Budapest képe az elmúlt néhány évben gyökeresen megváltozott: város- vagy építészettörténeti szempontból értékes, védett vagy épp védtelen épületeket radíroztak ki a városból - sokszor fontos kulturális veszteséget okozva ezzel -, hogy helyüket társasházak, irodák, illetve szállodák vehessék át. Ezzel párhuzamosan a hosszú időn át teljesen kihasználatlan vagy épp parkolóvá vált foghíjtelkek beépítése is megkezdődött. Az eredmények azonban csak kevés esetben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen a beépítésre szánt földdarabokon nem a belső kerületek zöldterületeinek méretét növelő, a környéken élők életszínvonalát javító vagy a környezetével legalább minimális kapcsolatot ápolni válni vágyó épületek, hanem valódi monstrumok születtek.
Ismeretlen Budapest néven futó sorozatunkban korábban számos hasonló ügyet mutattunk be, kevés eset volt azonban olyan meglepő, mint a szocializmus modern építészetének egyik fontos darabja, a Lestyán Ernő tervei szerint született Csarnok téri transzformátorházhoz ragasztott Meininger Hotel esete, ami a főváros utolsó halászházának tőszomszédságában az elsők közt mutatta meg, hogy a XX. század, de leginkább a Kádár-kor derekának modern építészete, illetve a harmonikus városkép megőrzése iránti vágy a fővárosban egyszerűen eltűnt.
Ezt a megállapítást azóta számos másik eset - köztük Virág Csaba várnegyedbeli Országos Teherelosztójának lebontása - is bizonyította, az Európa-szerte húsz városban jelen lévő Meininger-lánc első budapesti szállodájánál alkalmazott megoldás azonban túlszárnyalhatatlan maradt. A 2019 tavaszán átadott, de a Vadász Építész Stúdió két tagja, Vadász Bence és Miklós Zoltán által hét évvel korábban tervezett, 184 szobában 744 ágyat rejtő, kétségkívül mozgalmas látszóbeton homlokzatot kapó épületet
nemes egyszerűséggel ugyanis a trafóház jórészt befalazott szalagablakaihoz ragasztották, így az embernek az érzése támadhat, hogy nem szállodát, hanem egy századfordulós környezetbe pottyantott, majd a legközelebbi méretes falhoz támasztott félkész űrhajót lát maga előtt.
A projekt mögött álló, Lövőház utcai irodaházba bejegyzett cég, a Bedori Investment Kft. hátterében hosszú ideje a több lábon álló milliárdos, Apáthy Zoltán Endre van jelen, akinek neve idén már nem először tűnik fel a budapesti építési projektek körül: néhány hónappal ezelőtt egy másik cége, a Recontra Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Szolgáltató Kft. állt ugyanis a Márványmenyasszony-ügy hátterében.
A Márványmenyasszony története
Széchenyi lakodalmát is látta Buda egyik legidősebb étterme
A borkimérésként indult Márványmenyasszony körül az elmúlt két évszázadban véres harcok folytak, és jókora házak nőttek ki a földből, a hely azonban mindent túlélt.
A két és fél évszázadon át nagyobb megszakítások nélkül működő étterem épületét részlegesen lebontani vágyó, majd a felszabaduló területre építeni kívánó cég bontási engedélyének az illetékes kormányhivatal előbb zöld utat engedett, majd a jókora felhördülés miatt visszavonta azt, nem elszalasztva a lehetőséget arra, hogy néhány kormánypárti politikussal együtt rámutasson:
az értékes, helyi, illetve fővárosi védelmet nem élvező épületet a kerület, illetve a városvezetés veszni hagyta volna, megmenekülése így az állam gyors reakciójának volt köszönhető.
Ezzel az állítással csak egyetlen probléma volt: az, hogy az építési jogkörök lényegi része 2020. március elsejével a kormányhivatalokhoz vándorolt, így a kerület saját jogi eszközeivel egyetlen szalmaszálat sem tudott volna keresztbe tenni a projekt előtt, leszámítva persze azt, ha még a bontási engedélyhez való folyamodás előtt helyi vagy fővárosi védettséget helyez a Márvány utcai épületre.
Az 1995-ös alapítása óta számtalan vállalat, állami épület, rendezvény biztosításáért felelő Árgus-Security, a Lánchíd felújításában is oroszlánrészt vállaló Hídépítő-csoport (Hídépítő, A-Híd, I-híd, K-híd, M-híd), a hitelekkel, vevőköveteléssel, illetve lízinggel is foglalkozó City Leasing & Faktor (ami korábbi nevén, Andrew's Leasing-ként egy 3,66 milliárd forintos dél-aföldi busztendert is megnyert úgy, hogy korábban sosem foglalkozott hasonló üzletekkel), illetve a Lajvér Borászat hátterében is álló vállalkozó most egy bonyolult hátterű projektet indított el a megvalósulás felé: a jelenlegi tervek szerintApáthy építi a Keleti pályaudvartól néhány lépésnyire születő második hazai Meininger-hotelt.
