Karikó Katalin 2021-ben a fiziológiai és orvostudományi, majd a kémiai Nobel-díj komoly esélyese is volt: a szakértő kulcsszerepet vállalt az mRNS vakcina kifejlesztésében. A korábban kidolgozott technológia a koronavírus-világjárvány idején értékelődött fel igazán, de a módszer a pandémia elleni harc mellett az orvostudomány egyéb területeire is jelentősen hathat.
Karikó Katalin végül nem kapta meg az elismerést, ami igazából nem is meglepő, hiszen nem ritka, hogy egy tudósnak egy fontos áttörés után évtizedeket kell várnia a kitüntetésre. A magyar szakember a döntés után egyébként azt nyilatkozta, nem foglalkoztatják a díjak, a kutatás izgalma, a gyógyításhoz való hozzájárulás jelentik számára az örömöt.
Az idei orvostudományi díjat David Juliusnak és Ardem Patapoutiannak ítélték oda, a kutatók eredményei megmagyarázták, hogyan érzékeli testünk a hőmérsékletet és az érintést. Kémiai kategóriában Benjamin List és David MacMillan nyertek, akik egymástól függetlenül fedeztek fel egy újfajta, harmadik szerves katalízises megoldást. Hosszú idő után lehetett volna ismét magyar származású Nobel-díjas: az eddigi utolsó Herskó Ferenc volt, aki 2004-ben kémiai kategóriában kapta meg az elismerést. A magyar kitüntetettekről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Kapcsolódó
Hány magyar Nobel-díjasunk van?
Baráti és egyéb beszélgetések során gyakran hangzik el válaszra nem váró sóhajként: "bezzeg hány Nobel-díjast adtak a magyarok a világnak." Tényleg: hány Nobel-díjast is adtak a magyarok a világnak?
Karikó Katalin a "kudarc" ellenére is a 2021-es év egyik meghatározó tudományos alakja volt. Neve nem csupán hazánkban ismert, életével és eredményeivel világszerte foglalkozott a sajtó.
Áttörés Amerikában
Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon. A kutató 1978-ban kezdett el dolgozni az akkori MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, ahonnan 1985-ben küldték el létszámcsökkentés miatt.
Ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldre költözik - lánya egyébként az a Susan Francia, aki amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős lett.
Az Egyesült Államokban Philadelphiában és Washingtonban is dolgozott, majd hosszú időn át a Pennsylvaniai Egyetemen munkatársa volt. A magyar szakember kutatásainak fókuszában évtizedek óta a messenger RNS (mRNS) állt, régóta meggyőződése volt, hogy az mRNS-t terápiákban is fel lehetne használni.
Törekvései ellenére a Pennsylvaniai Egyetemen bizonytalan maradt a helyzete - írja a The New York Times. Az AFP szerint akkoriban az RNS-kutatásokat rengeteg kritika érte, Karikó Katalin pedig a várt professzori cím helyett csak kutatói állást kapott, munkája során ráadásul a naponta jelentkező szexizmussal is szembe kellett néznie.
A nehézségek ellenére izgalmas vizsgálatokat folytatott, melyek felkeltették a szintén a Pennsylvaniai Egyetemen tevékenykedő Drew Weissman figyelmét, aki ekkortájt a HIV-vel foglalkozott. A két szakértő 2005-ben szabadalmaztatta az új technikát, mellyel módosított nukleozidokra alapozva hozhatják létre a kívánt mRNS-t. Tanulmányuk jelentette az igazi áttörést a témában, megoldásuk azonban sokáig nem hozta lázba a szakmai köröket.
Beérett a több évtizednyi munka
Idővel ugyanakkor két biotechnológiai cég, az amerikai Moderna és a német BioNTech elkezdett érdeklődni a munkájuk iránt. Mindkét vállalat tett állásajánlatot a magyar kutatónak, aki Weissmannal együtt 2013-ban végül a BioNTech mellett döntött. Karikó Katalin aztán a cég alelnöke lett. A Pfizer és BioNTech közös laboratóriumában elkezdték vizsgálni, hogy miként alkalmazhatnák technikájukat a vakcinafejlesztésben, többek között egy influenza elleni védőoltás létrehozásában. Aztán jött a Covid-19-járvány, ami felgyorsította az eseményeket.
A szakemberek régóta tudták, hogy bármilyen koronavírusról is van szó, meghatározó egyediségeik a tüskefehérjék, amelyek segítenek a sejtek megtámadásában. A Vuhanban felfedezett új kórokozó genetikai szekvenciája már 2020 januárjában elérhetővé vált, a kutatók pedig ezt felhasználva a világ minden táján gőzerővel kezdték el a vizsgálataikat. A BioNTech vakcinájának terve néhány óra alatt elkészült, a Moderna munkatársai pedig két napon át dolgoztak saját fejlesztésükön. Mindkét oltás harmadik generációs és mRNS alapú.
A Pfizer és a BioNTech vakcinája nagyon jól szerepelt a teszteken, a védőoltás biztonságossága és hatásossága miatt pedig ma már világhírű.
A vészhelyzeti alkalmazást elsőként az Egyesült Királyságban hagyták jóvá tavaly decemberben. Karikó Katalin és Drew Weissman maguk is megkapták a módszerük révén létrehozott vakcinát, méghozzá igen korán, 2020 végén.
Egy tudományos hős
Noha az mRNS technológia jelentőségét már korábban felismerték, a pandémia rendkívül fontossá tette Karikó Katalinék munkáját. A magyar kutató az elmúlt időszakban számos kitüntetést kapott, csak hogy néhány példát említsünk,
- elnyerte az egyik legjelentősebb tudományos elismerést, a Breakthrough-díjat,
- a Francia Tudományos Akadémia nagydíját,
- a Bolyai-díjat,
- a feltalálóknak járó John Scott-díjat,
- a svájci Jeantet-Collen-díjat,
- a Time magazin az év hősének választotta,
- jövőre pedig Weissmannal megkapják majd Benjamin Franklin-érmet.
A Nobel-díjnak is komoly várományosa volt, és bár idén nem jött össze a kitüntetés, később még megkaphatja ezt a díjat is.
A koronavírus elleni vakcina megmutatta, amire sok szakértő egy ideje már számított: az mRNS technológia komoly fordulatot hoz a védőoltások, sőt az egész orvostudomány területén.
Karikó Katalin és munkássága ugyanakkor nem csupán a szakma számára érdekes. A magyar kutató közvetett módon milliók életét mentette meg eredményeivel, miközben próbálja magát szerénynek mutatni. A lehetséges Nobel-díjról egy korábbi interjúban azt mondta, ha meg is kapja a kitüntetést, annak fog a legjobban örülni, ahogy mások örülnek majd neki.
Megpróbáltatásoktól nem mentes sikertörténete sokak számára inspiráló. Karikó Katalin életével és eredményeivel az elmúlt időszakban a világ legnagyobb lapjai foglalkoztak, munkáját Mark Zuckerberg Facebook-vezér is méltatta, a szakembert pedig Orbán Viktor is fogadta. Nem csoda, hogy valóságos kultusz alakult ki körülötte, arcképét nemcsak Budapest, hanem Valencia utcáin is megörökítették.
