Virág Barnabás MNB-alenök a napokban úgy nyilatkozott, hogy a rezsiárak emelkedése önmagában 3 százalékot ad hozzá az inflációhoz a jegybank becslése szerint. Ha ezt csak hüvelykujjszabályként hozzáadják a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozáshoz, akkor máris 18-19 százalékos drágulási ütem látszik. Számolni kell még az aszályhelyzettel, amely miatt az élelmiszerek még többe kerülhetnek. Az élelmiszerek egyébként a KSH jelentése szerint 27 százalékkal drágultak már júliusban is.
Jobbágy Sándor, a Concorde senior elemzője szerint a fő kérdés az inflációval kapcsolatban most az, hogy a rezsiárak növekedése mekkora hatással lesz az árindexre. Ő is 18 százalék körüli inflációra számít az év végére, és még az azt következő hónapokban (azaz jövő év elején) is 18 százalék körüli lehet szerinte. A legoptimistább verzió szerint nem sokkal azután tetőzik az infláció, amikor a teljes rezsihatás érvényesül - idén év végén vagy a jövő év elején. Az idei éves átlagos pénzromlást pedig 14 százalék körülire becsli most, hangsúlyozva, hogy valóban sok múlhat a következő hónapokon, azon belül is a rezsiemelés hatásán.
Így jelennek meg a megemelt rezsiárak az inflációs statisztikában
A gáz és az elektromos energia lakossági árának változását a Központi Statisztikai Hivatal a háztartások érintettségének arányában veszi figyelembe a fogyasztóiárindex-számítás során. Ennek megfelelően a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon. A hivatal fogyasztóiárindex-számítási módszeréből adódóan a bázisidőszakon rögzített mennyiségű fogyasztás után fizetendő régi és új árakon számított összegek hányadosa adja a fogyasztóiár-indexben megjelenő, a gázra, illetve az áramra vonatkozó árindexet. A hazai módszertan szerint számított indexben a szeptemberi adatokban jelenik meg először az áram és a gáz árának változása, illetve átlagfogyasztás felett a lakossági piaci árak áremelő hatása. (Forrás: KSH.)
Forint, energia, bérek, költségáthárítás
Jobbágy Sándor kiemelte még a gyenge forintot, ami (az import cikkeken keresztül) folyamatosan befolyásolja az árakat, növeli az inflációt. Szintén inflációnövelő a vállalatok energiaköltségeinek növekedése - ahogy folyamatosan kötik át az áram- és gázszerződéseket, egyre magasabb áron, úgy árazódnak át a vállalkozások energiaköltségei, ez a költségnövekedés pedig átszivárog a termékek és szolgáltatások árába. Ez olyan árnövelő hatás, amely egy darabig még a továbbiakban is érvényesülni fog. A vállalatok bérköltségei is emelkednek, különösen azokban a szektorokban és cégeknél, ahol jelentős a munkaerőhiány - ez a költségnövekedés is megjelenik az árakban, és a jövőben is hatással lesz a szakértő szerint a vállalati árazásokra.
Másik oldalról közelítve, a vállalatoknak szerinte most van lehetőségük arra, hogy a költségnövekedést érvényesítsék. Olyan tartományban van ugyanis már az infláció, hogy könnyebb áthárítani bizonyos költségeket, mert kevéssé tűnik fel egy-egy tétel amellett, hogy szinte mindennek folyamatosan megy fel az ára. Ezt segíti az is, hogy az inflációs várakozások is magasak, és egyre emelkednek.
Árnövelő hatás várható még a szállítási költségek megnövekedésétől is. Ezek közül a piaci áras üzemanyag már beépült az árakba. Ami friss probléma, az az európai folyók apadása, ami ellehetetleníti a folyami fuvarozást, például a Rajnán mint fő szállítási útvonalon. Ha a lakosságnál is változik az üzemanyagár, akkor az további inflációgerjesztő hatást eredményezhet. Jobbágy Sándor arra számít, hogy októbertől lesz emelkedés a lakossági üzemanyagáraknál is.
Ami lassan az infláció ellenében hathat
Pozitív változásra utaló tényezőt most sokkal nehezebb találni, de azért ilyet is mondott. A forint árfolyamára például kedvező hatással lehet, ha megszületik az EU-s megálllapodás - erre van esély. Ekkor a forint fellélegezhet, hacsak közben az energiahelyzet tovább nem romlik. De mivel minden más tényező az ellenkező (inflációszító) irányba mutat, egy forinterősödés pozitív fordulata nem valószínű, hogy arra készteti a cégeket, hogy azonnal leálljanak az áremelésekkel vagy csökkentsék az árakat. Inkább később, hosszabb távon várható inflációcsökkentő hatás - tette hozzá.
Azt is megemlítette, hogy a különböző szektorokban az árak előbb-utóbb (eltérő időpontokban) el fognak érni egy olyan szintet, amely már visszaveti az áruk és szolgáltatások iránti keresletet. Ezzel az infláció kvázi önmagát fogja mérsékelni. Apró jele ennek a legutóbbi kiskereskedelmi forgalmi adat, amely már a korábbinál alacsonyabb, infláció alatti növekedést mutatott. Júniusban 4,5 százalékkal nőtt már csak a kiskereskedelem, az infláció pedig 11,7 százalékos volt. Korábban, az első félévben még érdemi, infláció feletti volt a boltokban a forgalomnövekedés. Azonban az infláció mellékhatásaként várható keresletcsökkentő, ezáltal inflációmérséklő fordulat is csak később realizálódhat szerinte.
Kitért arra is, hogy volt sok (árfelhajtó hatású) előrehozott vásárlás is, ezek a közeljövőben kifutóban lehetnek - ebből is eredhet némi inflációfékező keresletcsökkenés. Amellett, hogy idővel a magas kamat inflációlassító hatása is megjelenhet, de hangsúlyosan nem rövid távon.
Az MNB és a kormány intézkedései idővel hathatnak
Kifejtette még, hogy a jegybank a kamatemeléssel tud tenni az infláció ellen - a gond az, hogy ez az intézkedés csak lassan fejti ki hatását. A kormány pedig a rezsi emelésével egyszeri hatásként inflációt gerjeszt, és ugyanez lesz a helyzet akkor is, ha (illetve amikor) az üzemanyagárstopot és az élelmiszerárstopokat kivezetik. De ezektől az intézkedésektől később a magasabb árak nyomában jelentkező fogyasztásvisszaesés, importvisszaesés, forinterősödés miatt az infláció fékeződése várható.
Ami az európai piaci energiaárakat és a forintot illeti, nagyon erős együtt mozgás volt tapasztalható az utóbbi időszakban - ahogy drágult az energia, úgy gyengült a forint. Nem csak emiatt, de ezzel együtt - tette hozzá Jobbágy Sándor.
