Alapvetően számítani lehetett egy, a koronavírushoz hasonló világjárvány elterjedésére, mert a természet adottságai és a korábbi tendenciák efelé mutattak de senki nem tudta, mikor és honnan fog lecsapni - mondja a Pécsi Tudományegyetem munkáját bemutató dokumentumfilmben Dr. Jakab Ferenc vezető virológus.

Valószínűleg a nagyfokú bizonytalanság is közrejátszott abban, hogy

ehhez hasonló helyzettel, ilyen magas betegszámú fertőzéssel még a régebben ott dolgozó kollégák sem találkoztak

- ezt már Dr. Kiss Tamás, a koronavírus ellátóközpont osztályvezetője osztja meg. Később hozzáteszi,

március közepén kapták azt az információt, hogy fel kell építeni egy olyan központi helyet, ahol speciálisan a koronavírusban szenvedő betegekre specializálódnak.

hirdetés

A sürgősségi osztály működéséről Kanizsay Pétertől, az egyetem Sürgősségi Orvostani Tanszékének vezetőjétől tudunk meg többet. Mint elmondja, rövid idő alatt kellett felállítani a koronavírus-fertőzötteket fogadni tudó osztályt, és gyorsan kellett megtanulni a védőfelszerelések használatát -

de annak is hamar be kellett épülni a kollégák gondolkodásmódjába, hogy létezik a koronavírus és, hogy világjárvánnyal állnak szemben.

A vírushelyzet miatt központi szerepet kapott a Szentágothai János Kutatóközpont is - mondja el Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna, a központ elnöke. Az itt dolgozók a víruskutatásban, a diagnosztikai segítőtevékenységben és a gyógyszerkutatásban nagy szerepet kaptak.

Jakab Ferenc hozzáteszi, hogy az első hullámban aktív részt vállaltak az egyetem diagnosztikai tevékenységében is, és e mellé szorították be esti és éjszakai műszakban a kutatási tevékenységet.

Dr. Gombos Katalin adjunktus arról beszél, hogy jóval nagyobb számú mintát dolgoznak fel, mint amire az infrastruktúra eredetileg ki lett építve. A napi 1000-1300 mintát, amit aznap fel is kell dolgozni, így két, 9-10 órás műszakban zajlik a folyamatos munka az intézményben, robotok és emberi beavatkozás segítségével. Ezek mellett a rendkívül nagy mennyiségű adminisztrációs munka is nagy terhet ró a dolgozókra - teszi hozzá Prof. Dr. Miseta Attila rektor.

A filmben megszólalók közül többen is kiemelik, hogy a koronavírussal jelentkező kihívásokra senki nem volt felkészülve, azokat nem tanítják az egyetemen. A pandémiás helyzettel járó extra és plusz munka a magánélet teljes átszervezését is kívánja a szakemberektől, hiszen a folyamatos intenzív munka alapvetően változtatja meg a dolgozók lelki és mentális helyzetét.

Az EGYÜTT - „Egy ország számíthat a PTE-re” című mű egy dokumentumfilm-sorozat részeként tekinthető meg. A sorozat célja, hogy a koronavírus ellen aktívan küzdők hétköznapjait mutassa be.



hirdetés