Már több mint fél éve tart az orosz-ukrán háború, amelynek következményképpen szankciók sora sújtotta az agresszort az Európai Unió részéről. Azonban úgy tűnik, az energiahordozók exportját tekintve Oroszország nem szenved olyan súlyos veszteségeket, mint azt az EU-s vezetők korábban várták. A Centre for Research on Energy and Clean Air kutatása szerint ugyanis a fosszilis energiahordozók magas árai továbbra is jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a Kreml fenn tudja tartani ukrajnai invázióját.
A háború első hónapjában (február 24. és augusztus 24. között) Oroszország mintegy 158 milliárd euró (63 648 milliárd forint) bevételre tett szert a fosszilis tüzelőanyagok exportjából. Ennek több mint felét, 54 százalékát az EU importálta, amely 85 milliárd euró (32 241 milliárd forint) bevételt jelentett Moszkva számára. Ebből nagyjából 43 milliárd euró (17 322 milliárd forint) vándorolt közvetlen az orosz szövetségi költségvetésbe, amelynek egy részét - hogy pontosan mennyit, azt nem tudni - bizonyosan a háborúra fordították.
A legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-importőr az EU volt
(85,1 milliárd euró), mögötte jóval lemaradva Kína (34,9 milliárd euró), Törökország (10,7 milliárd euró), majd India (6,6 milliárd euró) következett. A fosszilis energiahordozók áremelkedése ráadásul azt jelentette, hogy bár az exportvolumen csökkent, Oroszország bevételei jóval meghaladják a korábbi évek szintjét.
Putyin megtalálja a kiskapukat
Júniusban Oroszország fosszilis energiahordozóinak exportmennyisége és az abból származó bevétel is mélypontot ért el a háború kezdete óta, azóta viszont folyamatos az emelkedés. Az orosz export így 18 százalékkal marad el az invázió kezdetén elért rekordszinthez képest. Júliusban és augusztusban ez napi 170 millió euró bevételkiesést jelentett Oroszország számára. Az exportvolumen általános csökkenését elsősorban az EU-ba irányuló kivitel 35 százalékos visszaesése okozta.
A visszaesés a szénexporton érződött leginkább.
Augusztus 10-én ugyanis hatályba lépett az uniós széntilalom, melynek következtében az orosz szénkivitel volumene az invázió kezdete óta a legalacsonyabb szintre esett. Ez azt jelzi, hogy a háborús agresszornak egyelőre nem sikerült új vevőket találnia a világpiacon, noha a tilalom bevezetéséről szóló hírek már hónapok óta köztudottak voltak. Oroszország ugye világszerte híres olajtartalékáról, amelyet közvetlen módon jelenleg nem exportálhat az EU-be az életben lévő tilalmak miatt. Azonban Oroszország így is megtalálja a módját az olaj átirányításának, ilyen például a finomítás, a keverés, és az átrakodás, és a hajóról hajóra történő szállítás is, amelyet nehéz beazonosítani.
A szervezet szerint szigorúbb szabályokra és végrehajtásra van szükség annak megakadályozására, hogy orosz olajat tartalmazó olajtermékek olyan piacokra kerüljenek, ahol tilalom van érvényben. Ennek egy módja lehet, ha az EU és az Egyesült Királyság kihasználja a globális hajózásra gyakorolt hatását, és betiltja, hogy európai tulajdonú hajók, európai kikötőkből orosz olajat szállítsanak bizonyos országokba.
Fogyasztáscsökkentés, és a megújuló energia
Európa a magas árakra reagálva csökkentette a gázfogyasztást, azonban az olaj- és szénfogyasztás nőtt.
A kontinens a háború következtében kénytelen volt rádöbbenni, hogy nem teheti magát ily módon függővé Oroszországtól, ezért számos ország elkezdett radikálisan a megújuló energia felé fordulni. Ez azonban hosszú folyamat. A járvány, a gázválság és a háború hatására 19 európai ország kormánya döntött úgy, hogy felgyorsítja a tiszta energiára vonatkozó célkitűzéseit. Ezek a megerősített célok a 2019-ben hatályos energetikai tervekhez képest 2030-ra 30 százalékkal tervezik csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását az energiaszektorban.
