Az ELTE TTK Kémiai Intézetben működő Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART) Laboratóriumának kutatói, Salma Imre egyetemi tanár vezetésével a COVID-19 világjárvány hatásait vizsgálták. A levegő mint komplex rendszer részletesebb tanulmányozása hozzásegít a légkörben lejátszódó kémiai folyamatok, illetve egészségügyi, éghajlati és környezeti hatásaik jobb megértéséhez, környezetünk élhetőbbé tételéhez - írja az ELTE Természettudományi Karának weboldala.
A kijárási korlátozás időszakában, március 28. és május 17. között Budapest gépjárműforgalma munkanapokon a szokásos érték felére csökkent. Ezzel párhuzamosan néhány kulcsfontosságú légszennyező anyag koncentrációja is jelentősen mérséklődött. A nitrogén-oxidok koncentrációja 45-65%-kal volt kevesebb a 2017-2019. évek azonos időszakához képest, míg a szén-monoxidnak, az aeroszol részecskék számának a csökkenése 25-30%-ot ért el. A szálló por és a finom méretű szálló por tömege nem mutatott jelentős eltérést a korábbi évektől. Az ózon koncentrációja kisebb, 5-10%-os mértékben, de növekvő tendenciát jelzett.
A koncentrációk változása csak részben kapcsolatos a gépjárműforgalommal.
A légköri koncentrációk alakulását ugyanis összetett, belsőleg kölcsönható kémiai, fizikai és meteorológiai rendszer több eleme is jelentősen befolyásolhatja. A csapadék, a szélsebesség, a határréteg vastagsága, a transzportfolyamatok, a légkörkémiai reakciók rendszere, továbbá egyéb, nem közlekedési források együttesen alakíthatják a koncentrációkat.
A zavaró hatásoktól megtisztított adatsorok részletesebb kiértékelés azt mutatta, hogy 10%-os forgalomcsökkenés 6% körüli visszaesést eredményezett a nitrogén-oxidok koncentrációjában. Az aeroszol részecskeszám és a szén-monoxid esetében a csökkenés üteme 4% és 2% volt. A gépjárműforgalom csillapításának komoly jelentősége lehet a budapesti levegő minőségének javításában az említett kémiai anyagok tekintetében. Ugyanakkor,
Budapest levegőminőségének központi szereplőjét, az aeroszol tömeget csak korlátozott mértékben lehet a gépjárműforgalom csökkentésével szabályozni.
Ezen légszennyező nagyobb része más forrásokból pl. háztartási fűtés és tüzelésből, különösen a biomassza égetéséből, valamint a mezőgazdaság és az építkezések területéről származik. Érdemes megemlíteni, hogy az eddigi, összes szmogriadó riasztási fokozatát a szálló por miatt rendelte el a főpolgármester.
Az ELTE kutatóinak eredménye a tudományterület rangos szaklapjában, az Atmospheric Chemistry and Physics c. folyóiratban jelent meg.
