Módosította idei finanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt., így lehetővé válik további benchmark méretű nemzetközi devizakötvény kibocsátása, amellyel tovább tudja diverzifikálni a forrásbevonást - hozta le az MTI. Az ÁKK keddi közleményében felidézte, hogy a kormány 2022-es ESA (eredmény szemléletű) hiánycélja változatlanul a GDP 4,9 százaléka.
Az ÁKK maximum 2,5 milliárd euró egyenértékkel megemelte nemzetközi bruttó devizakötvény-kibocsátási keretét. Így 2022-ben a teljes bruttó devizakötvény-kibocsátási keret 5,1 milliárd euró, amelyből a már megvalósult 2022. februári szamuráj kötvénykibocsátás mellett további legfeljebb 4,5 milliárd euró ekvivalens nemzetközi devizakötvény-kibocsátásra van lehetőség. Ez a keret zöld panda-kötvény kibocsátást, valamint befektetői igény esetén felmerülő zártkörű kibocsátásokat is tartalmazhat.
A nemzetközi kötvénykibocsátás mint írják összhangban áll az ÁKK azon stratégiai céljával, hogy tovább növelje az államadósság átlagos hátralévő futamidejét és befektetői diverzifikációját. Megnyugtatnak továbbá, hogy a tervben szereplő devizakötvény-kibocsátási keret nem veszélyezteti azt, hogy a devizaadósság aránya a teljes adósságon belül kijelölt 10-25 százalék közötti referencia-tartományon belül maradjon.
A közlemény szerint a decemberben elfogadott tervhez képest nincs változás abban, hogy az ÁKK 2022-ben legfeljebb 2 milliárd dollár mértékben vásárol vissza 2023-24-ben lejáró devizaadósságot azok előfinanszírozásának céljából, publikus tender, illetve másodpiaci tranzakciók keretében. A devizakötvény-visszavásárlásból 2022-ben eddig 50 millió dollár valósult meg. Összehasonlítva a 2021 decemberében publikált 2022-es finanszírozási tervvel, amiben 2 milliárd euró értékű devizahitel-felvétel szerepelt, a módosított finanszírozási terv legfeljebb 1 milliárd euró értékben célozza meg devizahitel lehívását, beleértve a projekthiteleket (például EIB, CEB, AIIB, stb.), a korábbi évek gyakorlatával összhangban.
Az intézményi forintkötvény-kibocsátás terv 100 milliárd forinttal emelkedik a korábbi tervezethez képest, kizárólag az idei év folyamán már megvalósult, vártnál magasabb kibocsátás következtében. Az év hátralévő részét tekintve nem változik a forintkötvény-kibocsátás tervezett volumene.
Az ÁKK folytatja kötvénycsere-programját az idénre megcélzott 1000 milliárd forintos keretösszegben, de nagyobb rugalmassággal a célzott volumenre való tekintettel, mivel a lakosság a 2024-ben és 2025-ben lejáró állampapírokat 2027-ben és 2028-ban lejáró, inflációhoz kötött állampapírokra cseréli, enyhítve a 2024-25-ös lejárati csúcsokat.
Az újonnan elfogadott finanszírozási terv alapján nem változik a 2022-re tervezett lakossági értékesítés, és a lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapír-állomány vonatkozásában kitűzött 2023 végi 11 ezer milliárd forintos cél sem - közölte az ÁKK.
A Portfolio.hu szerint mivel a kormány tartani akarja a 4,9 százalékos eredményszemléletű hiánycélt, ezért első pillantásra meglepő lehet, hogy az adósságkezelő jelentősen megemelte devizakibocsátási tervét. Ennek magyarázata úgy vélik az lehet, hogy a kormány vélhetően azzal számol, hogy a betervezett uniós források egy része nem folyik be idén. Emlékeztetnek rá, hogy a választások után utalt már erre Orbán Viktor egy nemzetközi sajtótájékoztatóján, amikor azt mondta, hogy ha nem kapunk pénzt Brüsszelből, akkor Magyarország a pénzpiacokról is tudja magát finanszírozni.
A másik magyarázat a megemelt kibocsátásra egy technikai ok lehet a portál szerint. A folyamatosan emelkedő kamatkörnyezetben az ÁKK névérték alatt bocsát ki adósságpapírokat, emiatt kevesebb pénz folyik be.
