Fel kell tenni a kérdést: jó döntést hoztunk-e, a 26 miniszterelnök közösen? Aki nem vesz részt és a saját útját járja, azok előrébb vannak, mint mi. Baj idején, amikor válság van, akkor a felelősség kérdését későbbre kell halasztani, ahelyett, hogy elkezdenénk mutogatni Brüsszelre, és a frusztrációnkat a brüsszeli bürokratákra fordítanánk, próbáljunk alkotó energiát létrehozni, szerezzünk vakcinát.
- mondta Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjúban arról, hogy hamarosan kínai vakcinák is érkezhetnek az országba, ami szerinte jelentősen felgyorsíthatja majd az oltások folyamatát.
Orbán és Szijjártó Péter külügyminiszter korábban már többször is az Európai Uniót vádolták meg azzal, hogy nem elég gyorsak a vakcinák beszerzésében, miközben az Egyesült Királyság és Izrael már kifejezetten jól halad az oltásokkal. A miniszterelnök és a külügyminiszter szerint ez azt mutatja, hogy aki az EU-n kívül keresett megoldást, sikeres lett az oltásban.
Arról már írtunk, hogy az EU-n belül azért ennyire lassú az oltások folyamata, mert
- A Pfizer/BioNTech vakcinájából nem tudnak eleget gyártani, és kifejezetten körülményes tárolni és szállítani.
- Az a két vakcina kapta meg először az engedélyt, amelyek a legdrágábbak, és amelyekben a legkevesebben bíztak előre, így kevesen vettek belőlük.
- Mindkét mRNS-alapú vakcina kifejezetten drága, a Pfizer 12 euró, a Moderna 18 euró oltásonként, miközben a Nagy-Britanniában már engedélyezett AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem csak két euróba kerül oltásonként. Leginkább mindenki abban bízik, hogy ezzel lehet majd igazán nagy tömegeket beoltani.
Izrael és Nagy-Britannia azért halad a legjobban az oltásokkal a világban, mert mindkettő kötött egy külön dealt, ami az egyik esetben költséges, a másikban kockázatos volt, de hamar lehet vele oltani.
Kapcsolódó
Ezért megy ilyen lassan az oltás az Európai Unióban
Óriási különbségek vannak az egyes vakcinák előállítási költségei és az árai között, de amikor az EU megkötötte a nagy közös üzletet, még nem lehetett tudni, melyik oltóanyag készül el előbb. Most mindenki arra vár, hogy az olcsó vakcina is engedélyt kapjon.
Izraelben már a lakosság 20 százaléka megkapta az oltást, és március közepére mindenki áteshet rajta. Benjamin Netanjahu miniszterelnök elmondása szerint azért halad ennyire gyorsan az oltás, mert a kormány külön megállapodást kötött a Pfizerrel, amelyben vállalták, hogy gyakorlatilag negyedik kísérleti fázisként adatszolgáltatást nyújtanak az egész ország beoltásáról, és vállalták, hogy március közepéig végeznek is vele. Ez Netanjahunak pont jól jön, mert nem sokkal utána választások is lesznek az országban.
Ennek az egésznek az árnyoldala az, hogy Izrael a gyors hozzáférésért cserébe jóval többet fizet a vakcináért, mint mi. Az EU-s közös beszerzésben 12 euróba kerül a Pfizer oltása (ebből fejenként kettőre van szükség), Izrael most 46 dollárt (38 eurót) fizet fejenként két adag oltóanyagért. Ráadásul az izraeli egészségügy is speciálisan működik, és szinte tökéletes arra, hogy egy nagy kutatókórházként részt vegyen egy ilyen felmérésben.
A britek hasonlóan kockázatos különmegállapodást kötöttek, és abban is van szerencse. Valóban nem várták meg a közös EU-s engedélyezést, hanem a különleges helyzetre hivatkozva jóváhagyták az oxfordi vakcinát, miközben még nem fejeztek be vele minden tesztet.
Ezt azért tehették meg, mert a teszteket eleve a brit felügyelet alatt végezték, és a vakcinát is Nagy-Britanniában gyártják. Így sokkal hamarabb sokkal nagyobb mennyiséghez tudnak belőle hozzájutni, mint bárki más.
Ráadásul az AstraZeneca vakcináját még szállítani sem nehéz, nem kell szuperhideg hűtő hozzá, mint a Pfizeréhez, miközben hatodába kerül. Ezért tudott Nagy-Britannia ennyire gyorsan ekkora mennyiséghez jutni belőle: kockázatot vállalt az engedélyezéssel, és mázlija volt, hogy a saját országukban gyártják a vakcinát.
A kínai vakcina viszont valójában nem tűnik rossz ötletnek, ha mindenképp gyorsabban akarunk oltani, mint az Európai Unió. Nem nagyon van más olyan vakcina, amelyből ekkora mennyiséget ennyire gyorsan lehetne szerezni.
A hat nyugati vakcina közül, amelyekből az Európai Unió bevásárolt, a már engedélyezett Pfizeren és a Modernán kívül egyedül az AstraZeneca van olyan helyzetben, hogy hamarosan használhassák is, a többi nagyon messze van ettől. Ezeken kívül csak keletről lehet nagyobb mennyiségű vakcinát szerezni, de az oroszok gyártókapacitása szinte nem létezik.
A kínaiaké viszont igen, amint az átoltottságban kifejezetten jól szereplő Egyesült Arab Emirátusok példája is mutat, ahol szintén a Sinopharm egyik oltását használják. A cég két gyárban készít kétféle vakcinát, Pekingben és Vuhanban. Azt nem tudni, mi melyikből vennénk, csak azt, hogy akár egymillió vakcina is érkezhet a cégtől.
Maga az oltás az eddig ismert eredmények szerint biztonságos, és a hatásfoka is elég magas, nagyjából annyi, mint az oxfordi vakcináé. A működése is ahhoz hasonló. Klasszikus inaktivált vírust tartalmazó oltás, amilyet száz éve használnak a gyermekbénulás és a hepatitis megelőzésére is.
Kínán kívül, ahol már több millió embert beoltottak vele, Marokkóban, az Emírségekben és Peruban is használják, bár pontosan nem tudni, hogy melyik változatot. Peruban egy időre leállították ugyan egy beoltott ember reakciója után, de később újra használni kezdték.
Ez azért lehet fontos, mert a kínai és orosz oltásokkal szemben még mindig nagyon bizalmatlanok az emberek Magyarországon, amin valószínűleg nem segít az sem, ha nem közös uniós engedélyt kap a vakcina, csak mi kezdünk el vele oltani. Kétséges, hogy a kínai oltás beszerzése növelné-e az oltási kedvet, amely így is túl alacsony az országban.
