Egy háromgyerekes család inkább otthagyta az Erzsébet-programban elnyert kedvezményes nagycsaládos üdülést, mert olyan áldatlan állapotokat találtak a Club Aligában június végén, számoltunk be róla a hétvégén.
Bár a pártállam Bahamájának jelenlegi üzemeltetője visszautasította, hogy áldatlan állapotok volnának, cikkünk megjelenése után rengeteg levelet kaptunk, amikből csak úgy dőlt a panasz. A beszámolók szerint a háromgyerekes családé korántsem egyedi eset, az állapotokat megtapasztalva többen rögtön, vagy 1-2 nap múlva elmentek a szálláshelyről, számosan írtak be a panaszkönyvbe. Ennek alapján érthetetlen, hogy a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Club Aliga miért írta azt megkeresésünkre, hogy nem tudnak panaszról. A főszervező, az Erzsébet-program a 24.hu kérdéseire továbbra sem válaszolt.
Dohszag, penész, kosz, lepusztult épület és berendezések, hangyák, pókok, szúnyogok, egérürülék - ezekre panaszkodott a legtöbb "szerencsés nyertes". Akik nem riadtak vissza és maradtak, azok szerint pocsék volt az étel, néha romlott is, s ha volt egy-egy jobb fogás, abból nem jutott mindenkinek. Többen is írták, hogy
ilyen pocsék helyen még nem nyaraltak, főleg nem 210-270 ezer forintért négy éjszakára.
És nem tűnt úgy a levelekből, mintha bármi javult volna júniusról júliusra. Íme egy kis ízelítő a Club Aliga-fílingből.
Kritikán aluli, koszos, igénytelen, szánalmas, kétségbeejtő
Ilyen és hasonló jelzőkkel illették olvasóink a szálláshelyet, hozzátéve, mekkora becsapás ez, hiszen az Erzsébet-program oldalán lévő fotók egészen más képet mutatnak. Lepusztult épületek, málladozó vakolat, szörnyű, koszos szobák - minden levélben visszaköszöntek ezek a fordulatok. Sokakat megvárakoztattak a recepción a hőségben kicsi gyerekekkel, mert az átadás időpontjára nem készültek el a takarítással, de az átvett szobák egy részén nem is látszott, hogy járt ott a takarító.
Némelyek fürdőszobájában állt a víz, más szobák beáztak a viharban. Az épületek ajtóit nem lehetett zárni, egész éjjel nyitva álltak, a lámpák éjjel-nappal égtek a folyosókon, bevonzva bogarak ezreit, amiket aztán a takarítók igyekeztek összeszedni. Egyes szobákban volt szúnyogháló, másokban nem. Sokan emlegették a pókokat, pókhálókat, hangyákat, amik meg is csípték a gyerekeket, de volt, aki az ágyneműtartóban egérürüléket talált, vagy éppen egeret látott.
Akadt, aki a földelt konnektort kereste, de csak falból kilógó vezetékeket talált. Volt törött gyerekkanapé és erkélyüveg is, a vasszerkezetből meg itt-ott mintha ki lett volna harapdálva. Előfordult, hogy a visszaigazoláson szereplő két egybenyíló szobájú apartman helyett két külön szobába akarták elhelyezni a szülőket és a kicsi gyerekeket. Amikor jelezték, hogy a gyereket nem szeretnék szétválni, közölték a szülőkkel, hogy nincs más megoldás. A lépcsőházról (hiányzó lámpabúrák, égők, kosz) egy nyolcévesnek az jutott eszébe, horrorfilmet is lehetne forgatni ott.
Olyan beszámolót is kaptunk, amely szerint a szoba tiszta volt, többen mondták el az ágyneműről, törölközőről is ezt, mások viszont ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalták. A szőnyeg többnyire a koszos jelzőt kapta, az a padlószőnyegdarab is koszos volt, amelyikkel az egyik előszobában a legalább 1 méter átmérőjű körben kirohadt parkettát igyekeztek elfedni.
