A Balatonon a 80-as években nem volt olyan napozó, aki ne Fabulon naptejjel kenegette volna a bőrét, megvédve azt a leégéstől. A szocializmus utolsó évtizedében kétségtelenül ez a szépségápolási márka tarolta le a piacot, lehetett is belőle mindent kapni az arckrémektől kezdve, a biónak kikiáltott Fabulissimo testvércsaládon át, egészen a napozószerekig.
A reklámjairól is híressé vált Fabulont – gondolok itt a majdnem műemlékké nyilvánított Pataki Ágis tűzfal-reklámra – a Kőbányai Gyógyszerárugyár hozta létre a 80-as évek legelején, először négy változatban: a nappali krémek B-, az éjszakaiak E-vitamint tartalmaztak.
Fotó: Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ/VÁTI
VIDEÓ: 5-ős és 3-as faktorú naptej - talán már nem is lehet ilyet kapni
A propagandának és kedvező árának köszönhetően a Fabulon gyorsan meghódította a bőrápoló szerekre éhes, főként női közönséget, akik bizony az elmúlt években igencsak hiányolták a profi kozmetikumokat. Pedig a szépségápolással a párt is foglalkozott már egészen az 50-es évektől kezdve.
1960-ban ez odáig fajult, hogy a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet külön találkozókat tartott és tanulmányokat készített a munkásasszonyok szépségének és bőregészségének megőrzéséről. A kemény fizikai, kézi munkához például az egyfajta láthatatlan kesztyűként használható Dermatex zselét ajánlották, majd az alapos mosakodás után M/2 munkavédelmi krémet, ami állítólag jóval táplálóbb volt a boltokban kapható „sima” kozmetikumoknál. Ebben az évtizedben egyébként a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat két márkája, a Camea és az Opera uralta a piacot.
Előbbire sokan emlékezhetünk annak ellenére, hogy a korabeli minőségellenőrző intézet, a KERMI a Camea krémeket kifejezetten penészedésre hajlamosnak ítélte, a rúzsoknál pedig óva intette a lányokat, asszonyokat a gyors mozdulatoktól, lévén, hogy a termék apró szemcséi felsérthették az ajak bőrét. Az Opera ugyanakkor magasabb árkategóriát és színvonalat képviselt, ezekből még folyékony alapozókat is lehetett kapni, ami igazi ritkaságnak számított a kőpúderek korában, de volt Opera uborkatej és körömlakk is a kínálatban.
VIDEÓ: a mindenható uborkatej
Természetesen a kozmetikai piacot is állandó áruhiány jellemezte a kommunizmus évei alatt, így a korabeli újságok hemzsegnek a különböző házi praktikás szépségápolási cikkektől. A tejfölös, uborkás, répás pakolásoknak soha nem múló divatját minden bizonnyal a szükség szülte. Ha valaki mégis profin szeretett volna szépülni, akkor kozmetikushoz ment, ami igen gyakori és népszerű szakmának számított a szocialista érában.
A szakemberek pedig mindent bevetettek a szépség szolgálatában, az egyik leghíresebb „kísérletező” kozmetikust még ma is sokan ismerik: Ilcsi nénit. Ő pont a hiány évtizedei alatt tett szert olyan gyógynövényes, biológiai háttértudásra, amellyel bátran kotyvaszthatta növényi hatóanyagú „turmixait”. A kezdeti pakolásokból és krémekből később egy teljes bio kozmetikumcsalád fejlődött ki a rendszerváltást követően, amit már nemcsak kozmetikusok használhattak, hanem a nagyközönség is.
VIDEÓ: Ilcsi néni a kezdetektől
VIDEÓ: a babákra is gondoltak
De nemcsak Ilcsi néni volt az egyetlen kísérletező kedvű hölgy ebben az időben. A 80-as évek elején terjedt el az országban a „szuper fiatalító és ránctalanító” krém híre. Persze nem a szépség elixírjét lelte meg Nedeczky Jenőné, hanem csak a napraforgó szárában lévő, ránctalanító tulajdonságokkal bíró hatóanyagot sikerült neki kivonni, és egy krémalapba belekeverni. Így született meg a Helia, amelyet végül a Biogal gyógyszergyár dobott piacra.
Mivel a gyártás Debrecenben zajlott, így a márka neve egy D-betűvel kiegészülve lett igen népszerű rövid időn belül. Eleinte az összes termék tartalmazta a napraforgó kivonatát, még a férfiaknak szánt kozmetikumok is, de később a paletta bővülésével újabb és újabb csoda-hatóanyagok kerültek be a tégelyekbe. Talán ez volt a kommunista érában született kozmetikumok közül a legsikeresebb külföldön is, köszönhetően Gábor Zsazsa amerikai nyilatkozatainak, aki a Helia-D-nek tulajdonította bőre kortalan szépségét.