A helyzet persze távolról sem annyira egyszerű, hogy két mondattal elintézzük, hiszen a Festetics György utca 9. az ezredforduló óta a főváros egyik legfurcsább sorsú telkévé vált: a 2000 februárjában a Villa-Terra, majd hat hónappal később az Euro-Ingatlan Kft. birtokába került földdarabnak ugyanis már lassan húsz éve nem szabadna üresen állnia: a józsefvárosi önkormányzat és az Euro-Ingatlan közt 2000 szeptemberében született megállapodás szerint a tervezett
építkezésnek 2003. július 31-ig meg kellett volna kezdődnie, 2004 szilveszterére pedig már át is kellett volna adni az ismeretlen célú, bár jó eséllyel társasházi lakásokat tömörítő épületet.
Az akkor az SZDSZ-es Csécsei Béla vezette kerület kötbért is kilátásba helyezett, így a cégnek a dokumentum szerint 2004. január 1-jétől minden egyes napnyi késedelemért 8283 forintot kellett volna fizetnie.
A munkáknak a következő években semmi nyoma sem látszott, sőt, a kötbér sem érkezett meg a később már Kocsis Máté vezette józsefvárosi önkormányzat számlájára - derül ki egy, a történetet összegző, 2021. januári előterjesztésből, így a 2008-as, illetve 2010-es felszólítás után a kerület egy több mint 21,8 millió forintról, illetve annak járulékairól szóló fizetési meghagyást juttatott el a földdarabot akkor fizető parkolóként hasznosító Euro-Ingatlanhoz.
Az ügy gyorsan peres eljárássá alakult, a felek azonban 2012 tavaszán meg tudtak egyezni: a városgazdálkodási és pénzügyi bizottság áprilisban úgy döntött, hogy
elengedi a 9,056 milliós követelést, illetve az azon felüli 3,754 milliós kamatot, ha az építtető 2017 júniusának utolsó napjáig leadja a használatba vételi engedély iránti kérelmét. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor a cégnek újra napi tízezer forintos kötbérfizetési kötelezettsége lesz, sőt, a teljes összeget - 12,81 millió forintot - hatvan napon belül át kell utalnia.
A munkálatoknak mindehhez 2016 közepén meg kellett volna kezdődniük, a helyzet azonban továbbra sem változott.
A Fiumei út torkolatától néhány lépésnyire álló területtel kapcsolatos célok végül 2017 februárjára tisztázódtak, mikor a tulajdonos kijelentette: szállodát akar építeni a területen, ami "az ingatlanpiaci folyamatok miatt" csak 2019 végére lesz készen, így kérte, hogy az önkormányzat 2017 közepétől másfél évre újra csak tekintsen el a kötbérfizetéstől.
Ennek a kérésnek Józsefváros vezetése eleget is tett, és újabb határidőt (2019. dec. 31.) szabott meg a használatbavételi engedély leadására, kikötve, hogy amennyiben ez nem érkezik meg időben, akkor az Euro-Ingatlannak a kötbérmentes időszak napjaiért visszamenőlegesen 9,14 millió forintot kell fizetnie, 2020-tól pedig a napi kötbér összege a kétszeresére, napi 20 ezer forintra módosul.
A kerület élén eközben kétszer is személycsere történt: 2018-ban Kocsis országgyűlési képviselő lett, helyét előbb az időközi választásokon győztes korábbi alpolgármester, Sára Botond vette át, a polgármesteri tisztet a 2019-es önkormányzati választás óta pedig Pikó András tölti be.
A Festetics György utca 9. helyzetén ez semmit sem javított, hiszen a 2020. február 20-tól már F9 Ingatlanbefektetési Kft. néven működő (a névben az F9 nyilvánvalóan a címre utal), változatlan tulajdonosi hátterű cég a kerület honlapján elérhető, már említett előterjesztés szerint 2020 folyamán
nem fizette be az újabb csúszás miatt az előző másfél évben felgyűlt 9,14 millió forintos összeget, a 2020. január 1. és június 30. közti kötbért azonban meglepő módon eljuttatta a kerülethez.
Arcok a háttérben
Az Euro-Ingatlan cég tulajdonosai közt 2016 novembere és 2020 januárja között a Nézőpont-csoport egyik alapítóját, a korábban a MAVIR felügyelő-bizottságát, a Hungexpót, illetve a 2014-ben a Miniszterelnökségbe olvadt Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget is vezető Petykó Andrást is megtalálhattuk volna, akitől előbb a Refamily Kft.-n át Apáthy Zoltán Endréhez kötődő VILEOS Ingatlanfejlesztő (2020. január-2020. július), majd maga a Refamily Kft. (2020. júliustól) vette át a stafétát.
A Refamily hátterében a többek közt Apáthy által kézben tartott A-Family, illetve az ő és édesanyja kezében lévő, a Márványmenyasszony-ügyben érintett Recontra áll.
Az F9-nek ma otthont adó Lövőház utcai irodatér nem csak egy, a milliárdoshoz kötődő cég székhelyeként működik, hiszen a cégjegyzék szerint a Csarnok téri hotelt jegyző Bedori Investment mellett a két éve működő szálloda őrzését végző Árgus-Security, a Recontra, illetve a Smart Life Hotel Debrecent a Magyar Turisztikai Ügynökség 3,6 milliárdos támogatásával építő tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. is itt működik.
