Egy darabig úgy tűnt, két hosszú év után véget érhet az a vergődés, amelyben az Európai Néppárt (EPP) - képletesen - se lenyelni, se kiköpni nem tudta a Fidesz képviselőcsoportját. Sok minden megváltozott e két év alatt, de talán most állt a legközelebb ahhoz a magyar kormánypárt, hogy tényleg távozzon a kontinens legnagyobb pártcsaládjából. Ám még most is óvatosan kell bánni ezzel a kijelentéssel, ugyanis a Néppárt jelenleg épp nem akarja kizárni a Fideszt. A párt így csak akkor kerülhet ki a pártcsaládból, ha saját maga távozik. Ami valószínű, hogy a szerda délelőtti szavazáson felfüggesztik a Fideszt a Néppárt frakciójában.
A hírek az elmúlt napokban arról szóltak, hogy Orbán Viktor levélben fenyegette meg az Európai Néppártot, ha felfüggesztik a képviselőit a pártcsaládban, kénytelenek lesznek kilépni. Orbán szóvá tette, hogy ezzel az Európai Parlament lakosságarányosan legsikeresebb küldöttségét veszítené el a Néppárt, és külön kiemelte, nem érti, miként foglalkozhat a Néppárt ezzel az üggyel, miközben Európa a koronavírussal küzd. A fenyegetés működött, a Fidesz kezelésére kitalált kompromisszum olyan módon született meg, hogy a pártot nagyon nehéz lenne kizárni, magától pedig már nem kell kilépnie.
Az EPP és a Fidesz harca jóval megelőzte a koronavírust, a bürokrácia pedig - amely végül a Fidesz ellehetetlenítéséhez vezetett - pont olyan megállíthatatlan, mint maga a járvány.
Az út
A Fidesz és a Néppárt viszonya a 2019-es európai parlamenti választás előtt durvult el végleg. Előtte is volt törés a pártcsaládon belül, de az inkább annak a következménye volt, hogy egy ekkora jobbközép frakcióban nagyon eltérő értékrendű pártok ülnek egymás mellett. Az Európai Néppártban van egy rakás északi, liberális-konzervatív párt, ott van a német kereszténydemokrata párt, de például a Fidesz lengyel szövetségesének, a Jog és Igazságosságnak a legnagyobb ellenfele, a Polgári Platform is. Sőt, az EPP elnöke jelenleg ennek a pártnak a korábbi miniszterelnöke.
A Fidesz létezését nehezen viselő pártoknak a végső lökést az adta meg, hogy a magyar kormánypárt plakátokon kezdett el uszítani a Néppárt egyik vezetője ellen. Az EP-választás előtt a Fidesz tele ragasztotta az országot olyan plakátokkal, amelyeken Soros György mellett Jean-Claude Juncker mosolyog. Juncker az Európai Bizottság akkori elnöke, egyébként az Európai Néppárt egyik nagy öregje, ezért a plakátok felrúgtak egy kimondatlan megállapodást a Néppárton belül: a sajátjaink ellen nem uszítunk.
A felháborodás mértékét mutatja, hogy a kormány szinte azonnal le is szedte a plakátokat Budapest utcáiról. Volt egyébként ebben még egy érdekes közjáték is, mert amikor Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője Magyarországra érkezett, hogy megpróbálja elsimítani az ellentéteket a Fidesszel, a plakátokat látványosan csak a repülőtérről befelé vezető útról szedték le.
A kormánynak volt még egy késői próbálkozása arra, hogy megmentse a plakátokat, megpróbálták ugyanis Frans Timmermansra, az európai szocialisták csúcsjelöltjére cserélni rajtuk Junckert, de mivel Timmermans kifejezetten nagystílű karakter az európai politikában, így ez a személyes támadás sem vette ki jól magát.
Pávatánc
A Budapestre érkező Manfred Weber három dolgot kért Orbán Viktortól azért cserébe, hogy a Néppárt megbékéljen a Fidesszel:
- a CEU békén hagyását,
- azonnali bocsánatkérést
- és a brüsszelezés abbahagyását.
Ebből Orbán valójában csak egyet teljesített, mert bocsánatot kért ugyan, és a plakátok is lekerültek, de a brüsszelezés nem maradt abba, a CEU pedig ma már osztrák egyetem, nem pedig magyar. Orbán ekkor volt ereje teljében, ezért kompromisszumkésznek mutatkozott, ám valójában csak gesztusokat tett - nem változtatott lényegi pontokon a politikájában.
