Akár arra is következtethetünk Donald Trump nyilatkozataiból, hogy Szaúd-Arábia pénze fontosabb neki, minthogy igazságot szolgáltasson Dzsamál Hasogdzsinak, a disszidens újságírónak, akit akkor láttak utoljára, amikor október 2-án betette lábát hazája isztambuli konzulátusára. Az elmúlt napokban tartott sajtótájékoztatóin az amerikai elnök azzal igyekezett hárítani az ügyet, hogy az eset Törökországban történt, Hasogdzsi nem volt amerikai állampolgár, és különben is, Szaúd-Arábia 110 milliárd dolláros fegyvervásárlási megállapodást kötött az Egyesült Államokkal.
"Meg akarom tudni, mi történt", "a végére akarunk járni" - válaszolta az amerikai elnök azokra a felvetésekre, hogy netán fedezné a szaúdiakat, illetve milyen felelősséget tulajdonít az Egyesült Államoknak ez ügyben. Szerdai sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy elkérték a török hatóságok által hivatkozott, brutális részleteket feltáró felvételeket, "ha léteznek egyáltalán".
Fotó: Chip Somodevilla /
Pool via CNP
A világért sem állna a pénz útjába
Az amerikai elnök hétfőn telefonon beszélt a szaúdi királlyal, ami után közölte: Szalmán következetesen tagadta, hogy tudná, mi történt Hasogdzsival. "Nekem úgy tűnt, lehet, hogy önállóan cselekvő gyilkosokról van szó" - jelentette ki Trump.
A török hatóságok szerint viszont nagyon nem így tűnik - azt állítják, hogy Hasogdzsi eltűnésének napján 15 szaúdi férfi érkezett Isztambulba, akik közül négyen a Szaúd-Arábiát ténylegesen irányító Mohamed bin Szalmán koronaherceg közvetlen környezetéhez tartoznak, egy pedig igazságügyi orvosszakértő, aki olyan magas pozíciót tölt be, hogy csak a legfelsőbb szintekről kaphatott utasítást.
A törökök állítása szerint bizonyíték van arra, hogy ez a 15 férfi megölte és feldarabolta Hasogdzsit, majd még aznap visszautaztak Rijádba. Hangfelvételekre hivatkozva az is kiszivárgott, hogy a konzulátuson az újságírót brutálisan megkínozták, az ujjait levágták és lefejezték, a konzult pedig - aki azt kérte, ne az irodájában csinálják ezt - megfenyegették. Majd az orvosszakértő azt javasolta a többieknek, hogy a holttest feldarabolása közben hallgassanak zenét, a feszültség csökkentésére.
Fotó: Muhammed Enes Yildirim
/ Anadolu Agency
Trump azonban múlt csütörtökön nyíltan beszélt arról, hogy miért nem akar keménykedni:
Nem szeretem útját állni az országunkba áramló pénztömegeknek. Tudom, hogy beszélnek mindenféle szankcióról, de Szaúd-Arábia 110 milliárd dollárért vesz tőlünk katonai felszerelést és mindenfélét, amivel munkahelyeket teremtenek ebben az országban. Nem tetszik nekem a felvetés, hogy megakadályozzuk 110 milliárd dollár elköltését az Egyesült Államokban. Tudja, mi fog akkor történni? Fogják azt a pénzt, és elköltik Oroszországban, Kínában vagy máshol.
Igyekezett hangsúlyozni, hogy ha bebizonyosodik a legrosszabb forgatókönyv, vagyis a szaúdi vezetés érintettsége, akkor van más mód a helyzet kezelésére, de ezt nem fejtette ki bővebben.
A Washington Post tényellenőrző rovata szerint azonban valószínűtlen, hogy az elnök által emlegetett 110 milliárdos fegyverüzlet megvalósulna, mindössze egy hosszú távú szándéknyilatkozatról van szó. A lap által megkérdezett szakértő arra is kitért, hogy évtizedekig is tartana Szaúd-Arábiának orosz vagy kínai fegyverzetre átállni, amire a jemeni harcok közepette nincs idejük.