A helyzet a tavalyi év végére még kuszább lett, hiszen Apáthy novemberben azt kérte (majd decemberben egy újabb kérelemben pontosította), hogy a "megváltozott gazdasági környezetre tekintettel" 2020 második felére a napi kötbért újra a korábbi összegre csökkentsék, sőt, a kivitelezés első napján a kötbérfizetési kötelezettség is szűnjön meg. A Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. javaslatára ezeket a kéréseket a képviselő-testület helyett a veszélyhelyzet miatt egy személyben döntő Pikó január 28-án elutasította - derül ki az online is elérhető 23/2021. számú határozatból -, így az F9-nek továbbra is fizetnie kell a kötbért, aminek jelenleg az április 30. óta esedékes részét (ennek összege most közel 1,1 millió forint) még nem utalták át az önkormányzat számlájára.
E-mailben feltett kérdéseinkre a saját honlappal nem rendelkező F9 Ingatlanbefektetési Kft.-hez az Opten céginformációs adatbázisában kapcsolt címről nem érkezett válasz, áprilisban azonban hirtelen megindultak a tereprendezési és alapozási munkálatok:
Az építési terület határán látható - a szomszédos 11. számú ház tűzfalára illesztett - információs tábla szűkszavúsága ellenére néhány részlet azért ismert a projektről: az önkormányzati dokumentumok szerint
hét lakószintet, illetve egyszintes, autólifttel megközelíthető mélygarázst magában foglaló, nyolcvannyolc szobás hotel jön itt létre,
aminek terveit a debreceni Aquaticum Strandfürdőt, az Új Hidegkuti Nándor Stadiont, az Apáthyhoz kapcsolódó Lajvér Borházat, a Korda Filmpark Látogatóközpontját, valamint a hajdúnánási Moto GP-pályát is megálmodó BORD Építész Stúdió (felelős tervező: Bordás Péter) szignózta.
Kapcsolódó
Az MTK új stadionját is tervező BORD felel majd a magyar MotoGP-pálya terveiért
Az egy sor, nemzetközi szinten is visszhangot keltő hazai épületért felelt stúdiónak nem ez lesz az első sportlétesítménye.
A látványtervek, illetve az alaprajzok a tervezőiroda és a szállodalánc honlapján sem szerepelnek, a BORD-nak küldött levelünkre pedig nem kaptunk választ, így kérdés, hogy milyen arculatú, illetve minőségű épület kerül majd a nyüzsgő Fiumei és Kerepesi út közti, jórészt csak villamosok által használt utcába.
Apró előd, óriás utód?
A Festetics utca 9. számú telket hosszú évtizedeken át egy apró épület foglalta el, ami már a századforduló Budapestjén is erősen alulméretezett volt, hiszen a XIX. század utolsó két évtizedében rohamtempóban fejlődő környéken sorra jelentek meg a három-, négy-, és ötemeletes társasházak.
A kis ház tulajdonosa, Andretti Anzelm nem akart azonban fejlődni a korral, bár annak pozitívumait kihasználta: a Fiumei úti sírkert mellett lábát már 1886-ban megvető kőfaragómester előbb sírkőraktárat és műhelyt, majd néhány évvel később irodát hozott létre, és innen, a temető mellől látta el a nagy építkezések során felmerülő igényeket.
A századforduló tizenkét, épületdíszeket gyártó műhelyének egyikeként Andretti 1903-ban már negyvenhat segéddel dolgozott együtt, munkáik pedig olyan nívós épületeken jelentek meg, mint a Veres Pálné utcai Thökölyánium, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló Belgrád rakpart 27., vagy épp az Országházat is megálmodó Steindl Imre legfontosabb egyházi munkája, a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom.
A leendő épületnek néhány, a kerületi építési szabályzat által meghúzott határt persze figyelembe kell vennie, biztosra vehető tehát, hogy a hotel mélygarázsa
akár a telek teljes egészén is végig nyújtózhat, a legfeljebb 22,5 méteres párkánymagassággal rendelkező épület pedig a rendelkezésre álló terület 65 százalékát fedheti le, míg a zöldterület arányát 15 százalék felett kell tartani.
Utóbbi persze nem jelenti azt, hogy a teleknek legalább hatodát növényzet borítja majd, hiszen zöldterületnek számít például az épületre kerülő zöldtető is.
A jogerős építési engedélyt 2021. január 22-én megkapó terveket az F9 tulajdonosa jól láthatóan házon belül próbálja valóra váltani, így a generálkivitelezői szerepet a Hídépítő-csoporthoz tartozó A-Híd kapta, a mélyépítési feladatokat pedig a Hídépítő és a Bachy által alapított, ma azonban már egyedül a francia Soletanche Bachy kezében lévő HBM Kft. végzi.
A hotel 2023 harmadik negyedévében nyithatja meg a kapuit az első vendégek előtt - egyelőre azonban nem tudni, hogy milyen külsővel.
