A hivatalos adatok szerint az elmúlt két évben 8,4 százalékkal nőtt az infláció, ez jön ki abból, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021-re 5,1, 2020-ra 3,3 százalékos átlagos drágulást mutatott ki éves szinten. Egyik olvasónk, Ottó, aki két éven keresztül vezette háromgyerekes családja költéseit, egészen mást tapasztalt. Két év alatt összesen mintegy 6,8 millió forintot hagytak a boltokban, a családfő 2020-ban csaknem 3,1 millió, 2021-ban pedig több mint 3,7 millió forint vásárlást rögzített, vagyis durván 20 százalékkal nőtt a család kiadása.
Ennyiből persze nem lehet levonni azt a következtetést, hogy a különbséget teljes egészében az egyik évről a másikra bekövetkező drágulás okozta, de a családfő elmondása alapján határozottan érezték az elszabaduló inflációt a vásárlásaik során. Az adatsorokat átböngészve érdekes, hogy a család vásárlásai alapján nem feltétlenül mutatkozott áremelkedés, pláne jelentős drágulás azoknál a termékeknél, amelyeknél a KSH ezt jelezte, feltehetőleg az akciós árú vásárlások miatt. Ha tudományos szempontból nem is releváns ez az adatgyűjtés, valós képet ad egy háromgyerekes család költségeinek növekedéséről.
Így vásárolnak Ottóék
Ottóék Budapesten laknak, három gyerekük hat, nyolc, illetve tízéves. A családfő az adatgyűjtést 2020. január 3-án kezdte, és tavaly december 22-én fejezte be, benne már a karácsonyi nagybevásárlással - a háztartással kapcsolatos költéseiket rögzítette. Vásárolni többnyire Ottó jár, mert ő használja a családi autót. Van néhány üzlet, ahova rendszeresen visszatérnek, elsősorban közlekedésszervezési okokból. Jellemzően a Tesco, a Lidl és a Coop üzleteit választják, de nem minden esetben ugyanazt az áruházat, a pandémia miatti munkarendváltozás befolyásolta a vásárlásaik helyét és idejét is. Ahogy az eltolt munkarendet bevezették, illetve bezárták az óvodát, a vásárlások helye sokszor olyan útvonalhoz igazodott, amelyiken korábban (gyerekkel) nem közlekedett az apa, így olyan üzletbe is gyakrabban betért, ahova azelőtt soha. Friss árut, hétköznapi vacsorát, reggelit naponta, kétnaponta vásároltak, a nagyobb tételek (vegyi áru, tartós élelem stb.) vásárlását havonta egyszer intézték leginkább. Mivel a vásárlások különböző üzletekben történtek, és egy-egy termékcsoporton belül is többféle terméket tettek a kosarukba Ottóék, valamint a leírása alapján ezek között lehettek akciósak is, ezért az árakat éves szinten átlagoltuk, és így néztük meg, hogy főleg az általa is említett, illetve a gyakran vásárolt termékeknél mekkora emelkedést tapasztalhatott a család. Az akciós újságokat kevésbé nézték, ám a kuponokat annál inkább figyelembe vették - az adatgyűjtés ideje alatt százezer forintot meghaladó kedvezményt értek el különböző kuponokkal, összességében pedig 153 alkalommal több mint 240 ezer forintnyit spóroltak meg valamilyen elérhető engedménnyel.
A két év alatt összesen csaknem ezer vásárlást végeztek 121 üzletben, több mint 7500 terméket vettek meg 6,8 millió forint feletti értékben. Ez azt jelenti, hogy az öttagú család ellátáshoz átlagosan havi bő 284 ezer forintot hagytak ott a boltokban, ami napi átlag 9,5 ezer forint kiadásnak felelt meg. A megvásárolt termék majdnem 85 százaléka kevesebbe került, mint ezer forint. A havi költések 193 ezer forint és 561 ezer forint között mozogtak - utóbbi tavaly júliusban volt, amikor az egyik gyerek számítógépet kapott, ahhoz több számítástechnikai eszközt vettek, azért volt kiugró a cech.
A költések majdnem fele élelmiszerre ment
A két év alatt vásárlásaik legnagyobb részét, 45 százalékát az élelmiszerek tették ki, több mint 3 millió forint értékben vásároltak 6351 darab terméket. Érdekes, hogy bár a KSH adatai szerint az élelmiszerek éves szinten 4,1 százalékkal drágultak tavaly, Ottóék élelmiszerköltése bő 70 ezer forinttal mérséklődött 2021-re az előző évhez képest.