Következmények nélkül
Mohamad Bazzi a Guardianben megjelent írásában azt fejtegeti, hogy a korábbi amerikai kormányok évtizedekig ugyanazt az utat követték a Közel-Keleten: együttműködtek olyan elnyomó rezsimekkel, mint Szaúd-Arábia és Egyiptom, de az elnökök ezt a valóságot igyekeztek elfedni az emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló retorikával. Trump már erre a látszatra se ad, világossá tette, hogy elsősorban Amerika rövid távú érdekei foglalkoztatják. Ezzel azt az üzenetet küldte a szaúdi vezetésnek, hogy bármit megúszhatnak, amíg szinten tartják az olajárakat, és amerikai fegyvereket vásárolnak.
Így lehet, hogy következmények nélkül marad Szaúd-Arábia részvétele a jemeni polgárháborúban, ami a támadások közvetlen civil áldozatai mellett humanitárius katasztrófához vezetett. Hétfőn írtunk arról, hogy az ENSZ szerint 12-13 millió lakost fenyeget az éhínség, ha folytatódnak a szaúdi koalíció légicsapásai, a világszervezet Gyermekjogi Bizottsága pedig jegyzékben sürgette, hogy Rijád indítson vizsgálatot azok ellen, akik felelősek azért, hogy a légicsapások során gyerekek vesztették életüket. Ilyen eset volt, amikor gyerekeket szállító buszt találtak el - a CNN szerint amerikai, Lockheed Martin gyártmányú bombával.
Fotó: Jim WATSON / AFP
Arról sem hallani, hogy az amerikai kormányzat figyelemmel kísérné annak a szaúdi aktivistanőnek a sorsát, akinek történetéről augusztusban írtunk: Iszrá al-Homham ügyében október 28-ra tűztek ki tárgyalást, ahol halálra ítélhetik azért, mert a Keleti tartományban jelentős számban élő, Szaúd-Arábiában viszont kisebbségnek számító síiták jogaiért tartott békés tiltakozásban vett részt. Al-Homham egyébként az első nő lehet, de nem az első ember, akit hasonló cselekedetért halálra ítél a terrorizmussal összefüggő ügyek kivizsgálására létrehozott Különleges Büntetőbíróság.
Szintén következmények nélkül maradt, hogy több országgal együtt Szaúd-Arábia blokád alá vonta Katart, és az is, hogy lemondásra kényszerítették a libanoni miniszterelnököt. Ezek után nem annyira meglepő, ha arra számítanak, hogy megúszhatják Dzsamál Hasogdzsi megölését, akinek legfőbb bűne, hogy kritizálta a koronaherceget.
Keresd a vejt
A reformerszerepben tetszelgő Mohamed bin Szalmán tett ugyan néhány, a liberalizáció irányába mutató lépést, így engedélyezte a nők autóvezetését, ám az ugyanezért küzdő aktivistákat letartóztatták, hogy nyomatékosítsák: minden jog az uralkodó ajándéka, és nem a tiltakozók által elért eredmény. A korrupció elleni küzdelem leple alatt ugyancsak Mohamed bin Szalman hatalmának megerősítését szolgálhatta, amikor több tucat üzletembert, tisztségviselőt és herceget tartottak fogva a rijádi Ritz-Carlton szállodában, akik végül olyan, a hatalommal kötött pénzügyi megállapodások révén szabadulhattak, amelyek részleteit nem kötötték a nyilvánosság orrára.
Fotó: Leah Millis / AFP
Mohamad Bazzi megjegyzi: az elnökválasztási kampányban Trump még kritizálta Szaúd-Arábiát az emberi jogok megsértése és a vallási szélsőségek támogatása miatt, és még azzal is megvádolta a királyságot, hogy ők álltak a 2001. szeptember 11-i terrortámadás mögött. Hivatalba lépésével azonban gyorsan megváltoztatta álláspontját, első külföldi útja Rijádba vezetett, ahol fényűző fogadtatásban volt része. Mindebben szerepet játszhatott, hogy veje, egyben tanácsadója, Jared Kushner bizalmas viszonyt ápol a szaúdi koronaherceggel - a CNN csütörtökön arról számolt be, hogy Kushner szándékosan háttérbe vonult a Hasogdzsi-ügy miatt.
Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo kedden Szaúd-Arábiában tárgyalt Szalman királlyal, a koronaherceggel és szaúdi kollégájával. Arra az újságírói kérdésre, hogy megmondták-e neki, hogy az újságíró él-e, vagy meghalt, azt felelte:
Nem akarok beszélni semmilyen tényről. Ők sem akartak, lehetőséget akarnak arra, hogy befejezhessék a vizsgálatot.
Kiemelt kép: OZAN KOSE / AFP
