A hétvégén zajlott vulkáni események szomorú következményekkel hívták fel magukra a figyelmet. Ezek közül kiemelkedik az indonéziai Semeru szombati kitörése, ami legalább 17 halálos áldozattal járt és több mint százan sérültek meg. A La Palma szigetén zajló vulkánkitörés már 78. napja tart. Az elmúlt héten intenzív volt a vulkáni működés, szombat délután egy új helyen hasadt fel a föld és a gyorsan mozgó láva újabb épületeket rombolt le. Itt szerencsére nem volt személyi sérülés, mivel a térséget már kitelepítették.
Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus professzor, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője a hétvégi vulkáni pusztításokról küldött elemzést a 24.hu-nak.
Eső és a vulkán alakja
A Semeru Jáva szigetének legmagasabbra emelkedő tűzhányója. Szabályos alakja messziről vonzza a szemet, szanszkrit neve Mahameru, ami nagy hegyet jelent. A hinduk úgy tartják, hogy Shiva lakhelye. Oldala rendkívül meredek, mégis hívogató, sokan vállalkoznak megmászására, erre azonban az elmúlt időszakban nem sok lehetőség volt, mivel a vulkán 2014 óta szinte folyamatosan aktív. A szombati vulkánkitörés azonban az eddigieknél jóval erőteljesebb volt, amire a környéken lakók nem voltak felkészülve.
Ráadásul nem is láthatták mi történt, mivel napok óta heves esőzés zajlik a térségben, a hegyet pedig felhő borította. A tragikus következménnyel járó vulkáni kitörésben szerepet kaphatott az erős esőzés és hozzájárul ehhez a vulkán alakja, meredek hegyoldala is.
A tűzhányó kráterében az elmúlt hetekben egy lassan mozgó lávadóm türemkedett ki, ezt a vulkáni működést olyan magma okozza, ami erősen viszkózus, a kapcsolódó láva nem folyik, hanem dagad kifelé a kürtőből. Emiatt egyre terebélyesedik, magasabbra nő, az oldala pedig egyre instabilabbá válik. Ráadásul mindez egy meredek oldalú vulkán tetején.
Időszakosan ezek a kidagadó lávakupacok aztán leomlanak és a vulkán oldalán lévő völgyekben kőzetdarabokból és gázokból álló, rendkívül gyorsan mozgó, mindent elsöprő áradatok alakulnak ki.
Halálos piroklaszt-ár
A helyi vulkanológusok szerint most a napok óta tartó szakadó esőzés is hozzájárult ahhoz, hogy a lávadóm instabillá vált és hirtelen leomlott oldala. Ez pedig felszabadította a lávadóm alatti kürtőben lezárt gázokban gazdag magmát, ami úgy lövellt ki, akárcsak egy felrázott pezsgős palack kinyitása során az ünnepi ital. A szétrobbanó lávadóm még izzó darabjai repültek ki a vulkáni hamuanyaggal és gázokkal együtt, de ez a nagy tömegű anyag nem volt képes magasba emelkedni.
Hirtelen összeomlott és a vulkán meredek oldalán száguldott lefelé több mint óránként száz kilométeres sebességgel.
Ezt a kőzetdarabokból, vulkáni hamuszemcsékből és gázokból álló, felszínközelben lerohanó áradatot, piroklaszt-árnak nevezik és a vulkánkitörések során ez jelenti a legnagyobb veszélyt, ez követeli a legtöbb halálos áldozatot. 2018-ban a guatemalai Fuego vulkán piroklaszt-árjai több tucat halálos áldozatot szedtek és falvakat söpörtek el a felszínről.
A baj nem járt egyedül
Helyi idő szerint szombat délután a vulkánt borító felhőből váratlanul tűnt fel a piroklaszt-ár lefelé gomolygó sebes áradata, a lakosoknak nem sok idejük volt reagálni. A videófelvételeken inkább a látványtól való megdöbbenés, ledermedés látszik, majd a rohanás, a menekülés. Sajnos ez nem mindenkinek sikerült. A magas hőmérsékletű, több száz Celsius-fokos piroklaszt-ár (ezeknek izzófelhő a nevük) településeken rohant keresztül és tucatnyi lakos szenvedett kisebb-nagyobb égési sérülést, amit többen nem éltek túl.
A baj azonban nem járt egyedül. Csak a műholdas felvételek alapján lehet tudni, hogy a súlyát veszett kitörési hamuoszlop mintegy 15 kilométer magasba emelkedett és a vulkán közelében a szakadó eső mellett sűrű vulkáni hamu is hullott. A lehulló csapadék pedig mobilizálta ezt a felszínre kerülő vulkáni törmelékanyagot és sebesen mozgó iszapárakat indított el, aminek lahar a helyi neve. A rendkívül sebesen mozgó, energetikus iszapár nagyobb kőzettömböket is magával sodort és számos hidat lerombolt, ami elzárt menekülési útvonalakat.
A kitörés következtében több ezer embert kellett kitelepíteni és még sok az eltűnt személy. Számos falu megsemmisült, a lerombolt házak sártengerben állnak. Utoljára januárban volt egy nagyobb kitörése a tűzhányónak, de akkor szerencsére nem volt áldozata, sérültje az eseménynek.
Új helyen hasadt fel a föld a Kanári-szigeteken
Mindeközben tovább tart La Palma szigetén is a vulkáni működés. Szombat délután váratlanul felerősödött a kitörés, azonban mindez nem a 77 nap alatt felépült vulkáni kúp kürtőin keresztül zajlott. Ahogy az elmúlt héten két alkalommal is történt, egy új helyen hasadt fel a föld, most a kúp délnyugati lábánál, a Cogote hegy közelében, az egykori Las Manchas település temetője mellett. A felszínre ömlő láva nagy sebességgel, helyenként másodpercenként néhány métert megtéve folyt le, mégpedig olyan területen, amit még nem borított be láva és ezzel további tucatnyi házat rombolt le, utakat zárt el a friss lávafolyam.
Ez a vulkáni működés a sziget történelmi időszakának már a legnagyobbika, és ha legalább még egy hétig kitart, akkor a leghosszabb idejű kitörése is lesz. Egyelőre jó esély van erre, mivel nem látszanak arra jelek, hogy rövidesen befejeződne. Az pedig már kétségtelen, hogy hatása a legsúlyosabb és következményei még hosszú évekig érezhetők lesznek a szigeten.
A növekvő népesség miatt a vulkáni működés világszerte egyre nagyobb veszélyt jelent, ezért kiemelkedően fontos a vulkanológiai munka, a műszeres megfigyelés, a háttértudás növelése és ehhez kapcsolódóan az ismeretek megosztása, mert csak ezzel a felkészüléssel lehet segíteni bárhol is vulkáni veszély esetén - zárja sorait a professzor.