Ekkor merült fel az az ötlet is, hogy az EPP összeállítson egy bölcsek tanácsa-féle bizottságot, amely dönteni, vagy legalábbis véleményezni volt hivatott a Fidesz jövőjét a Néppárton belül. Az ötlet csúfos kudarcba fulladt, a három bölcs nem jutott döntésre, végül az egész bizottságot elkaszálták, ez a közjáték érdemben nem befolyásolta a Fidesszel kapcsolatos politikát.
A legforróbb pont 2019 márciusában volt, amikor a Néppárt közgyűlése szinte egyhangúlag függesztette fel a Fidesz tagságát. Valójában nem egységes döntés született, hanem olyanféle, ami most is várható. Eredetileg ugyanis a Fidesz kizárásáról voksoltak volna, ám az a kompromisszum született, hogy a döntést halasszák az EP-választások utánra, és addig a magyar párt felfüggesztésével mutassanak erőt. Ez egy klasszikus uniós megoldás: nem oldott meg semmit, de mindkét fél a saját sikereként kommunikálhatta.
Fenyegetések sora
Orbán Viktor egyébként nem most először fenyegetőzik a kilépéssel, hiszen ez már a 2019. márciusi közgyűlésen is előkerült, sőt másfél évvel később is írt egy hasonló levelet a Néppárt vezetésének, amelyben olyan megoldást javasolt, amivel a Fidesz kívülről maradna része az EPP-nek.
Csakhogy ezen csaták közben alaposan átrendeződtek az erőviszonyok az európai politikában, és a Fidesz mára hatalmasat vesztett a befolyásából. A 2019. májusi EP-választáson a Néppárt és a szocialisták elvesztették a közös többséget az Európai Parlamentben, amivel véget ért az a korszak, amikor a két nagy párt a kisebb pártcsaládok beleszólása nélkül volt képes irányítani az uniós politikát. A választás legnagyobb nyertesei a liberálisok voltak, és bár a Néppárt maradt a legnagyobb pártcsalád, a mezőny kiegyenlítettebb lett.
Orbán Viktor ekkor avatta igazán jelentős ellenségévé Manfred Webert, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetőjét. Weber volt a választások előtt a Néppárt csúcsjelöltje. Ez egy hivatalosan soha el nem ismert megállapodás volt: a nagy pártcsaládok előre megmondták, kit szánnak az Európai Bizottság elnöki posztjára, ha ők szerzik a legtöbb mandátumot. Ám erről hivatalosan nem az Európai Parlament, hanem a tagállamok vezetői döntenek, és Weber elnöki esélyeit az összes beszámoló szerint két ember kaszálta el: Emmanuel Macron és Orbán Viktor.
Weber mellett Orbán még egy komoly szövetségest elveszített a Néppártban. Az elnöki posztról leköszönt Joseph Daul, aki a magyar miniszterelnök régi barátja és mentora volt az európai politikában, sokat segített a jó kapcsolat fenntartásában a német kormánypárttal. A helyére Orbán egyik legkomolyabb ellenfele, a korábban már említett volt lengyel miniszterelnök, Donald Tusk került.
Gyengülés
Hosszú a névsora azoknak, akiket a Fidesz elveszített az utóbbi pár évben az uniós politika frontvonalából. A legnagyobb veszteség nyilvánvalóan Szájer József, aki komoly tényező volt a Néppárton belül, bár az utóbbi években látványosan feladta azt az ambíciót, hogy valaha a pártcsalád frakcióvezetője legyen. Ezt az unió ellen vívott háborúval pont Orbán vette el tőle, így ugyanis esélytelenné vált, hogy elfogadják vezetőnek, bármilyen elismert is a párton belül. Ennek ellenére Szájer még így is befolyásos ember maradt a Néppártban, de aligha lehet látványosabban felrobbantani egy karriert, mint ő tette a sajátjával az ereszcsatornán menekülve egy orgiáról. Szájer elvesztése azért is fájhatott Orbánnak, mert az egyik legfontosabb brüsszeli embere vált köznevetség tárgyává.
Uniós biztosként a magyar politika szempontjából eljelentéktelenedett Várhelyi Olivér is, pedig korábban fontos szerepet játszott a brüsszeli állandó képviseleten. Szintén kiesett a munkából Varga Judit, aki a miniszteri kinevezésével már kevésbé foglalkozhatott brüsszeli ügyekkel, ráadásul azóta szinte minden jelentős területet elvettek tőle az uniós politikában. Szintén nagy érvágás volt Gottfried Péter visszavonulása. A miniszterelnök főtanácsadója jelentette az egyik fontos kapcsolatot a német iparral, amely alapjában határozza meg a német külpolitikát.
