most is vannak látható jelei annak ellenére, hogy az igazán nagy hullám még nem indult el?
- Így van, ezt általánosságban is el lehet mondani, ott is probléma ez, ahol például indiaiak dolgoznak. Itt nagyon komoly szerepe lehetne a szakszervezeteknek, mert ez csak eszkalálódni fog a továbbiakban. Ha ezt nem kezeljük felelősségteljesen, akkor itt tényleg nagyon komoly problémák lesznek.
- Milyen jellegű konfliktusokról van tudomásuk a magyar munkavállalók és a külföldiek között?
- Elsősorban verbális konfliktusokról van szó, fizikai erőszakról szerencsére egyelőre nincs tudomásunk.
Ők azért jönnek ide, mert nagyon rossz családi és anyagi körülmények között élnek. A Fülöp-szigetieknek van egy csoportja, amelyik kifejezetten keresi a külföldi munkát. Gondolok itt például a közép-kelet-ázsiai gazdagabb családoknál bébiszitterként munkát vállaló nőkre, akik végül már szinte rabszolgaként dolgoznak. Nálunk ez pont fordítva történik, mivel itt a magyar kormányzat kötött részben az ottani kormánnyal, részben pedig cégekkel megállapodást annak érdekében, hogy a toborzás elinduljon. Ez el is indult, és ebben az esetben a lehetséges munkavállalókat ők keresik meg az álláslehetőséggel. Bizonyos feltételrendszer alapján van egy szűrés, és ez alapján hozzák őket ide. Több közvetítő cég már a Fülöp-szigeteken is tart egy nagyon általános rövid felkészítést, hogy pontosan milyen országba érkeznek majd. De például a migránsellenes közhangulatra nem hívják fel a figyelmüket, mivel nem akarják elrettenteni a potenciális munkavállalókat. A lényeg az, hogy ők nem azért jönnek ide, hogy a konfliktust keressék. Azonban egész egyszerűen máshoz vannak szokva, például ahhoz, hogy ebédszünetben csak egy tál rizst kapnak, miközben a magyaroknak ez nyilván nem elégséges.
Ráadásul sok esetben ezeket a vendégmunkásokat az őket foglalkoztató cég a szállás és a munkahely között szállíttatja oda és vissza, így nincs sok kommunikációs lehetőség, teljesen el vannak szeparálva a külvilágtól. Vannak már olyan kolóniák is, ahol egy házba beköltözik 10-20-30 ember, szerintem ez a tendencia tovább súlyosbodik majd, úgyhogy ebből is további komoly konfliktusok lehetnek.
- Mi a helyzet a betegellátással? Ezt egyelőre a jelenlegi tudásunk szerint semmilyen szabályozás nem rendezi.
- Így van, nem tisztázott jelenleg, hogy milyen orvosi ellátásra jogosultak. 180 napos biztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie egy munkavállalónak ahhoz, hogy orvosi ellátást kapjon. Én egyelőre nem látom, hogy ezt hogyan oldják majd meg.
Főleg, ha mondjuk bebizonyosodik, hogy az ő hibájából történt a baleset.
- Egyelőre a törvény alapján úgy tűnik, hogy mivel a tartózkodási engedély a munkavállaláshoz van kötve, ezért amennyiben alkalmatlanná válik a vendégmunkás a munkavégzésre, akkor akár ki is utasíthatják az országból.
- Igen, ez így igaz. Vagy mondjuk kap egy influenzát vagy a más jellegű étkezésből adódóan egy hányásos-hasmenéses betegséget, ami miatt nem tud dolgozni, akkor mi lesz? Nagyon sok ilyen kérdés van még, amiknek a megválaszolására én jelenleg nem látok partnert, miközben ezek az igazán húsbavágó kérdések.
