Még márciusban derítette ki a 24.hu, hogy Kárász Róbert eltűnt gyermekek felkutatására létrehozott alapítványa azontúl, hogy sok tízmilliós állami támogatást kapott az elmúlt években, igen szokatlan dolgokra költötte a rábízott, ebben az ágazatban már jelentős mennyiségűnek számító közpénzt.
Berendeztek belőle egy kisebb tévéstúdiót, de jutott belőle szoftverekre, nyomtatókra, kamerákra, monitorokra, számítógépekre, utazási költségre, bútorokra, kiadványokra, rajzpályázatra, olykor nagyvonalúnak tűnő honoráriumot kipengetve. Fizettek biztonsági cégnek, könnyűzenei fellépőknek, vágónak, operatőrnek, kommunikációs és pr-munkatársnak. Korábbi cikkünkben érintőleges azt is megnéztük, hogy más, ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetek, mire költik az állami szervektől kapott közpénzt, amelyet jellemzően nem nevezhetünk éppen busásnak. Ezeknél az alapítványoknál jellemzően másféle tételeket látunk: tévéstúdiót ugyan nem rendeznek be, inkább működésre, bérekre, különböző szolgáltatásokra, képzésekre, táboroztatásra fordítják a támogatást.
Közpénzmilliókból tévéstúdiót rendezett be Kárász Róbert eltűnt gyerekeket kereső alapítványa
Az ATV műsorvezetőjéhez köthető szervezetek 2010 óta százmillió forintot meghaladó közpénzt kaptak. Az elvileg eltűnt gyerekek felkutatását célzó alapítvány egészen meglepő dolgokra költött.
Ezeket az információkat - mások mellett - közérdekű adatigénylés útján a Magyar Nemzeti Banktól tudtuk meg, amely az elmúlt években csaknem 40 millió forinttal segítette az ATV műsorvezetőjének alapítványát. Az MNB a 24.hu-nak készséggel bocsátotta rendelkezésre Kárász alapítványának költségvetéstervét, amelyet a megpályázott tízmilliókért adott be, mint utóbb kiderült - sikerrel.
Cégből alapítványba
A történet azonban nem lett teljesen kerek korábbi cikkünk végére. Miután ugyanis csak a tervezett költségvetési tételeket küldte el az MNB - igaz, akkor még nem is kértünk mást - az nem derült ki, hogy az esetenként több milliós tételeket kik kapták meg. Ez pedig azért tűnt érdekesnek, mert 2017-ben - amikor az derült ki, hogy Kárász alapítványának tejesdoboz-kampányába olyan fiatalok fotója került, akik valójában nincsenek is eltűnve, és ez pár kattintással kideríthető a Facebookon - már előkerült kérdésként: vajon Kárász magánvagyona mennyivel gyarapszik ettől a nemes ügytől?
Három évvel ezelőttig ugyanis az Ezer Lámpás-sztorit az ATV műsorvezetőjének saját cége szervezte, és a tavaszi családi és koncerteseményekre kapott fővárosi, minisztériumi, önkormányzati, egyéb forrásból érkezett közpénz egyenesen ide, azaz GAP Média Kft.-hez vándorolt, amely évente milliós nyereségeket is realizált. Kárász korábban hangsúlyozta, hogy cége máshonnan is jut bevételhez, nemcsak az eltűnt gyerekekkel kapcsolatos programnak köszönhetően kap milliókat, ennek ellenére a 2017-es botrány után viszonylag gyorsan bejegyezték azt az alapítványt (Eltűnt Gyermekek Felkutatásáért Alapítvány, továbbiakban: ELÉ), amelynek költéseiről most beszélünk. Az Opten adatai szerint a GAP Média bevételei egyébként jelentősen visszaestek miután az alapítványhoz került a program: míg 2017-ben 41 milliós bevétel mellett 5,7 milliós nyereséget realizált a cég, addig 2018-ben - amikor elvileg nem volt köze a projekthez - csupán 5,4 milliós bevétel érkezett, amire 6,4 millió veszteség jutott. (A 2019-es év adatai még nem nyilvánosak.)