A régi, tapasztalt, jól bevált emberek helyett a Fideszben most látványos törekvés van arra, hogy új gárdát neveljenek ki. Ágostházy Szabolcs, az innovációs tárca uniós ügyekért felelős államtitkára és Bóka János, a miniszterelnök nemrég kinevezett uniós főtanácsadója mindketten fiatalok, európai stílusú, kompromisszumkésznek tűnő politikusok, de sok időbe telik, mire valóban fontos szerepük lehet az uniós politikában.
A populizmus elalvása
Közben a világ is átalakult. Orbán ereje Európában a populista ébredés után volt a csúcson, de ennek az ébredésnek mostanra vége. Donald Trumpot leváltották, Matteo Salvini háttérbe szorult Olaszországban, és még Marine Le Pen sem jelent igazán komoly veszélyt Franciaországban. Közben a koronavírus-járvány magát Orbánt is gyengítette, ráadásul a költségvetési vétóval komoly tekintélyt játszott el Európában.
A mostani megoldás hasonló elven működhet majd, mint a korábbiak. A Néppárt azért módosított szabályt, hogy már ne csak egy, hanem egyszerre több képviselőt is ki lehessen zárni a pártcsaládból, így szerettek volna megszabadulni a Fidesztől. A kompromisszum az lett, hogy kizárás mellé bekerült az a lehetőség is, hogy csak felfüggeszteni lehessen a képviselőket, ahogy azt Deutsch Tamással is tették.
Annak, hogy a Fideszt a Néppártban felfüggesztették, nem sok következménye volt. Orbán Viktor nem vehetett részt a néppárti miniszterelnökök megbeszélésein az uniós csúcsok előtt, de a fideszes képviselők ugyanolyan jogokat gyakorolhattak a parlamentben, mint bárki más. A felfüggesztés ezeket a jogokat venné el tőlük. Nem szólalhatnának fel a Néppárt nevében, nem szavazhatnának a párt belső döntéseiben és nem juthatnának kinevezésekhez a parlamenten belül.
Ezt a változtatást a pletykák szerint a németek és a szlovénok kérték, akik eddig minden alkalommal megmentették a Fideszt a kizárástól.
Mivel a módosításnak megvan a kétharmados támogatottsága, szinte biztos, hogy a felfüggesztésnek is meglesz.
Itt annyi változás történt ugyanis Orbán levele után, hogy a tagok kizárásához kétharmados támogatottság kell ugyan, de a felfüggesztéshez elég a tagok ötven százaléka plusz egy szavazat. Ez pontosan azért került be a szövegbe, hogy megbékítse azokat, akik marasztalni szerették volna a Fideszt. Daniel Caspary, a német EPP-delegáció vezetője pénteken azt mondta a dpa hírügynökségnek, hogy jelenleg úgy néz ki, alkalmazni fogják a felfüggesztést a fideszes képviselőkkel szemben.
Orbán Viktor ebben a helyzetben nem sokat tud tenni. Vagy önként távozik - amivel valójában Manfred Webert segíti -, vagy hagyja, hogy felfüggesszék. Az a levél, amelyet fenyegetésként írt, már nem köti, hiszen abban azt írta, hogy ha a február 26-ai változat megy át, kénytelenek lesznek kilépni. Amiben végül megegyeztek, az már nem a 26-ai változat, hanem egy másik kompromisszumos megoldás, ezért Orbánnak nem kell kilépnie.
A Néppárt azért volt fontos a Fidesznek, mert ez az európai politika erőközpontja, itt ülnek a legfontosabb emberek, beleértve a német jobboldalt is. Az EPP nélkül a Fidesz befolyása minimálisra csökkenne Európában, és ezen a felfüggesztés sem segít. A harmadik lehetőség természetesen a totális hátraarc, de ezzel a forgatókönyvvel nem sokan számolnak.
És ami még ennél is érdekesebb: a KDNP képviselőjének, Hölvényi Györgynek a felfüggesztéséről még mindig nem beszél senki.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Ne maradj le! Az Európai Unió legfontosabb politikai eseményeiről hetente értesülhetsz hírlevelünkből.
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Kedves Olvasónk!
Már csak egy kattintásra van szükség, hogy megerősítsd feliratkozási szándékodat! Amennyiben nem kapod meg megerősítő e-mailünket, kérünk, ellenőrizd a levélszemét mappádat.
