Annak az esélye, hogy egy emberbe belecsapjon a villám, nagyjából évente 1 a 300 ezerhez. Annak ellenére, hogy az áldozatok 90 százaléka túléli a balesetet, a nyomait egész életükön át viselik.
Amikor a villám végigfut a testfelületen, a vörösvérsejtek a hajszálerekből a bőrbe távoznak. Az így keletkezett tetoválás-szerű, szerteágazó faágakra hasonlító piros csíkokat Lichtenberg-féle ábrának nevezik.
Megosztunk néhány képet túlélőkről, akiken a mai napig lehet látni, mi történt velük.
AZ ESÉLYE, HOGY VALAKIBE BELECSAPJON A VILLÁM, NAGYJÁBÓL ÉVENTE 1 A 300 EZERHEZ.
BÁR AZ ÁLDOZATOK 90 SZÁZALÉKA TÚLÉLI A BALESETET, A NYOMAIT MÉGIS EGÉSZ ÉLETÜKÖN ÁT VISELIK.
EZT NEVEZIK LICHTENBERG-FÉLE ÁBRÁNAK
A VILLÁMCSAPÁS KÉPES FELFŰTENI A LEVEGŐT 27.760 CELSIUS FOKRA
EZ ÖTSZÖR FORRÓBB, MINT A NAP
AKÁR 1 MILLIÁRD VOLT VILLAMOS ENERGIÁT IS TARTALMAZHAT EGY VILLÁMCSAPÁS
AMIKOR EZ AZ ENERGIA BELÉP A TESTEDBE…
…SZÍVMEGÁLLÁSHOZ, GÖRCSROHAMOKHOZ, AGYI SÉRÜLÉSHEZ, GERINCVELŐ KÁROSODÁSHOZ ÉS AMNÉZIÁHOZ VEZETHET
A HŐ, A FÉNY ÉS AZ ELEKTROMOSSÁG KÁROSÍTHATJA A SZEMET IS
PÉLDÁUL RÉSEK KELETKEZHETNEK A RETINÁDON ÉS SZÜRKEHÁLYOGOT OKOZHAT
