Miután nagy fölénnyel megnyerte az elnökválasztást Klaus Iohannis, vasárnap este pezsgősüvegek durrantak az őt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) székházában, a győztes pedig felvázolta országépítő vízióit. Az elnökválasztások történetének leggyengébb eredményét produkáló Szociáldemokrata Párt (PSD) főhadiszállásán ugyanakkor már élezték a késeket, beindult a találgatás, meddig húzhatja a vesztes Viorica Dancila a PSD élén, kik szállhatnak ringbe az utódlásért, hisz a pártelnöki ténykedése eddig csak kudarcokat termelt:
- gyengén szerepelt a májusi EP-választáson,
- kormányát a parlamentben a szükséges voksok szó szerinti összetarhálásával október 10-én megbuktatta az ellenzék,
- most pedig öt megyét kivéve mindenhol veszített Klaus Iohannis-szal szemben.
Úgy tudni, hogy a kormánybuktatást követően a párt vezetői közül többen is követelték visszaléptetését az elnökválasztástól, de már késő volt új jelölt állítása. Ezért aztán több olyan "vörös megyében", mint Vrancea, Vaslui vagy Dolj a helyi vezérek egyszerűen levették róla a kezüket és csak mímelték a kampányolást. Sőt, Claudiu Manda, Dolj megyei pártelnök már az első forduló előtt nyilvánosan lehülyézte Dancilát.
Megjegyzendő, hogy Magyarországgal ellentétben Romániában a román pártok központi vezetőinek sorsa - különösképpen a PSD esetében - a megyei pártmogulok kezében van, főleg, ha az illető még a megyei tanács elnöke is. A kampányt helyi szinten rendezik és finanszírozzák a "bárók" - ahogy a média nevezi őket - cserébe a fejlesztési kormánypénzekért.
A lenácizott ellenjelölt és a kör kerülete
A PSD 2019-ig sosem szerepelt még választásokon 40 százalék alatt. Idén viszont az EP-választáson 22,5 százalékot produkáltak, most Dancila pedig a 35 százalékot sem érte el.
A rossznyelvek szerint talán nem barátnőjét, a korábbi munkaügyi minisztert, Olguţa Vasilescut kellett volna kampányfőnöknek kineveznie, aki egy nyilatkozatában Iohannist lágerparancsnoknak titulálta, amiért utóbb kényszeredetten kénytelen volt bocsánatot kérni. De hiba volt a kampányt Iohannis ócsárlására korlátozni, valamint arra, hogy az államfő nem hajlandó vele leülni egy tévévitára. A liberális jelölt valóban kerülte a vitát, mert félt, hogy az egész lezüllik a PSD által szajkózott populista szlogen szintjére, miszerint
Iohannis majd elveszi a nyugdíjakat, csökkenti a béreket.
Miközben ezekhez semmi köze az államfőnek, ám az eldugott falvakban hatásos. Nem véletlen, hogy októberben Olt megyében a PSD-barát megyei postafőnök teljesen törvénytelenül minden nyugdíjból levágott 10-15 százalékot, hogy aztán telekürtöljék a hírtelevíziókat, hogy a PNL és Iohannis máris megkurtította a nyugdíjakat. Óriási botrány kerekedett belőle, az érintettek természetesen utólag megkapták a hiányzó pénzt.
A második forduló kampányának hajrájában Iohannis mindkét oldalról válogatott újságírókkal, elemzőkkel, influenszerekkel ült le beszélgetni élő tévéadásban. Dühében Dancila párhuzamos sajtótájékoztatót trombitált össze, ám ott, miután dicsekedett mérnöki diplomájával és azzal, hogy matematikából korrepetált diákokat, egy újságíró rákérdezett, miként számolják ki a kör kerületét. Az ex-kormányfő belesült, a fél ország röhögött kínos magyarázatain.
A kizárólag az ellenfél szapulására kihegyezett kampány a második fordulóban fordítva sült el, nem véletlen, hogy PSD-fellegvárakban veszített Dancila, aki már vasárnap este a megyei vezetéseket okolta a katasztrofális eredményért. Megpendítette, hogy leváltja az 50 százalék alatt teljesítő megyékben a pártelnököket.