Közpénz saját zsebbe
2017 második felétől ez az alapítvány koordinálta az Ezer Lámpás-projektet, ide érkezett a közpénz az elmúlt években. A 24.hu most azt derítette ki:
az alapítvány több megbízást is adott Kárász említett magáncégének, a GAP Médiának, amely így a csellengőügyből újra bevételhez jutott. Most azonban nem közvetlenül, hanem az alapítvány közbeiktatásával ért oda a közpénz, amely ezúttal az MNB-től érkezett.
Korábbi cikkünk megjelenése előtt a 24.hu érdeklődött arról az ELÉ-nél, hogy a szóban forgó MNB-támogatás kinek, kiknek jelent megbízást a későbbiekben. Az alapítvány erre türelmet kért, azt írva, hogy "Kárász úr egyéb elfoglaltságai miatt nincs benn az irodában." Csakhogy ezek után hetekre eltűntek, ezért újfent az MNB-hez fordultunk, és egy újabb közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, amelyben kikértük az ELÉ-nek nyújtott 2018-as évi 30, illetve a 2017-es évi 9,5 milliós támogatás tételes elszámolását. Magyarán azt, hogy az alapítvány kinek, mekkora és milyen megbízást adott ebből a keretből. Az MNB pedig végül kiadta a tételes elszámolást, igaz, a magánszemélyeket személyiségi jogokra hivatkozva kitakarták, viszont a jogi személyeket, a cégeket - és így Kárász érdekeltségét - nem.
Ebből pedig az derül ki, hogy az ELÉ az
- "Alapítvány technikai eszközeinek beszerzése céljából" az ugyanarra a székhelyre bejegyzett GAP Médiának 1 millió 68 ezer forintnyi megbízást adott.
- Kárász cége további 506 ezer forintos megbízással szerepel annál a tételsornál is, ami úgy szól: "az alapítvány irodai tevékenységéhez kapcsolódó költségek, informatikai eszközök, számítógépek, monitorok, klaviatúrák beszerzése, telekommunikációs eszközök beszerzése, vásárlása - szolgáltatás vásárlás." (Hogy ennél pontosabban mire szólhatott a megbízás, egyelőre nem tudni. A tételes listából az látszik, az alapítvány máskor vásárolt közvetlenül a Libritől, az Ikeától, vagy számítástechnikai cégtől, azaz elsőre nem nagyon érthető, hogy "technikai eszközök" beszerzéséhez miért kellett még egy közvetítő céget beiktatni.)
- Ezeken kívül ráadásul még egy további Kárászhoz köthető szervezet kapott megbízást: a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány. Utóbbi megváltozott munkaképességűek alkalmazásával kávézót működtet a Kálvin téren, és szintén több tízmilliós támogatást kapott az elmúlt években különböző állami intézményektől (minisztérium, NKA, MNB, stb.) Az MNB-s dokumentum szerint az ELÉ 300 ezer forintot fizetett Kárász macis alapítványának terembérletért, ismeretterjesztő filmek gyártása kapcsán. Azaz a Kárászhoz köthető egyik szervezet egy másiknak fizetett azért, hogy az eltűnt gyerekek megtalálása érdekében ismeretterjesztő film készülhessen.
További megbízottak
A legtöbb megbízást az MNB-s pénzekből az IP Commission nevű cég kapta. Az alapítványhoz köthető kiadványok (tájékoztató füzetek, könyv) nyomtatására összesen 5,8 milliót, ezentúl még egy 283 ezres megbízást is kapott.
A céget ugyanakkor csupán tavaly jegyezték be, főtevékenysége "ingatlanügynöki tevékenység", de tevékenységi körében szerepel a nyomtatás és nyomdai munkálatok is. Mégis: mivel egy tavaly bejegyzett cégről van szó, amelynek tulajdonosa tavaly más ingatlanos céget, informatikai céget is alapított, nem könnyű elképzelni, hogy milyen szakmailag meggyőző referenciával rendelkezhet ez a vállalkozás. Egyébként az IP Commission Balzac utca 30 szám/3 alatti címe megegyezik egy sor más vállalkozás címével, aminek az lehet az oka, hogy ez egy, magát olcsónak hirdető székhelyszolgáltató telephelye - ide érkezik tehát az eltűnt gyerekek kapcsán adott MNB-s támogatás egy része.