Sírva fakadtam, hogy ezt így gyerekekkel hogy
- írta az egyik anya.
A férje csitította, és mivel a gyerekek már nagyon várták a nyaralást, végül maradtak. De a feketeleves csak ezután jött.
Pocsék, ehetetlen, kevés
Több olvasónk is úgy ítélte meg, hogy a legnagyobb disznóságot az étkezéssel követték el ellenük. Az étkezőről azt írták, büdös és nem túl tiszta - beleértve az étkészleteket is -, rengeteg volt a légy, rendszeres a sorban állás, és aki nem volt elég fürge, annak nem jutott az amúgy ritka jobb falatokból. Ki-ki vérmérséklete szerint az ételekről azt állította, hogy a legtöbb ehetetlen volt, akadt, aki egyenesen a moslék szót vagy a "hogyan főzzünk semmiből valamit" fordulatot használta.
A reggelire felkínált pékáru rendre szikkadt volt, a tájékoztatóban jelzett "levesbüfé ebédben" sem volt köszönet, a más Erzsébet-programos szálláshelyeken jelzett két- vagy háromfogásos főétkezés helyett csak beltartalom nélküli levest adtak, esetleg gyümölcsöt mellé, de előfordult, hogy az utóbbi lemaradt. Vacsorára ha tésztás ételt adtak, azon alig volt feltét. Ha egy-egy alkalommal volt vacsorára rántott vagy sült hús, abból nem jutott mindenkinek, és nem is tudták pótolni. Ha nem ették meg a vendégek a vacsorát, mert nem ízlett, másnap reggelire feltálalták nekik ugyanazt. Rá is kérdeztek, káprázik-e tán a szemük, a vendéglátók pedig nem is értették, mi ezzel a gond.
Többen is panaszkodtak romlott ételre, amit állítólag a konyhafőnök is megerősített, de mást nem tudtak adni helyette.
Akik megengedhették maguknak, máshol ettek, étteremben vagy a strandon, esetleg elmentek a legközelebbi boltba, és ott vettek ételt. Akik nem, azok a beszámolók szerint a teljes panziós étkezés mellett nagyjából éheztek, esetleg a reggelinél elcsent és elraktározott kakaós csigával csillapították éhségüket.
A legjobb vélemény, amit kaptunk, hogy nem voltak csúcsminőségűek az ételek, de mindenki találhatott a fogára valót, még a válogatós gyerekek is.
Mint egy túlélőtábor, olyan volt az egész
- jellemezte egy másik olvasónk a helyzetet. Az üdülő területén lévő hamburgeresek meg a vendégeknek panaszkodtak, hogy a szolgálati kosztban romlott piskótatekercs is előfordult.
A pofátlanság magasiskolája
Az Erzsébet-program a rászorulók üdülési támogatásáról szól elméletileg, amihez az állam bőkezűen hozzájárul: a háromgyerekes család esetében például a négynapos szállásért, teljes ellátásért 220 ezer forintot kapott a szálloda, amiből 202,5 ezer forint az állami támogatás. Egyik olvasónk szerint az Erzsébet-program jó üzlet a lepukkant szállodáknak, mert felveszik a vaskos állami támogatást, és cserébe alig nyújtanak valamit. Hogy közben kifosztják azokat, akik rá vannak szorulva, az nem zavar senkit. Mert pénzbe kerül az odautazás, valamennyi önrészt is kell fizetni, és akik a Club Aligában enni akartak, azoknak még az arra valót is elő kellett teremteni pluszban, holott teljes ellátásra készültek. Íme néhány tömör vélemény:
- Ezt a 21. században előadni támogatott nagycsaládos üdülési lehetőségként, több mint pofátlanság.
- Sokan csak az efféle nagycsaládos üdültetésben bízhatnak, mert esélyük sincs arra, hogy befizessenek egy tisztességes nyaralásra, aztán őket is jól átverik.
- Félelmetes és elgondolkodtató, hogy ilyen körülmények között, ilyen ellátás mellett gyermekes családokat üdültetnek.
