Ezután a kérdés az, hogy a magyar hatóságok végrehajtják-e az európai elfogatóparancsot?

- így reagált a 24.hu megkeresésére a Zágráb Megyei Bíróság helyettes szóvivője az Európai Bíróság szerdai döntésére, amely alapján a magyar hatóságok nem tagadhatták volna meg a Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen korábban kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását.

Iva Kero lapunknak azt is elmondta, hogy az Európai Bíróság véleménye megegyezik az zágrábi bíróság előzetes számításaival, ám azt nem tudta megmondani, hogy ez miként befolyásolhatja az eljárást. Mint arról beszámoltunk a magyar olajipari cég vezetője ellen a napokban indult meg a büntetőper a bíróságon, ami Hernádi távollétében folytatódik szeptember közepén.

A magyar üzletembert azzal vádolja a horvát ügyészség, hogy több millió euró kenőpénz kifizetéséről gondoskodott Ivo Sanader volt horvát kormányfő részére 2009-ben, hogy a magyar olajipari társaság kisebbségi tulajdonosként megszerezhesse az irányítói jogokat az INA horvát olajipari cég felett - a veszteséges gázüzletág kivételével. A Mol Nyrt. és Hernádi az elmúlt években következetesen visszautasította a horvát hatóságok által megfogalmazott vádakat.

Zágráb, 2012. november 20. Egy zágrábi bíróság tárgyalótermében készült kép Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökrõl 2012. november 20-án. A háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés bûntettének elkövetésével vádolt Sanadert tíz év börtönbüntetésre ítélték, amiatt hogy a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenõpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, valamint 1995-ben külügyminiszter-helyettesként félmillió eurónak megfelelõ összegû jutalékot kapott azért, hogy közvetítésével Horvátország tízmillió euró értékben hitelt vegyen fel a Hypo-Alpe-Adria osztrák banktól. (MTI/EPA/Antonio Bat)Egy zágrábi bíróság tárgyalótermében készült kép Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökről 2012. november 20-án.(MTI/EPA/Antonio Bat)

Mivel Hernádi önszántából nem tett eleget a bírósági idézésnek, a horvátok kérték átadását a magyar bíróságtól az európai elfogatóparancs keretében. Azonban a Fővárosi Törvényszék megtagadta ezt, döntését azzal indokolva, hogy az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és amely eljárást végül bűncselekmény hiányában 2012-ben megszüntették.

Ugyanakkor a horvát hatóságoknak ezzel kapcsolatban az volt az álláspontjuk, hogy a két országban zajló eljárások között nem lehet egyenlőségjelet tenni, ugyanis az előbbiben Hernádi terhelt, míg az utóbbiban csak tanúként szerepelt. Ezután fordult a horvát bíróság az Európai Unió bíróságához, többek arra várva választ, hogy nem sértett-e uniós jogot az, ahogyan Magyarország, illetve több uniós állam - Németország és Ausztria - is elutasította vagy figyelmen kívül hagyta a Mol elnök-vezérigazgatója ellen Horvátországban kiadott európai elfogatóparancsot.

Az Európai Bíróság pedig szerdán hozott döntést az ügyben. Közleményéből kiderül, hogy a magyar hatóságok nem Hernádi ellen indítottak eljárást és azt zárták le bűncselekmény hiányára hivatkozva, hanem ismeretlen tettes ellen folyt az eljárás, és Hernádit csak tanúként hallgatták meg.

Az Európai Bíróság döntése szerint erre hivatkozva nem tagadható meg az európai elfogatóparancs.

Hernádi Zsolt, illetve a Mol Nyrt. egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.

Kiemelt kép: MTI/Marjai János


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!