A Tripont Foto Video Kft. 2,3 milliós megbízást kapott eszközbeszerzésre ("kamerák, világítás, háttérfal, bútorok"), az Electrogroupe Kft. pedig az eltűnt gyerekek felkutatásáért fáradozó alapítvány részére szerezhetett be ajándéktárgyakat összesen 700 ezer forintért. Közel 2,1 millióért gyárthatott az ELÉ-nek digitális tartalmakat a Videopix Bt., míg különböző kiadványok gyártására, gondozására a Dricionand Kft. kapott megbízást összesen közel 2,4 millióért. Utóbbi cég amúgy ma már kényszertörlés alatt áll, és amúgy az Optenben megadott címe szintén egy székhelyszolgáltató címével egyezik meg.
Ugyanakkor a 2018-as 30 milliós MNB-s támogatás listájából nem lehet megtudni, hogy
- kik kaptak összesen 1 millió forint pr-megbízást,
- kik adminisztráltak 1,87 millióért,
- ki volt 1,47 millióért projektmenedzser,
- ki volt az a munkatárs, aki 2,2 millióhoz jutott,
- kiadványszerkesztésre ki kapott 300 ezer forintot, valamint hogy operatőri és vágó munkákra kik kaptak 2 millió forintot.
A 24.hu ezúttal is megkereste az alapítványt, érdeklődve a szerződött partnerek, valamint magánszemélyi megbízottak kilétéről, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak kérdéseinkre. Korábban azt hangsúlyozták: "minden egyes közpénz forintot körültekintően és jogszerűen használtunk fel, amellyel pontosan számoltunk el."
Nem tudnak olyan gyereket megnevezni, akit a kampány segített haza
Az ELÉ az eltűnt gyerekek világnapjához közeli hétvégén rendezi meg prevenciós anyagokkal és foglalkozásokkal is megtámogatott koncertjeit Budapesten, illetve vidéki városokban. A tejesdoboz-kampány korábbi megszűnése azért is érvágás, mert a Kárász Róbert médianyilatkozataiban általa előszeretettel hangoztatott 20-30 eset, amikor a "visszajelzések alapján" a tejesdoboz-akciónak köszönhetően kerültek meg a fiatalok, ma már nem kommunikálható. Igaz, ezt a számot is érdemes fenntartással kezelni - a 24.hu ugyanis korábban rákérdezett, tud-e említeni akár csak egyetlen olyan esetet is, amikor dokumentálva lett (ahogy például a Csellengő című közszolgálati műsorban anno), hogy valóban a tejes doboz segített a "hazatalálásban". A válaszból kiderült: az alapítvány nem tud ilyet megnevezni. Viszont hozzátették: a 20-30 esetnél szerintük magasabb az a szám, ami az "eredményes felkutatáshoz" köthető, bár azt nem árulták el, hogy ezt mire alapozzák. Az eltűnt gyerekek felkutatása mellett az alapítvány célja a prevenció, a megelőzés. Ennek keretében tartanak iskolai foglalkozásokat, állítanak elő különböző nyomtatott vagy digitális, preventív célokat szolgáló anyagokat. Érdeklődtünk, hogy van-e felmérésük, tanulmányuk az elmúlt közel tíz évben végzett tevékenységükről, amely a társadalmi hasznosulást, a sikert próbálná megbecsülni. "Felmérésekről, kutatásokról nem tudunk. Ilyen felmérés és kutatás tudtommal egyetlenegy hazai civil szervezettel kapcsolatosan sem készült" - írta Kárász kérdésünkre még hónapokkal ezelőtt.
Kiemelt kép: Mohai Balázs /24.hu
