Impozáns, Jézus korára datálható középületet tártak fel a Siratófal szomszédságában - írja a The Jerusalem Postra hivatkozva az MTI. A feltételezhetően időszámítás szerint 20-30 körül emelt hatalmas épület feltárásáról az Izraeli régészet Hatóság (IAA) és a Siratófal Örökség Alapítvány együtt számolt be csütörtökön.
A két hatalmas teremből álló komplexumban a városi tanács tarthatta gyűléseit, és a Jeruzsálembe érkező előkelő vendégeket fogadhatták, mielőtt beléptek a Templomhegyre.
A két helyiség között egy szökőkút volt, amelynek vize a falba épített magas korinthoszi oszlopokból folyt. Slomit Weksler-Bdolach, az IAA munkatárs szerint a komplexum a második Szentély korának valaha feltárt egyik legpompásabb középülete a Templomhegy falain kívül. A második Szentély kora az időszámítás előtt 6. század végétől időszámítás szerint 70-ig tartott.
Az épület egy részét már Charles Warren brit régész megtalálta a 19. században, de teljes feltárását csak a közelmúltban fejezték be. Az építményt várhatóan a következő hetekben nyitják meg a nyilvánosság előtt.
A szakértők szerint a termekben egykor néhány fából készült kanapészerű bútor is lehetett, azok azonban nem maradtak fenn. Az elit körében mindennapos gyakorlat volt a kanapékon, félig fekvő testhelyzetben folytatott lakomázás. Erről tanúskodnak a zsidó pészah első esti ünneplésének, a széder estének a rituáléi is, ahol a résztvevők ily módon ettek-ittak az egyiptomi szabadulás megünneplésekor.
"Még időszámítás szerint 70 előtt jelentősen átalakították a tereket, kettő helyett három részre osztották az épületet, és az egyik helyiségbe egy lépcsős medencét építettek, amelyet rituális fürdőként, mikveként használtak" - mondta Weksler-Bdolach. A zsidó zarándokok csak a rituális merítkezés után léphettek be a Templomhegyre, amelynek környékén számos mikvét találtak már.
Néhány évtizeddel az impozáns építmény létrehozása után, 70-ben a rómaiak lerombolták a Templomhegyen lévő zsidó Szentélyt. A város a levert zsidó felkelés után lassan kiürült, és évszázadokra elvesztette jelentőségét, egészen a kereszténység bizánci államvallássá válásáig, amikor Jézus városaként ismét virágzásnak indult az 5. századtól a 7. századi iszlám hódításig.
Az utóbbi években már látogathatóvá tették a Jézus-korabeli Jeruzsálem évezredek során föld alá került világának egy részét. Egy korábbi útvonal végigvezet a Siratófal folytatásán az egykori Templomhegy Heródes építette nyugati támfalának teljes hosszában, és az új ásatások során előkerült egykori épületeket is be lehet majd járni.
