Amikor a német üzletember, egy tőzsdei cég elöljárója megérkezett a fitneszterembe, rájött, hogy a szobájában hagyta a fürdőnadrágját. Visszafordult, de a belépőkártya nem engedte be a sanghaji hotelszobájába. Lement reklamálni a recepcióra, és amikor tíz perccel később visszaért, rájött, miért nem tudott bemenni: a céges laptopját felfordítva találta, kicsavarozva. A laptopot előzőleg a szoba széfébe zárva hagyta.
Nem csak ő járt így, több cégvezetővel, bankárral és ügyvéddel esett meg hasonló, és a helyzet egyre rosszabb a kínai kémkedés miatt. Az étterem be van poloskázva, a telefonokat lehallgatják, most már az eddig biztonságosnak hitt ötcsillagos szállók lakosztályai sem szolgálnak menedékkel - írta cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója. Kína a kémkedésben olyan lett, mint "az NDK a doppingban" - jellemezte a helyzetet egy gazdasági vezető.
A lapnak adott nyilatkozatát természetesen egyik szereplő sem vállalta névvel, Kína túl fontos piac a német gazdaságnak, túl nagy a kockázat, hogy milliárdos bevételektől esnek el, ha nyílt kritikával élnek.
A német államvédelmi hivatalnak nincsenek adatai arról, hogy valóban nőne a távol-keleti kémkedések száma, noha ők felelősek a gazdasági kémkedés elleni védelemért. Thomas Parenty, a Hongkongban élő biztonsági szakember szerint viszont
Mindenkit lehallgatnak, mindent végigolvasnak.
Sok cégnél felmerült, hogy egy lehallgatástól védett termet kellene készíteniük a kínai központjukba, ahová be sem teheti a lábát kínai munkatárs, de ez kevéssé életképes lehetőség, ahogy elég rasszista is.
Telefonon, autóban, éttermek eldugott sarkaiban tabu a családi és érzékeny üzleti témákról beszélni. Ha feltétlenül ilyenekről kell beszélni, azt a szabad ég alatt teszik, szorosan egymás mellett, akár a filmekben. Amikor gazdasági szereplők a német kancellárral együtt a kormánygéppel repülnek Pekingbe, már évek óta szabály, hogy az okostelefont otthon kell hagyni. Az egyszerű gazdasági- vagy külügyminisztériumi hivatalnokok büszkén mutatják fel egyszerű, olcsó telefonjaikat a delegációt elszállásoló hotelben, aztán a hazaút előtt már dobják is ki a szemétbe.
Nem újdonság, hogy Kína kémkedik a gazdaság prominensei után, de ennek kiterjedtsége és ereje új. Nemcsak abból a szempontból, hogy a távol-keleti ország új kiberbiztonsági törvénye szorgalmazza, hogy a cégek kínai, a kormányzathoz kötődő szervereken tartsák az ügyfeleik adatait. Hanem a menedzserek, mint egy krimiben, hajszálakat ragasztanak az ajtóra, hogy tudják, míg ők tárgyaláson vagy gyárlátogatáson voltak, nem volt-e vendégük a szobájukban.
A német kormányzat becslése szerint 100 milliárd euró az a kár, amit német vállalatok évente elszenvednek "gazdasági hírszerzés és konkurenciakémkedés" miatt.
Kínában majd' 200 ezer ember dolgozik azon az állambiztonsági minisztériumban és a néphadseregben, hogy külföldi vállalatokat hallgassanak le.
Persze nem csak Kína kémkedik, elég csak Edward Snowdenre gondolni, aki kiszivárogtatta, ahogy az amerikai és brit titkosszolgálatok a Microsoft, a Google, a Facebook és az Apple bevonásával hogyan figyeltek meg embereket. A német alkotmányvédelmi hivatal közlése szerint nincs arra bizonyíték, hogy szövetséges államok titkosszolgálata szisztematikus ipari kémkedést hajtana végre Németországban, de a korábban az NSA-nél is dolgozó Parenty szerint ez nem igaz. Például Franciaország titkosszolgálata arról hírhedt, hogy mindent megtesz azért, hogy a francia vállalkozások üzleti kilátásait javítsa világszerte.
Kínában a kémkedés ennél sokkal nyilvánvalóbb
- tette hozzá.
Főleg Hszi Csin-ping 2012-es hatalomátvétele óta. Korábban volt olyan vállalkozó, akinél megjelent a rendőrség, hogy a gyára biztonsági kameráinak felvételét küldje tovább a kapitányságra, az üzletember ezt elutasította akkor, de ma már nem tehetne ilyet.
És nem csak a káderek segítik Hszi Csin-pingék munkáját, hanem a dolgozók is, akik szeretnének jó pontot szerezni az ország vezetésénél. Ami egy olyan korban, amikor az antikorrupciós kampányok miatt milliókat tartóztatnak le, nem egy utolsó ötlet.
A kínaiak pedig egymást is kémlelik, a munkahelyeken és az utcán az arc- és járásfelismerő rendszereik segítségével. Így nem meglepő, hogy mély bizalmatlanság van például a Huawei-jel szemben. Az amerikaiak szerint a cég készülékeit kémkedésre használja Peking, Németországban pedig azt sürgetik, hogy a Huawei-nek ne lehessen köze az 5G-hálózat kialakításához.
A biztonsági szakértő szerint annak nincs értelme, hogy az üzletemberek otthon hagyják a telefonjukat, és kint csak egy Gmail-fiókot használjanak, ugyanis a cégügyeket nem tudják így intézni, és a kommunikáció sem sokkal biztonságosabb. A számítógépek közül szerinte az Apple termékei elég biztonságosak, de más laptopokat jobb otthon hagyni.
A legnagyobb veszélyt azonban mégsem a fentiek jelentik hanem - ahogy azt a gazdasági és állami szereplőknek tanácsot adók egyöntetűen kijelentik - a hotel bárpultja.
Kiemelt kép: China Photos/Getty Images
