Még csak most jutunk az összecsiszolódás végére, pedig lassan másfél éve van velem. Eddig pedig elég sok hullámheggyel és hullámvölggyel volt tűzdelve az utunk. Főleg az elején. Happy egy kimondottan eszes, ravasz és szörnyen makacs kutya. Igazán kemény kézzel, következetesen kell nevelni, különben az ember fejére nő. De erre az akaratosságra nem biztos, hogy készen álltam. Ha menhelyi örökbefogadás mellett döntöttem volna, valószínűleg könnyebben kezelhető kutyát vettem volna magamhoz. Viszont az égiek máshogy intézték a dolgok alakulását, így Happy lett a kiskutyám. Nekem pedig fel kellett nőnöm a feladathoz.
Dogs of Budapest
Sorozatunkban 23 igaz történeten keresztül mutatjuk meg, mit is jelent felelős gazdának és fővárosi kutyának lenni. A többi kutyás portré a Dogs of Budapest oldalon érhető el.
3-4 hónapos lehetett, amikor igazán mély hullámvölgybe jutottunk. Addigra már elfogyasztottunk egy trénert, a viselkedése viszont nem akart változni, mert az összes fegyelmezési technikára fittyet hányt. Neki senki nem mondta, hogy azok hatására szót fogadóbbá kéne válnia… úgyhogy nem vált. Ellenben kitartóan harcolt minden ellen, ami nem volt kedvére való. A lefárasztás sem működött, mert végtelen energiaszintre voltak állítva az aksijai. Én pedig elkezdtem mérlegelni, hogy a mi párosunk működőképes lesz-e hosszútávon, meg tudom-e adni neki, amire szüksége van, vagy esetleg lássam be, hogy másik gazdinál jobb helye lenne.
Nem volt könnyű időszak
Végigkérdeztem a hozzám közelállókat, hogy ki mit gondol. Meglepő módon, senki nem mondta azt, hogy váljak meg Happy-től. Még azok sem, akik az elején nem ugrottak ki a bőrükből, hogy kutya áll a házhoz. Minden zsiványsága ellenére belopta magát mindenki szívébe, rám pedig a visszajelzések alapján láthatóan jó hatással volt már az alatt a pár hónap alatt is. Miközben a sorsunkról tanakodtam, Happy is kicsit nyugodtabb lett, így végül úgy döntöttem, hogy a kutya marad, én pedig még inkább megteszik mindent annak érdekében, hogy működőképessé tegyem a mi párosunkat.
A klasszikus módszerek nem működtek - vagy nem úgy, ahogy a legtöbb kutyánál. Happy maxra járatta a frusztrációmat, görbe tükröt tartott, és minden határomat feltérképezte. Majd elkezdtünk alkudozni, hogy melyikből mennyit vagyok hajlandó engedni. Nem túlzás azt állítani, hogy más ember vagyok most, mint az érkezése előtt. Rettentő zöldfülű, tapasztalatlan gazdiként kikaptam magamnak egy kutyát, aki mellé felkészültebb gazdi lenne való. Happy viszont elég vagány ahhoz, hogy kinevelje belőlem a gazdit, akinek mellette lennem kell.
Jó dolognak tartom, amikor a menhelyen felmérik a gazdit, és megfelelő gazdi-kutya párosok esetén történik meg az örökbefogadás a véletlenszerű kiválasztás helyett.
Viszont, ahogy a saját példám is mutatja, néha hagyni kell, hogy az égiek intézzék a dolgokat, a kutya válasszon ki téged, te pedig hagyd, hogy olyanná válj mellette, amilyennek lenned kell.
Kutyával a koronavírus idején
A Happy-vel az életembe megérkező kötelezettségek, amik a felelős állattartással együtt járnak talán a járvány hazai kitörésekor lettek kézzel tapinthatóak. Mindenki azon matekolt, hogy vajon mikor és mennyire szigorú kijárási tilalmat fognak elrendelni. Illetve azok milyen hatással lesznek a kutyák mindennapjaira. A Happy-nek március-május-júliusban esedékes oltásokat mikor, kitől fogja tudni megkapni? Teljes lezárás esetén az állateledel boltok nyitva maradhatnak? (Happy-nek érzékeny a gyomra, úgyhogy a bolti kutyakaját átmenetileg sem eheti) És az állatpatikák? Hány hónapra elegendő eledelt, féreghajtót, bolhairtót és kakizacsit vásároljak be?
És a legfontosabb: mi lesz vele, ha én megbetegszek? Nem kell, hogy kórházba kerüljek, elég ha házi karanténba helyeznek. A kutyát attól még legalább naponta kétszer le kell vinni. Kihez tudom 2-3-4 hétre átadni gondozásra?
Ezek azok, amik egy kutyás napjait, heteit, hónapjait és éveit meghatározzák. Etetéstől etetésig, oltástól oltásig tervezzük a saját teendőinket és programjainkat.
Talán érzékelhető, hogy a felelős állattartás az életmód (majdnem) teljes megváltoztatásával jár.
Hiszen lesz valakid, aki nem tudja magát ellátni, teljesen ki van szolgáltatva neked. Budapest közepén pedig nem olyan egyszerű a napi dolgok átszervezése, hogy "el lesz majd a kertben, a szomszéd meg naponta átjön, és ad neki kaját meg vizet". A városi kutyával több a dolog és körültekintőbbnek, előrelátóbbnak kell lenni sok mindenben. De a napi összezártságban kialakuló kapcsolat felbecsülhetetlen, és nem cserélném el semmiért!
Legyél felelős gazdi!
Csak egy csípés? Lyme-kór, babéziózis, leishmania, szív- és bőrférgesség. Néhány példa a betegségekből és élősködőkből, amik a csípésekkel kedvencünkbe juthatnak. Ezért fontos, hogy egész évben gondoskodjunk a csípések nélküli, megelőző védelmükről!
A megjelenést támogatta az Advantix és a Foresto.
Kiemelt kép: Csóti Rebeka /24.hu
