A kutatás három szakmai civil szervezet, tizenöt egyetem, hét területi gazdasági kamara, egy önkormányzat, egy elhelyezkedést segítő vállalkozás és egy kutatási program összefogásával indult el tavaly júniusban.
Az online felmérés harmadik fázisa 2021. március 1-től április 20-ig zajlott, 288 válaszadótól - cégek, intézmények és nonprofit szervezetek - érkezett értékelhető kérdőív - nyilatkozta Poór József a kutatás vezetője, professor emeritus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Selye János Egyetem tanára.
Kapcsolódó
Gyorsan léptek a járvány miatt az adóhatóságok
Fejlesztéssel reagáltak a hivatalok a vírushelyzet miatti változásokra.
Balogh Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa elmondta: a válaszadók több mint kétharmada sorolható a kkv kategóriájába (72,2%). Ágazati hovatartozás szempontjából a legnagyobb hányad a szolgáltatások területén (38%) működik, ám jelentős számban találhatók közöttük ipari és építőipari (28,9%) cég is.
Csehné Papp Imola, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense a vírus okozta makroszintű következményeket tekintve kiemelte: a megkérdezettek csaknem kétharmada további egy évig érezhető hatásokkal számol, de egyharmaduk ennél hosszabb következményeket prognosztizál. A koronavírus kétségtelenül a legnagyobb negatív befolyással a foglalkoztatottságra lesz, ezen belül is erőteljesen átalakulhatnak az egyes szektorokon belüli munkanélküliségi adatok.
A kutató a munkavállalói oldal szempontjából az alábbi jelenségek elterjedését emelte ki:
- a munkahelyre való bejutás nehezebbé vált (42%),
- az éves szabadság kötelező kivétele jellemző volt (44%),
- csökkent a család jövedelme (46%),
- a munkahelyi terhelés növekedett (66%),
- a munka-magánélet egyensúly fenntartása nehezedett (69%),
- a családi terhek nőttek (78%),
- az egészségügyi veszélyeztetettség növekedett (80,7%).
Kőmüves Zsolt, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense hangsúlyozta, hogy a válaszadók több mint fele szerint a harmadik hullám létszámleépítései hosszú távon nem fogják befolyásolni a szervezet sikerességét, de a kulcsemberek megtartása továbbra is különösen fontos. Hozzátette: a munkaügyi kapcsolatokban, a szakszervezetek szerepében érdemi változás nem azonosítható a harmadik hullámban sem. Ott, ahol működik szakszervezet, a megkérdezett társaságok döntő többségénél nem változott a szakszervezetek befolyása, sem csökkenés, sem növekedés nem volt tapasztalható.
A harmadik hullám során 6 munkakör-beszüntetésre jutott 1 új munkakör kialakítása, valamint 5 létszámcsökkentésre 1 létszámnövekedés. Ez azt jelenti, hogy arányaiban sokkal többen vesztették el a munkájukat, mint amennyi potenciális dolgozónak lehetősége volt új munkát találni a válaszadó szervezetek körében - foglalta össze Kunos István Miskolci Egyetem docense.
Dajnoki Krisztina, a Debreceni Egyetem docense szerint az általános válságkezelő intézkedések között felértékelődött a szervezeti hatékonyság növelése és a stratégiák átdolgozása. A válaszadó úgy látja, hogy a HR-nek továbbra is feladata van a járvány okozta problémák kezelésében. A legnagyobb arányban jellemző HR-megoldások:
- új munka- és egészségvédelmi intézkedések kidolgozása,
- otthoni munka engedélyezése, illetve elrendelése,
- munkavállalók szociális problémáinak segítése,
- utánpótlási, helyettesítési tervek ki- és átdolgozása,
- önfejlesztés támogatása.
A megkérdezett vállalkozások és intézmények több mint harmada a válságra lehetőségként tekint, a válaszadók mindössze 7,5 %-a utasította el teljesen ezt a megközelítést - mondta Majó-Petri Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem docense.
A pandémia harmadik hullámában a rugalmasság, a gyors alkalmazkodás, valamint a nyitottság volt a legfontosabb a válaszok alapján. Ezeket az előző hullámokban is kiemelkedő helyet elfoglaló kommunikációs, asszertivitás, konfliktuskezelési kompetenciák követtek. A vírus okozta home office-os munkavégzés bizonyos kompetenciák erősödését generálta - részletezte Pató Gáborné Szűcs Beáta, a Pannon Egyetem docense.
