Izraelben a tömeges oltások és a korlátozások együttes hatására sikerült megfékezni a koronavírus-járvány harmadik hullámának terjedését, de most azzal problémával szembesültek, hogy vannak, akik nem akarják beadatni maguknak a vakcinát.
A világ leggyorsabban oltó országában eddig 4,2 millióan kapták meg legalább az első dózist és 2,9 millióan már teljes védettséget szereztek. Rendkívül jó számok ezek a járvány ezen szakaszában egy alig több mint 9 milliós lakosú államtól, de a nyájimmunitás eléréséhez még 3 millió állampolgárt kellene beoltani. Ez viszont most távolinak tűnik.
Az interneten terjedő álhírek miatt sok az oltásellenes, valamint a fiatalok körében is rengeteg vannak olyanok, akik nem érzik magukat veszélyben, ezért inkább kivárnak és egyelőre nem élnek a vakcina lehetőségével.
Az izraeli kormány felismerve az aggasztó tendenciát, gyorsan kitalált egy megoldást: elsőként vetik be élesben az oltási igazolást. A közel-keleti ország ezzel ismételten élen jár majd a világon, hiszen máshol egyelőre csak tervben van a védettséget szerzők számára engedményeket nyújtó okirat.
Eltűnt a tolongó tömeg az oltóközpontokból
Izrael okos stratégiával kötött üzletet a Pfizerrel a vakcinák szállításáról. Ahogy arról már korábban írtunk, a megállapodás mindkét félnek jövedelmező: a zsidó államban a lakosság jelentős részének beoltásával visszatérhet az élet a normális kerékvágásba, míg a gyógyszergyártó cég a valós életben tesztelhette le nagy populáción a vakcina hatását. Nagy kihívás azonban, hogy az oltáselleneseket, a fiatalokat, valamint bizonyos vallási közösségek tagjait, leginkább az ultraortodox zsidókat meggyőzzék az oltás szükségességéről. Pedig nélkülük Izrael sem fog túllépni a járványon.
Ahhoz, hogy egy ország elérje a nyájimmunitást, a lakosság 60-70 százalékának védettséget kell szerezni.
Kapcsolódó
Már az első Pfizer dózis 85 százalékkal csökkenti a tünetes megbetegedések számát
A teljes, tünetes és tünetmentes fertőzések száma is 75 százalékkal csökkent.
Izraelben a harmadik hullám annak ellenére is hetekig tombolt, hogy dinamikusan nőtt a védettséget szerzők száma. A járvány terjedését végül sikerült olyannyira lelassítani, hogy a korlátozások egy részét feloldhatták, és mostanra a 60 évesnél idősebbek 90 százaléka megkapta a vakcinát, ami az elsődleges célnak számított.
Az oltás ma már minden 16 évesnél idősebb állampolgár számára elérhető, ehhez képest szórványosan vannak emberek az oltóközpontokban. Januárban, amikor még jórészt csak az időseket oltották, naponta 150 ezren kapták meg az első adagot. Februárra ez a szám sok napon 60 ezer alá csökkent, pedig most már bárki oltathatna.
Igaz, a lakosság egyharmada eleve nem is kaphatja meg a vakcinát, mert túl fiatal hozzá, így a nyájimmunitáshoz szinte a teljes felnőtt népességet be kellene oltani. Ez azt jelenti, hogy körülbelül még 2,7 millió embernek kellene jelentkeznie az oltásra.
Jelentős fejtörést okoznak a kormánynak nemcsak az oltásellenesek, hanem azok a fiatalok is, akiknek a zöme nem érzi magát veszélyben, és bár nem fél a vakcinától, inkább kivárná annak hosszú távú hatásait. Az ultraortodox zsidók között pedig - akik a járvány alatt is tartottak tömegrendezvényeket, volt olyan, hogy egy rabbi temetésén több ezren gyűltek össze a tiltás ellenére - nagyon sok álhír és megtévesztő információ terjedt el, sok esetben a rabbik sem javasolják a vakcinát, ezért is alacsony jelentkezők aránya ebben a közösségben. Nagyon kicsi az átoltottsági arány az arab kisebbség körében is.
Hogy ösztönözzenek minél többeket, különböző trükköket vetnek már be. Tel-Aviv egyik negyedében például vakcinapartit rendeztek, ahol több DJ is fellépett, miközben zajlott az oltás. Máshol a helyi hatóságok és önkéntesek ingyen pizzával, édességekkel vagy sólettel próbálják rávenni az oltásra az embereket.
