Új fogalommal ismerkedik a világ közvéleménye: a flurona az influenza (angolul flu) és a koronavírus összevonásából származik. Maga a kifejezés erősen azt sugallja, hogy itt valami "szupervírus" született volna a két, egyenként is rendkívül veszélyes, halálos áldozatokat követelő kórokozó valamiféle közös termékeként. Minderre pedig csak ráerősít, ha a két vírus hibrid fertőzéséről olvasunk, ami nyelvtanilag talán nem is teljesen védhetetlen, de jelen helyzetben nagyon is megtévesztő.
A korona- és az influenzavírusok képtelenek úgy keveredni a szervezetünkben, hogy abból valami harmadik kórokozó, egyfajta »öszvér« jöjjön létre. Két teljesen különböző vírusról van szó
- emeli ki rögtön az elején Dr. Jakab Ferenc virológus professzor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője.
A valóságban kettős fertőzésről vagy egyidejű fertőzésről beszélhetünk, amikor a két vírus azonos időben támadja meg a szervezetet - hétfőn írtunk róla, hogy már Magyarországon is találtak nem egy ilyen esetet. Mindkettő komoly légúti tüneteket okoz, ezért a kockázatot cseppet sem szabad lebecsülni: a kettős támadással a szervezetünk sokkal nehezebben küzd meg, súlyosabb tünetek jelentkezhetnek és komoly állapotromlás léphet fel.
Csak idő kérdése volt
Az erős feltételes mód azért indokolt, mert nincsenek még tudományosan megalapozott kutatási eredmények vagy klinikai tapasztalatok arra, hogy a két vírus együttes támadása a gyakorlatban mivel jár. Ma még csupán következtetés, hogy nagy a rizikó.
Tavaly ilyenkor ugyanis a világ nagy része erősen bezárkózva élte mindennapjait, nagyon szigorú járványügyi korlátozások voltak érvényben, a 2020/2021-es influenzaszezon ezért gyakorlatilag "elmaradt". Érthető, hiszen cseppfertőzés útján terjedő vírusokról lévén szó: ami hatékony a SARS-CoV2-vel szemben, az az influenzától is véd.
A flurona megjelenése valójában egyáltalán nem volt váratlan, számos egyéb bakteriális és virális fertőzés jelentkezhet egy időben
- fogalmaz a 24.hu-nak Jakab professzor. Tegyük hozzá: a tudósok jó ideje figyelmeztetnek, hogy az influenzaszezonban a koronavírus és az influenza keresztfertőzése várható, és elképzelhető, hogy a kettő együtt durvább megbetegedéseket okoz.
Védtelenebbek lehetünk az influenzával szemben
A két vírusról ettől függetlenül külön-külön is elmondhatjuk, tartogathatnak meglepetéseket. Pontosabban nem biztos, hogy pont úgy fognak viselkedni, amint várnánk tőlük - akár számunkra pozitív, akár negatív értelemben.
Az influenza gyors változásokra képes, amit az emberről emberre való terjedés generál. A szigorításoknak köszönhetően 2020 eleje óta a fertőzési lánc szakadozott, a vírus csak egyes gócpontokban cirkulált. Ennek hatására több variáns is eltűnt, de ez csak az érem egyik oldala.
A másikon azt látjuk, hogy a népesség szintjén immár csaknem két éve nem találkozott a szervezetünk influenzavírussal, kopott az ellenálló-képességünk, aminek meglehet a böjtje. Mégpedig úgy, hogy durvább megbetegedéseket okozhat az idei szezon, viszont épp a maszkhasználat, kézfertőtlenítés, magyarán a COVID elleni óvintézkedések miatt kevesebben fertőződhetnek meg.
Persze ez is csak feltételezés, bizonyosságot a közeli jövő hoz majd. Eközben pedig a koronavírus legújabb, világszinten hódító variánsáról, az omikronról egyre többet tudunk.
Enyhébb betegség, de több fertőzött
Tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az omikron elképesztő sebességgel terjed, de kevésbé súlyos megbetegedéseket okoz, mint az eddigi változatok. Ennek egyik feltételezett oka pedig, hogy egy másfajta mechanizmust követ a sejtbe való bejutáshoz.
A korábbi variánsok olyan receptorokon keresztül hatoltak a sejtbe, amelyekből a tüdőben is sok található. Úgy tűnik azonban, hogy az omikron olyan fertőzési mechanizmust használ, amihez nem szükséges a tüdőben is nagy számban lévő receptor, ezáltal a tüdő érintettsége csökkent, míg a légutaké nőtt.
Részben ez magyarázza, hogy ritkább a tüdőgyulladás és az átlagot tekintve enyhébb a betegség lefolyása, viszont a nagyobb számú légúti vírus aktívabb átfertőzést okoz
- jegyzi meg Jakab Ferenc.
Szerencsénk van az omikronnal?
Ezek alapján azt gondolhatnánk, mekkora szerencsénk van az omikronnal - amint az többször nyilvánosan is elhangzik -, ám a virológus lehűti a kedélyeket: egyelőre nincs okunk szerencséről beszélni, mert véleménye szerint populációs szinten a két hatás kiegyenlíti egymást.
Az omikron ugyanis mint tudjuk, futótűzként terjed, nagyságrendekkel több embert ér el, mint a korábbi változatok. Így a nagy számok törvénye alapján nagyon sok olyan szervezetet is megtalál, amely érzékenyen reagál rá. Emiatt pedig
a sok fertőzött okán a kórházban ápoltak száma várhatóan nem lesz alacsonyabb.
A professzor úgy véli, az omikron dominánssá válása a populáció szintjén előnyös, de várhatóan sem az egészségügyre nehezedő nyomást, sem az egyéni tragédiák nagyságrendjét nem fogja érdemben csökkenteni.
Hol a vége?
Az mostanában fel-feltörő optimizmus sem feltétlen indokolt, amely az omikronnal a nyájimmunitás kialakulását, a járvány végét jósolja. Rövid távon lehet, hogy a mostani nagyobb hullámok csillapodnak, megszűnnek, de a SARS-CoV2 nem tűnik el az életünkből.
Egyrészt tudjuk, a természetes fertőződés nem biztosít élethosszig tartó védelmet, a vakcinák tekintetében pedig még nincsen elég adat, hogy ezt megállapítsuk. Másrészt az omikron elleni védettség nem biztos, hogy egy későbbi, akár 1-2 év múlva megjelenő új variáns ellen is megállja a helyét.
A COVID ellen hosszú távon kell berendezkednünk, a közeli jövőben pedig az eddig már bizonyított járványügyi eszközök növelhetik a biztonságot: oltások felvétele (az influenza és a koronavírus ellen is), maszkhasználat, fertőtlenítés, távolságtartás, józan belátás és a többi.