Ássa a sírt a központi bizottság
Kedden este összeül a PSD központi végrehajtó bizottsága, amelyen várhatóan a párt hangadói megszabják Dancila politikai temetésének menetrendjét. Az érintett kongresszust akar - erre leghamarabb decemberben sor kerülhet -, de egyéb rövid forgatókönyvek is felbukkanhatnak. A kérdés nem a buktatás, hanem az utód személye. Máris könyökölne Gabriela Firea, Bukarest főpolgármestere és Olguţa Vasilescu kampányfőnök - aki mellesleg ismét beülne a 2020-as helyhatósági választásokon Craiova polgármesteri székébe -, csakhogy a kiszivárgott hírek szerint a megyei mogulok megelégelték a női vezetést, úgy látják, szavazóiknak zöme felkészületlen a női irányításra, és kemény kezű férfit akarnak, mint anno Liviu Dragnea. Egyelőre Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke és Nicolae Badalau, a Giurgiu megyei PSD-atyaisten lebegtette meg az indulását.
Vasárnap este csatármezt öltött Iohannis
Az első mandátuma alatt szerényen háttérben ügyködő, és az őt 2014-ben hatalomra emelő PNL érdekeit alig érzékelhetően képviselő Klaus Iohannis most hirtelen előbukkant a sötétítő függöny mögül, és Traian Basescu államfőre (2004-2014) emlékeztetően aktív politikai játékosként tetszeleg, habár az alkotmány szűk teret rajzol számára. Mégis részt vett a szocdemek bukását követően beiktatott PNL-kormány első ülésén, sorra tárgyalt a miniszterekkel arról, hány csontvázra bukkantak a szekrényekben, beült a 2020-as költségvetés egyik tárgyalására, most pedig kilátásba helyezte az előrehozott választásokat.
Iohannis úgy véli, egy előrehozott parlamenti választáson a PNL, látva az idei eredményeket, tarolna, megszerezné a többséget a törvényhozásban.
Valójában úgy nyert ekkora különbséggel, hogy a diaszpórában élők közül majdnem egymillióan mentek el szavazni, köszönhetően a háromnapos voksolási lehetőségnek is. Meg annak, hogy a kint élők a második fordulóban a kisebbik rosszra voksoltak, így húzta be Iohannis a külföldről érkező voksok 96 százalékát.
Az sem mellékes, hogy pártszínektől függetlenül az összes honatya ellenzi az előrehozott választásokat, mert amennyiben nem tölti ki a mandátumát, akkor bukja a kiemelt nyugdíjat, amelyet annak idején megszavazott.
Ludovic Orban miniszterelnök egyelőre udvariasan nyel és vigyorog, ám előbb-utóbb az államfői kotnyeleskedés terhessé válhat a számára. Iohannis a kormánybuktatást követően egyre arrogánsabban viselkedik a közvélemény előtt, a második elnöki mandátumától megrészegülve pedig felült a magas lóra.
Jóllehet a PNL az ő győzelme ellenére továbbra is kisebbségben kormányoz.
Fazékban a feketeleves
Iohannis kiadhatja ugyan az ukázokat a PNL-nek, azok megvalósítása hajszálon függ. A párt az alsó- és felsőházban 96 tagot számlál, de akárcsak a PSD-kabinet megbuktatásához, többek között a 2020-as büdzsé elfogadásához is 233 voksot kell összekaparniuk.
Elhibázott üzenet volt vasárnap este a PNL kampányfőnökétől, Rareş Bogdantól, hogy ők a törvényhozásban elsősorban Dan Barna vezette Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Basescu vezette Népi Mozgalom Pártja (PMP) támogatására számítanak, de "tárgyalnak a többiekkel is". Pedig megkerülhetetlen a 30 tagú RMDSZ, vagy a 17 tagot számláló kisebbségek parlamenti frakciója, hisz a voksokért mindannyian tartják a markukat a kormánypártnak. A román jelöltek egyébként mindkét forduló kampányában messze elkerülték a kisebbségi kérdést, egyikük sem vállalta fel a kétmilliós romák, a bő egy milliót számláló magyarok, illetve a többi nemzeti kisebbség ügyeit.
Ugyanakkor borítékolható, hogy az RMDSZ "a romániai magyarok érdekeit nézve", balról megint visszaevez a jobboldalra, s ezt aprópénzből megússza a PNL.
Kiemelt kép: Daniel MIHAILESCU / AFP
