Jaksity György a Szabad Európának beszél a világgazdasági átrendeződésről, annak bizonytalanságairól. Úgy véli, a globalizáció megtorpanása még nem gond, de egy hátrarc a gazdasági következményeken túlmutató, társadalmi, kül- és geopolitikai problémákat okozna.
Magyarország a harmadik helyen van a globalizációból előnyt kovácsoló országok között. Számunkra ez kulcskérdés, ahogy Európa számára is az.
A Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke utalva a bizonytlanaságra, azt mondja, még az sem biztos, hogy az energiaárak emelkedése a recesszió kiváltó oka, lehet, hogy az energiaválság már egyik következménye egy nagyobb változásnak. A világgazdaság nagyon érzékennyé vált, viszonylag kicsi helyi eseményekre is érzékenyen reagál.
Az összes uniós tagállam közül Magyarország az egyik legmélyebben integrált az európai gazdaságba. (…) Ami Európának jó, arról mondhatjuk, hogy nekünk is jó. Ami Európának rossz, az nekünk is rossz. Nincs önálló modell vagy önálló magyar praxis. Európának pedig létszükségleti kérdés, hogy a globalizáció - ha meg is állt a folyamata - ne forduljon vissza. Az unió gazdasága - hazánkhoz hasonlóan - nagyon nyitott szerkezetű. Emiatt most hatalmas folyófizetésimérleg-hiányokat produkál.
A magyar gazdaság az idei első félévben Európa egyik legjobb gazdasági növekedését produkálta, de ehhez
kétezer milliárd forintot szét kellett dobni, amit most szív vissza a kormány különböző módszerekkel.
Jaksity György szerint a következő negyedévekben szembesülünk azzal, amivel Amerika és Európa nagy része már szembesül. Az ársapkák, lakosságvédelmi intézkedések fenntarthatatlanok, kivezetésük után még magasabb lesz az infláció,
Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő ország Európában, de az OECD-országok között is.
Magyarország rossz helyzetének oka, hogy függősége az orosz energiaimporttól magas, nemzetközi tartaléka alacsony. Nemcsak a háztartások kerülnek télen rendkívül nehéz helyzetbe az energiaszámla miatt, az ország egésze van óriási bajban. Jaksity György szerint az inflációra is hat majd, ha a háztartások jövedelmük nagyobb részét energiára költik, hatni fog az árakra, ha csökken a kereslet. Sok cég sem tudja majd kigazdálkodni az energiaárakat.
Csődhullám lesz, és elbocsátások is lesznek. Senki kezében nincs olyan eszköz, amivel ezt meg lehetne állítani, vagy akár csak jelentősen tompítani lehetne a gazdasági hatásait.
Arra a kérdésre, szükség lehet-e ismét behívni Magyarországra az IMF-et, úgy véli, az elmúlt hónapokban a magyar devizatartalék szintje a háromhavi import alá esett vissza.
Ez az abszolút vörös zászló, az IMF behívásának klasszikus előszobája.
A kritikus a devizahelyzet miatt az uniós források életbe vágóan fontosak, de nem a beruházások vagy az innováció ösztönzése miatt, mindent felülír, hogy devizára van szükségünk, és nincs sok eszköz a devizatartalék növelésére.
Ha én repülgetnék Moszkvába, biztos, hogy megkérném az ottani elvtársakat, hogy adjanak valamilyen halasztási lehetőséget, mert kifogyóban van a devizakészletünk. (…) Ha sem ez, sem az nem működik, és tovább fogynak a tartalékaink, akkor jön az IMF. Most abban lehet bízni, hogy augusztus végén, szeptember elején drasztikusan elkezdett csökkenni a villamos energia és a földgáz tőzsdei árjegyzése.
Jaksity György szerint az Európai Unióval folytatott viták hatással vannak a forint árfolyamára, a részvények árazására, arra, hogy milyen áron tudunk hitelt felvenni. A kormánynak nincs puskapora a recesszió kezelésére, az MNB teszi a dolgát, emeli a kamatot, amíg teheti, de ez már nem a finomhangolás,
ez a durva favágás korszaka.
Jaksity György szerint nem világos, Orbán Viktor mit értett az alatt, amikor Kötcsén arról beszélt, modellnek tartja a kínai államkapitalizmust, ha egyfajta államilag irányított piacgazdaságra, az már megszületett Magyarországon.
