A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nyilvántartása szerint mindössze 140 ingatlankiürítés történt 2020 első két negyedévében - derült ki a testület honlapján közölt adatokból.
A korábbi évek azonos időszakban mért statisztikáival összevetve az látható, hogy kevesebb, mint a tizedére csökkent a kilakoltatások száma. Az adatok szerint
- 2019-ben 1476,
- 2018-ban 1486,
- 2017-ben 1918,
- 2016-ban pedig 1546 kilakoltatás volt az első két negyedévben.
Az év első negyedévében mindig kevés lakáskiürítés történik, ugyanis ebben az időszakban a téli kilakoltatási moratórium védi a családokat, csak bizonyos esetekben lehet intézkedni, például önkényes lakásfoglalókkal szemben - közölte megkeresésünkre a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke. Schadl György elmondta, az idei visszaesés veszélyhelyzet kihirdetésének is köszönhető, amikor nem lehetett kilakoltatni. De - mint mondta - általános csökkenés tapasztalható kilakoltatások és a végrehajtási cselekmények terén.
Tájékoztatása szerint tavalyhoz képest 31 százalékkal estek vissza a lakóingatlan árverések, az ingó - például televízió, autó, bútor - árverések 23 százalékkal csökkentek, összességében pedig a végrehajtási ügyek 30 százalékkal csökkentek országosan.
Ugyanakkor a kar elnöke árnyalta képet, rámutatott, hogy az idei harmadik negyedévben a hatályos jogszabályok értelmében már lehetett kilakoltatásokat foganatosítani, így erre az időszakra esett több korábbra tervezett kilakoltatás is. A legtöbb intézkedés szeptemberben és októberben történt. Bár ezeket az adatokat még nem összesítették, Schadl György elmondta, becslései szerint a korábbi években tapasztalt évi 3-4 ezer között végrehajtott ingatlankiürítéshez képest az idén várhatóan nem lesz magasabb a végső adat 1500-2000 kilakoltatásnál. Bár - ahogy fogalmazott - egy kilakoltatás is sok.
Magyarán a legtöbb kilakoltatás a harmadik negyedévben történt. Ez egybevág az Utcajogász nevű egyesülethez érkezett bejelentésekkel, amelyek többsége szeptemberben és októberben érkezett a szervezethez. Az egyesület ügyeinek harmada szeptember-októberben lakhatási problémákhoz kötődött, és ezen belül feltűnően magas volt a rövid időn belül esedékes kilakoltatások száma.
November 15-től kezdve ismét a téli kilakoltatási moratórium védi a kilakoltatás előtt álló családokat. Ebben az időszakban is csak speciális esetekben lehet ingatlanokat kiüríteni. Például olyan esetben, amikor az adósnak több ingatlana is van, ezek közül azt lehet kiüríteni, amelyikben nem lakik életvitelszerűen.
Figyelemre méltó adat, hogy a végrehajtói kar nyilvántartása szerint 13470 ingatlankiürítés történt az elmúlt négy évben Magyarországon. Hogy ez pontosan hány embert érint, azt nem tudni, mert arról, hogy az intézkedések hány embert érintettek, nem vezetnek statisztikát, de még az üzlethelyiségekkel számolva is minden bizonnyal többet, mint amennyi a kiürített ingatlanok száma, hiszen a lakások többségében nem egyedül lakik a tulajdonos.
Több mint 13 ezer kilakoltatás volt az elmúlt négy évben
Négy év alatt egy kisvárosnyi ember veszítette el otthonát, a legtöbben pórul járt devizahitelesek, akiknek elárverezték ingatlanát.
Kiemelt kép: Varga György / MTI
