Szerezzen többségi tulajdont Debrecen önkormányzata a repülőteret üzemeltető Airport-Debrecen Kft.-ben (AD) - ezt javasolja Papp László fideszes polgármester a napokban benyújtott előterjesztésében. Jelképes, maximum 5 millió forintos vételárról van szó, amiért majdnem 50 százalékos üzletrészt kérnek majd el a debreceni logisztikakirálytól, a milliárdos Herdon Istvántól. Egy jelenleg csont veszteséges cégből, de állítólag ez nem lesz mindig így.
Úgy tudni, a repülőtér környékén sokmilliárdos fejlesztéseket elvégzett és az önkormányzattal szorosan együttműködő Herdon nem fog kapaszkodni az üzemeltető cégbe, annak ellenére, hogy a folyamatos veszteség után két év múlva több mint egymillió utast és nyereséget ígér az üzleti terv. Ráadásul óriásbefektető érkezik hamarosan a városba, és bizonyára ez is hajtani fogja a légi forgalmat.
Idén júliusban jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy a BMW több mint egymilliárd eurós befektetéssel autógyárat épít a Debrecen melletti 400 hektáros területen. Románia és Szlovákia is versenyben volt a beruházásért, a magyar települések közül Miskolc jött számításba, de alulmaradt, a döntő érv pedig Debrecen mellett állítólag a repülőtér volt.
Az előterjesztés szerint
további fejlesztések, beruházások szükségesek, amelyek meghaladják a jelenlegi üzemeltető többségi tulajdonosának kapacitásait, erőforrásait, ezért célszerű az önkormányzatnak az AD Kft.-ben többségi befolyást szereznie. A többségi érdekeltség biztosítaná, hogy az önkormányzat megfelelő ráhatással legyen a repülőtér működésére, a támogatás felhasználására és a mindennapi üzemszerű működésre.
Fotó: Oláh Tibor / MTVA
Veszteséges volt, Kósáék eladták, veszteséges, most visszavennék
Herdon István
A napi.hu 100 leggazdagabb magyart bemutató listáján Herdon István 28 milliárd forintos becsült vagyonával a 39. helyre került. Az ipari infrastrukúra- és ingatlanfejlesztésben érdekelt, közgazdász végzettségű vállalkozó először 2012-ben került fel a listára, akkor 7,2 milliárdos becsült vagyonnal .
Nagyjából így szólt az érvelés akkor is, amikor 2011-ben az üzemeltető céget eladta az önkormányzat. Akkor arra hivatkoztak, hogy a fejlesztéseket csak magánbefektető tudja megoldani.
Kósa Lajos még fideszes polgármesterként felvetette a légikikötő vagyonelemeinek teljes értékesítését, de végül finomítottak a privatizáción. A debreceni repülőtér az önkormányzaté maradt, csak az üzemeltetés többségi tulajdonát értékesítették, elfogadták Herdon Istvánék ajánlatát. Az értékesítést azzal magyarázták, hogy a repülőtér veszteséges, a fejlesztéshez szükséges tőkét csak magánbefektető tudja biztosítani, a vevő, a Xanga csoport érdekeltsége pedig átvállalta az évi 200 milliót is meghaladó veszteséget. Az AD Kft.-ben azóta az önkormányzat a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül kisebbségi tulajdonos, 74,98 százalékos üzletrészt birtokol az Airport Debreceni Holding Vagyonkezelő Kft. Utóbbi a Herdon István többségi tulajdonában lévő, kockázati tőkebefektetői Xanga csoport érdekeltsége.
A polgármester javaslata alapján most Herdonék tulajdonrészének 49,96 százalékát venné át az önkormányzat maximum 5 millió forintért, így Debrecen 74,98 százalékos többségi befolyáshoz jutna.
Jött az utas és az állami pénz is
A debreceni légikikötő forgalma látványosan nőtt az utóbbi években, miután a WizzAir rárepült a vidéki repülőtérre, a 2011-ig jellemző évi 50 ezernél is kisebb utasszám 2017-re 318 184 főre nőtt. Ám a repülőtér-üzemeltető még egyetlen fillér nyereséget sem hozott. A 2017-es évet 211 millió forintos veszteséggel zárta, az utóbbi 5 évben pedig összesen több mint egymilliárd forint mínuszt mutatott ki, így eddig a tulajdonosok és az állami támogatások tartották lélegeztetőgépen. A tavalyi mérlegbeszámolóban is leírták:
mivel a társaság a tevékenységre jellemző magas általános költségei az árbevételből nem térülnek meg, így a tevékenység folyamatosan veszteséges. A veszteségeket pályázati úton elnyert támogatásokkal és a tulajdonosok által rendelkezésre bocsájtott kölcsönök útján finanszírozzák.
A lyukak befoltozására áprilisban 30 millió forint pótbefizetéssel pumpáltak pénzt a társaságba, legutóbb pedig azt határozták el a tulajdonosok, hogy a veszteséget tőkeleszállítással rendezik. Hogy a jegyzett tőke megfeleljen a törvényi előírásoknak, 347,4 millió forintról 152 millió forintra, azaz 195,4 millió forinttal leszállítják.
Ami a lélegeztetőgépet illeti, 2017-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 300 millió forintot adott az AD Kft.-nek a repüléstájékoztató szolgálat, a fegyveres biztonsági őrség, a védelmi ellenőrzés, valamint a tűz- és katasztrófavédelmi tevékenység támogatására. Év végén személyi juttatásokra 60, dologi kiadásokra 176 millió forint kiegészítő támogatást ítélt meg a kormány. Decemberben derült ki, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a repülőtérnek szánt 1,2 milliárd forintos állami támogatást. A G7 összegzése szerint
a kormány a repülőtér fejlesztését és üzemeltetését 2,4 milliárd forinttal támogatta az elmúlt öt évben.
A polgármester előterjesztésében szebb jövőt vizionál: a 2018-ra tervezett utaslétszám 350 ezer fő, míg a WizzAir 2018 decemberi második bázisgépének üzembe állítása után 2019-re eléri a 700 ezret, a 2020-as évek elejére pedig egymilliónál is több utas fordulhat meg a debreceni repülőtéren. Úgy tudjuk, a repülőtér évi egymilliós utasforgalom fölött már nyereségessé válik, ehhez viszont az infrastruktúra fejlesztése mellett szükség lenne a terminál bővítésére is.
A folyamatos és meredek utasszám-növekedés mellett az egymilliós forgalom alatt borítékolható veszteségek kezeléséről viszont nincs szó a polgármesteri előterjesztésben. Sőt a jelenlegi veszteségrendezési eszköztárból is kivenne egyet: javasolja, hogy a repülőtér-üzemeltető társasági szerződésből töröljék a pótbefizetési kötelezettséget, ami eddig a tulajdonosokat, így az önkormányzatot is terhelte.