Élelmiszer-vásárláson belül a két év alatt bő 140 ezer forint ment el tejre, 220 ezernél többet költöttek pékárura, 245 ezernél többet fordítottak gyümölcsre és gyümölcskészítményekre, csaknem
300 ezer forintot költöttek zöldségekre, 300 ezer forintnál többet adtak ki húsra.
Érdekességként említjük, az öttagú család 43 pár lábbelit vásárolt csaknem 250 ezer forint értékben, több mint 150 különböző ruházati terméket összességében 410 ezer forintért, 120-nál több
gyógyszert, illetve gyógyhatású készítményt mintegy 245 ezer forintért, az üzemanyag pedig 688 ezer forintnál is többe került nekik.
Ottó figyelte azt is, mely termékeknél érzékeltek leginkább drágulást:
- az étolajat,
- a pékárut,
- az üzemanyagot,
- a gyümölcsöt,
- a zöldséget
- és a tojást említette.
Kissé távolabbról nézve pedig - az öt-hat évvel korábbi helyzethez képest - annyit tapasztalt, hogy a napi kisebb vásárlások összege a 2-4 ezer forintról 4-5 ezer forintra emelkedett.
A megvásároltak közül számos élelmiszer drágult
Az étolaj a KSH szerint tavaly 25,9 százalékkal drágult 2020-hoz képest. Ottóéknál is ilyesmi derült ki: 2020-ban
átlagosan 468 forintért vásároltak egy litert, 2021-ben pedig több mint száz forinttal többe került a termék, ami 23,7 százalékos emelkedésnek felel meg.
A péksüteményeknél olyan terméket kerestünk, amit rendszeresen vásároltak, és a kiszerelés miatt összehasonlítható az ára. A kiflinél azt találtuk, hogy átlagban két forinttal még olcsóbb is
lett egy év alatt, a zsemle ára pedig átlagban nem változott. A pékárunál egyébként a zsemlére, kiflire is gondolt Ottó, mert az elmúlt 1-2 hónapban 27-30 forint körüli darabáron lehetett
megkapni, míg ez az ár korábban 20-22 forint volt. Hozzátette, a nagyáruházak torzítják az elemzést, és hogy egy kis ABC-ben 39 forintért is vett zsemlét a napokban.
Az Ottó által a drágulás szempontjából kiemelt félbarna kenyérnél csak azokat néztük, amelyek biztosan összehasonlíthatók, mert kilós kiszerelésűek. Itt a hullámzás mögött a vásárlás helye áll
- ha multiknál vásárolták a kenyeret, akkor volt olcsóbb. De az is látszik, hogy a tavalyi év második felére emelkedett az ár, összességében mintegy 10 százalékkal. A KSH szerint tavaly január
és december között 16 százalékkal drágult a félbarna kenyér kilója.
A gyümölcsök közül a legtöbbször banánt, görögdinnyét és őszibarackot vásároltak, mindhármat átlagban drágábban tavaly, mint tavalyelőtt. Az alma viszont olcsóbban került a kosarukba 2021-ben,
mint egy évvel korábban. Az őszibaracknál Ottóék családja 13 százalékos drágulást észlelt éves szinten, a KSH ennél jóval kevesebbet, 3,3 százalékot mutatott ki.
Valóban drágább lett a család által vásárolt különféle tojások átlagára is az egyik évről a másikra, és kedvenc margarinjukért is többet fizettek. A gyerekek által kedvelt egyik mélyhűtött
sajátmárkás pizza például 10 százalékkal drágult 2020 decembere óta. A húsok közül legtöbbször sertéscombot vettek, melynek áránál nagy ingadozások látszanak, feltesszük, az akciók miatt.
Összességében így 10 százalékkal kevesebbe került nekik a sertéscomb a vásárlásaik alapján egyik évről a másikra, míg a KSH tavaly január és december között 19 százalékos drágulást mért.
A csirkemellfilénél is jelentős ingadozások láthatók, a csontos csirkemellnél kevésbé, összességében előbbinél mutatkozott drágulás. A vásárolt csirkemellfilé tavaly 4 százalékkal került nekik
kevesebbe, mint tavaly előtt, a csontos csirkemell viszont 18 százalékkal többe. A KSH adatai szerint tavaly január és december között 19 százalékkal drágult a filé, a csontos csirkemell árát
nem rögzítik.
