De ugyanígy nem elhanyagolható az sem, hogy mivel az életünk körülbelül 90 százalékát beltérben töltjük, ezért nem csak a pénzügyi előnyöket kell nézni, hanem hogy az egészségünket is befolyásolhatja a környezetünk, mivel a hőmérséklet, a páratartalom, a szagok, a por mind-mind hatással vannak a szervezetre.
Szigetelni, ahol csak tudunk
Magától értetődő a hőszigetelés megerősítése. Rögtön érdemes a falakkal kezdeni: ha a falak felülete nagyon hideg, hiába fűtünk, a húzó hideg hatása miatt kellemetlenebbül fogjuk magunkat érezni, és nem kívánt légáramlást okozhatnak. A lakás különböző helyiségeiben is más az optimális hőmérséklet: míg a nappali és dolgozó esetében 20-22 °C ajánlott, egy hálószobánál már 17-18 °C a legideálisabb az alváshoz. Gyerekszoba esetén viszont már ismét 20-22 °C-os hőfokot kell fenntartani.
Manapság már nem kell senkinek sem bizonygatni azt, hogy a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt épületek milyen sok felesleges energiát fogyasztanak. A károsanyag-kibocsátás és a fokozódó energiaárak miatt a hőszigetelés fontossága évről-évre nő.
Egy épület hőveszteségének (épülettípustól függően) mintegy 25-30%-a a falakon keresztül távozik. A fűtési energiából a tetőn további 30%, az ablakokon átlagosan 25%, a padlón és a födémeken keresztül 15% vész el, a maradék pedig az egyéb szerkezeteken keresztül távozik.
A falakon fellépő hőveszteség legnagyobb része megtakarítható az utólagos homlokzati hőszigeteléssel. Mivel a meleg felfelé száll a lakásban, ezért különös figyelmet kell fordítani a mennyezet szigetelésére, és ajánlott hőszigetelő ablaküvegeket választani. A nyári időszakra tekintettel pedig szereljünk fel árnyékolókat a napos ablakokra és ajtókra, mivel így kevésbé melegedik fel a lakást, ezért kevesebbet kell használni a légkondícionálót.
Lopakodó ellenség: a pára
Mivel a túlzottan magas páratartalom egésészségügyi kockázatokat jelent, elszaporodhatnak a penészgombák és más baktériumok, ezért hosszú távon nem lehet figyelmen kívül hagyni a páraszabályozás kérdését sem. A hőszigetelt épületekben az egész fűtési szezonban az optimális határok között marad a relatív páratartalom, míg a nem szigetelt házakban gyakran csökken a kívánt 40% alá. A nem hőszigetelt épületekben a falak belső oldali hőmérséklete jóval alacsonyabb, mint a hőszigeteléssel ellátott épületek esetében. Ahhoz, hogy egy nem hőszigetelt épületben is kellemes lakóklímát tudjunk biztosítani, folyamatosan magasabb léghőmérsékletet kell fenntartani, ami gyakoribb és intenzívebb fűtési ciklusokat jelent. Az így biztosított melegebb léghőmérséklet következménye a szárazabb levegő, hiszen a meleg levegő több párát képes felvenni, mint a hűvösebb. A megfelelő hőszigetelés az egyik feltétele az egészséges és penészmentes lakókörnyezetnek.
Az alapanyagokra is gondoljunk
A megfelelő hőszigetelést biztosító rendszerek mellett a beltéri glettek és festékek megválasztása sem elhanyagolható, mivel ezek - ha megfelelő, speciális terméket választunk - képesek szabályozni a belső tér páratartalmát és a levegőben található káros-anyagok (szálló por, allergének stb.) mennyiségét is!
Szponzorált tartalom
A Baumit az osztrák Schmid Industrie Holding (SIH) tagja, amely 25 országban 110 vállalattal van jelen, és több mint 6500 munkatársat foglalkoztat. A Baumit márka fő termékcsoportjai: hőszigetelő rendszerek, színes vakolatok és homlokzatfestékek, aljzatképző és hidegburkolati ragasztó rendszerek, homlokzati és beltéri felújító rendszerek, beltéri vakolatok, glettek és festékek gyártása és forgalmazása.
A cikk a Baumit támogatásával készült.
