Részletes helyzetelemzést készített a Music Hungary Szövetség a koronavírus-járvány hatásáról a hazai zeneiparra. A szervezet ezen kívül konkrét javaslatokat is megfogalmazott a kormánynak a szektor megsegítésével kapcsolatban. Mivel a koronavírus-járvány az élőzenei és fesztiválszektor azonnali és teljes leállását okozta, így gyors beavatkozásra van szükség, hogy a zenészek és segítőik ne kerüljenek csődhelyzetbe a következő hónapokban.
A Music Hungary Szövetség számításai szerint összesen mintegy 36 ezer dolgozót érint érzékenyen az élőzenei szektor leállása, és az optimistább forgatókönyv szerint is legalább 13 milliárd forint jövedelemről kell lemondania az iparágnak, az összeg meghatározó része, legalább négy-ötmilliárd forint a magyar zenészek és szakemberek munkabéréből fog hiányozni. A felmérések alapján a magyar zenészek jövedelmük több mint 60 százalékát az élőzenei fellépésekből szerzik, ami most teljesen kiesett, ahogy egy másik fontos bevételi forrásuk, a koncerteken és a vendéglátóhelyeken háttérzeneként elhangzott számok után kapott jogdíj is, ami a bevételük további több mint 15 százalékát teszi ki.
A szövetség javasolja egyebek mellett a munkáltatói járulékkedvezmény meghosszabbítását, a járulékok elengedését az év végéig. Kezdeményezik támogatási alap létrehozását a szektor vállalkozásainak, hogy a 2019-ben igazolt működési költségeikre legfeljebb 50 százalékig támogatást kaphassanak, de a szervezet javasolja az élőzenéhez kapcsolódó tevékenységek áfájának átmeneti csökkentését 5 százalékra, 2021 végéig. A szövetség felülvizsgálná a jegyvisszaváltás szabályozását, előre hozná az EU-s projektek és más nemzetközi finanszírozású projektek magyar nyerteseinél a projektek teljes időszakára szükséges önrész kifizetését. Az atipikus foglalkoztatási formák (kata, kiva, ekho) adó- és járulékterheinek elengedését javasolják, ez az előadóművészethez kapcsolódó egyéb tevékenységekre (hangszerészek, hang/fénytechnika kereskedelem) is vonatkozna. Az indítvány szerint a katás dolgozók előadóművészethez és rendezvényszervezéshez köthető bevételeit az előző évi bevétel 60 százalékáig pótolnák.
A javaslatok között szerepel, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) programok finanszírozására fordítható 1,5 milliárd forintnyi most befizetendő magánmásolási díjból a közös jogkezelő szervek pályázati alapot hozhassanak létre a megszorult művészek átmeneti megsegítésére. Megoldás lehet, ha a befizetendő díjat az állam a jogkezelőknél hagyja, emellett az NKA forrásait kipótolja. A Music Hungary Szövetség elképzelhetőnek tart olyan megoldást is, hogy az NKA csak a válsághelyzet hosszával időarányos befizetésektől tekintsen el, a fennmaradó részt a válsághelyzet lejártát követően változatlanul be kellene fizetni és programfinanszírozásra kellene fordítani.
Az indítvány 2020-ban mentesítené a közös jogkezelőket a jogosultak jogdíjkifizetése utáni szociális hozzájárulás befizetése alól, hogy az összegek a kifizethető jogdíjak mértékét növeljék. A jogdíjak személyi jövedelemadó-mentességet élveznének 2020-21-ben, és kompenzálnák a vendéglátóhelyektől várható jogdíjkieséseket. Javasolják továbbá, hogy a közmédia sugározzon és rendeljen meg több magyar zenei tartalmat, szükségesnek tartják továbbá a magyar zenei kvóta 10-15 százalékpontos megemelését a rádiós zenei kvóták esetében. A Music Hungary Szövetség emellett támogatná az élő, virtuális koncerteket, illetve a zenészek online, digitális platformokon megjelenését.
A szövetség könnyűzenei ernyőszervezetként jött létre 2017-ben azzal céllal, hogy műfaji kötöttségek nélkül képviselje a szakmát az állam, a piaci szereplők és a média irányába.
Kiemelt kép: Bánkitó