A szendvicsbe valók közül két olyan terméket néztünk meg, amelyeket gyakran vásároltak, a kimért sertés párizsit, ami minimálisan lett drágább, és a parasztkolbászt, aminél érezhetőbb volt az
áremelkedés. A porcukornál és a kristálycukornál is látszott, hogy a sajátmárkásak olcsóbbak voltak. A porcukor ára vásárlásonként ingadozott ugyan, de éves szinten átlagban nem változott.
Viszont a kristálycukornál kirajzolódik az áremelkedés, igaz, összességében csak 2 százalékos, miközben a KSH 9 százalékos drágulást jelzett tavaly január és december között.
2,8 százalékos tejből háromfélét vásároltak, ESL-t, UHT-t és olyat, ami egyik sem, legtöbbször 199 forintos, illetve 209 forintos áron, mennyiségre a legtöbbet UHT-st. Tavaly októbertől látszik
egy áremelkedés a vásárlásaik alapján. Összességében pedig csak az egyéb tejnél észlelhettek 2 százalékos árnövekedést, a másik két termék ára átlagban stagnált. Ugyanakkor a KSH a 2,8
százalékos ESL-tejnél 14, az UHT-nál 16 százalékos áremelkedést észlelt országos szinten tavaly januártól decemberig.
A búza finomliszt ára két (feltehetőleg akcióhoz köthető) árbezuhanástól eltekintve viszonylag kiegyensúlyozottnak tűnik a család vásárlásai alapján. Amikor 149 forintért lehetett venni a
lisztet, jól betankoltak 2020-ban, 10 kilót vettek. Emiatt az akciós vásárlásuk miatt 2021-ben 27 százalékkal többre jött ki nekik átlagban a liszt ára, a KSH pedig 23 százalékos drágulást
jelzett tavaly év eleje és év vége között.
Viszonylag sokat költöttek különféle édes és sós nasikra - gyakran került például tejcsokis Balaton-szelet, Dörmi tejes szelet, 12 darabos gofri, Győri édes kakaós keksz és háztartási keksz a
kosárba, amelyeknél mind drágulást tapasztaltak, az egyik kedvenc chipsük viszont kicsit olcsóbb lett összességében éves szinten. Megnéztük még a patikai költéseiket is - leggyakrabban egy
megfázásra való szert vásároltak a gyerekeknek, ami szintén drágult átlagban.
Az üzemanyagár-drágulás miatt kevesebbet használták az autót
Az autót munkába járásra használják elsősorban, arra is jellemzően Ottó és a legkisebb gyerek. Az apa prémium gázolajat tankol legszívesebben, szinte kizárólag az OMV- vagy a Shell-kutaknál,
mert szerinte ezek az üzemanyagok jobb minőségűek. Normál gázolaj csak akkor megy a tankba, ha a megszokott prémiumra a megszokott helyeken éppen nincs lehetőség. Az ötszáz forintot meghaladó
literenkénti ár azért az elvek ellen hat néha - tette hozzá a családapa.
A költéseik alapján nyilvánvaló, hogy visszafoghatták valamennyire az autózást ahogy ment fel tavaly az üzemanyagár. 2021-ben majdnem 200 literrel kevesebbet tankoltak, mint az előző évben, és
ez csak bő 30 ezer forint megtakarítást jelentett nekik. A sima és a prémium gázolaj litere is több mint 50 forinttal jött ki nekik tavaly drágábbra éves átlagban, mint az előző évben, ez 15
illetve 13 százalékos drágulást jelentett. Ha a legkisebb és legnagyobb árat nézzük, ennél persze jóval nagyobb a különbség, 139 forint az olcsóbb, és 157 forint a drágább üzemanyagnál kétéves
szinten. A KSH tavaly január és december között összességében 18 százalékos gázolajár-emelkedést jelzett.
Mennyit segíthet a családnak a bejelentett árstop?
Februártól hat termékre árstopot rendelt el a kormány, ennek megfelelően vissza kell állniuk a kereskedőknek az október 15-i árakra. A KSH lapunknak küldött válasza alapján a sertéscomb, a csirkemell, a búza finomliszt, a napraforgó-étolaj, a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej, valamint a kristálycukor összesített súlya 1,9 százalék a fogyasztói kosáron belül. Megnéztük, a család vásárlásainál is az arányt (csak UHT-tejjel, csirkefarhát pedig nem szerepelt a vásárlásaik között) - náluk a két év alatt az érintett termékek súlya 4,5 százalékos volt a bevásárlókosáron belül, ennek is majdnem felét a sertéscomb tette ki.