Benjamin Netánjahu miniszterelnök azért sem nézheti mindezt ölbe tett kézzel, mert március 23-án néhány év alatt már a sokadik választást tartják az országban. A politikus az utóbbi időszakban rendszeresen pózolt oltóközpontokban, és az újraválasztása reményében megígérte, hogy a világon elsőként fogja leküzdeni a járványt és helyreállítja a gazdaságát. De ahhoz, hogy tartsa magát ehhez, sok millió embert kell záros határidőn belül meggyőznie a vakcina előnyeiről.
Az oltási igazolvány laboratóriuma
Az oltás egy morális küldetés, a közös felelősségünk része. Akik nem kapnak vakcinát, azok hátra lesznek hagyva
- erről beszélt Yuli Edelstein izraeli egészségügyi miniszter múlt hétvégén. Néhány nappal később kiderült, pontosan mire gondolt.
A múlt héten kiadott kormányrendelet értelmében újranyithatnak a bevásárlóközpontok és a múzeumok a távolságtartás betartása és a kötelező maszkviselés mellett. Emellett újra lehet majd konditermekbe, kulturális és sporteseményekre, szállodákba, uszodákba járni. De nem mindenkinek.
Izraelben a világon először lép életbe az oltási igazolással járó engedmények rendszere, a Zöld Matrica. Vasárnaptól csak azok végezhetnek szabadidős tevékenységet, akik a vakcina mindkét dózisát megkapták. Két hét múlva nyitnak az éttermek, rendezvényközpontok és konferenciáknak helyet adó intézmények, de ezekre a helyszínekre is csak a védettséget szerzők léphetnek majd be.
Izrael tehát nem teszi kötelezővé a vakcinát, de erősen ajánlott, ha valaki vissza akarja kapni a régi életét.
Új intézkedés lehet, hogy az egészségügyi minisztérium javaslata szerint például kétnaponta tesztelhetik azokat a munkavállalókat, akik nem kérték az oltást, de sok emberrel érintkeznek. Közéjük tartoznak a tanárok és a buszsofőrök is. A pedagógusok negyede eddig nem jelentkezett oltásra, ám Edelstein magyarázata szerint felelősek a diákjaik egészségéért. Vélhetően a kötelező szűrés is egy oltásra ösztönző feltétel lesz, mert a legtöbben aligha szeretnének minden másnap átesni egy kellemetlen PCR-teszten.
Nyilvántartást fognak vezetni azokról, akik nem oltatták be magukat, a kormány szerint azért, hogy meggyőzzék őket, és ezáltal életeket mentsenek. Emellett applikáció formájában indul a "zöld útlevél" is. A kormány eddig Görögországgal és Ciprussal kötött kétoldalú megállapodást, ennek értelmében az országok között szabadon mozoghatnak majd azok, akik igazolni tudják, hogy megkapták a vakcinát.
Az oltási igazolás intézményét ugyanakkor már most rengeteg kritika éri, mondván, személyi szabadságjogokat sért és rákényszeríti az embereket a vakcinára.
Koronavírus - Még több hír a témában
Március 8-án kezdődhet a nyitás Angliában
15 millió brit már megkapta az oltás első adagját.
Diákok segítenek diákoknak, ingyenes korrepetálást tartanak
Lehet, hogy jövőre is maszkot kell viselnünk - mondja az amerikai járványügyi szakember
A védettséget igazoló okmányt Magyarországon is bevezetik, de azt még nem tudni, milyen engedményeket adhat a beoltottak számára. Ez a kormánykommunikáció szerint függ az újranyitásról szóló nemzeti konzultáció eredményeitől is.
Nagy különbség ugyanakkor hazánk és Izrael között, hogy ott már rendelkezésre áll a teljes lakosság számára elegendő mennyiségű vakcina, míg itthon nem. Az oltási igazolás bevezetése pedig különösen népszerűtlen lehet addig, amíg az összes regisztrált állampolgárnak nem ajánlanak fel oltóanyagot. Felháborodást kelthet, hogy bár valaki jelentkezett, nem kapott még oltást önhibáján kívül, miközben más szerencsések már szabadabban élhetik az életüket.
Izraelben heteken belül eldőlhet, hogy milyen mértékben tudja növelni az oltási hajlandóságot a szabadságot érő kártya. Ha nem eléggé, az elveheti a többi próbálkozó kedvét, de ha beválik, akkor lehet, hogy Magyarországon is hasonló szabályokra számíthatunk a közeljövőben.
