Így adózunk 2019-ben

A parlament hétfőn megszavazta az őszi adócsomagot. Jobban járnak a katások, a dolgozó nyugdíjasok, olcsóbb lesz a hatvan feletti kirúgott közszolgák foglalkoztatása, viszont hiába reménykedtek a munkáltatók, nem csökken januártól a szociális hozzájárulási adó, és a cafeteriánál sem engedett a kormány. Nézzük sorban a főbb változásokat:

• 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik az alanyi áfamentesség határa. Ennek örülhetnek azok a katások is, akik eddig a két bevételi sáv között számláztak, mert nem kell majd áfázniuk. A kisadózó vállalkozások tételes adóját egyébként évi 12 millió forintos bevételig lehet igen kedvező adózással választani. Újdonság még, hogy katázó diákoknak 50 helyett 25 ezer forint adót kell fizetniük akkor is, ha 25 éves korukig a tanulmányaikat szüneteltetik.
• A szociális hozzájárulási adó mértéke - ezt a munkáltatók fizetik a foglalkoztatottak után - 19,5 százalék marad, tehát a várakozásokkal ellentétben nem csökken 17,5 százalékra.
• Jön két új szochokedvezmény. Az egyik, hogy a vállalkozási formában működő kutatóhelyeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók után csak a szociális hozzájárulási adó felét kell megfizetniük 2019-től. Így a kutatóhelyek bérköltsége mintegy 10 százalékkal csökken. A másik, hogy a minimálbér négyszereséig szochomentes lesz az elbocsátott 60 év feletti állami alkalmazottak foglalkoztatása a cégeknél.
• Az MSZP hiába kezdeményezte a cafeteriaadózásnál a szigorítás visszavonását. Csak a pénztári megtakarításnál lesz újdonság, hogy a munkáltatói befizetésekre is jár majd a 20 százalékos adójóváírás, és mégiscsak adómentes marad a sport- és kulturális belépő, de újdonságként évente a minimálbér erejéig. Azaz 2019-ben szinte kizárólag a SZÉP-kártya adható majd kedvező adózás mellett. A többi bejáratott cafeteria-juttatás - a lakáscélú hitel törlesztése, a helyi bérlet, az önkéntes pénztári hozzájárulás - bérként válik majd adókötelessé. Nem csoda, hogy berágtak a cégek a cafeteria miatt. Sürgősen lépniük kell azoknak a cégeknek, amelyek jövőre is adómentesen szeretnének kockázati biztosítást adni dolgozóiknak.
• Meghosszabbították 2023 végéig az 5 százalékos lakásáfakulcs alkalmazását azokra az új lakóingatlanokra, amelyek idén november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek. Ezzel kapcsolatban arról írtunk, hogy az adószakértő szerint a szabály ellentétes az EU vonatkozó irányelvével.
• Csak bizonyos építkezési, szerelési munkálatokkal kapcsolatos munkaerő-kölcsönzésnél kell alkalmazni a fordított adózást.
• A kormány rendeletben fogja meghatározni, mennyi lehet a filmalkotás és a látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszeg. A látványcsapatsportoknál a 2019-2020-as időszaktól lehetővé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetésének támogatása, vagyis közpénz ömölhet a fenntarthatatlan stadionokba.
• Változnak a veszteségszabályok is, már nemcsak a kereskedőknél nézik, és nem nettó 15 milliárd forintos, hanem 60 milliárd forintos árbevétel felett, hogy van-e nyereség két évig, hanem minden szektorban. Viszont nem kell bezárni, ha nincs, cserébe kötelező NAV-ellenőrzést kap a cég. A kötelező ellenőrzés nem vonatkozik a jogelőd nélkül induló vállalkozásokra az első négy üzleti évükben.
• A bankadó felső kulcsa (50 milliárd forintos adóalap felett) 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken. A változás az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött korábbi megállapodás indokolta.
• Változatlan az a nyáron elfogadott szabály, hogy a saját jogú öregségi nyugdíjasok foglalkoztatása után nem fizet a munkáltató sem szochót, sem szakképzési hozzájárulást jövőre, és a nyugdíjasoktól sem kell járulékokat vonni, ha munkaviszonyban dolgoznak tovább. Vagyis minden foglalkoztató megkapja ugyanazokat az adóelőnyöket, amelyeket korábban a nyugdíjas szövetkezetek. Pontosítás, hogy ha valaki a nyugdíj folyósításának szüneteltetése mellett is dolgozik - állami tisztség betöltése mellett kell a nyugdíjat szüneteltetni - akkor is saját jogú öregségi nyugdíjasnak számít. Vagyis az ő keresetéből sem vonnak jövőre járulékokat.
• Bürokráciacsökkentő intézkedések is bekerültek a csomagba, többek között jövőre már nem kellene bejelenteni a foglalkoztatónak a dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve az ezt igazoló okiratokra vonatkozó adatokat. Ez a szabály gyakran hátráltatja a dolgozók felvételét.
• 7 forintról 3,5 forintra csökkentették a 7,5 tonna össztömeg feletti járműveknél és buszoknál a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét. Az indoklás szerint a kormány így a lehető legmagasabb kedvezményt adja, amit az uniós szabályok megengednek.
• Adómentes lesz a nemzetiségi pedagógusképzésben résztvevők pályázat alapján nyújtott ösztöndíja.
• A munkáltatónak meghatározott feltételek mellett 10 millió forintos összeghatárig nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, ha lakáshitelt ad a dolgozójának. Plusz az újonnan nyújtott céges kölcsönök feltételrendszeréből törölték a méltányolható lakásigény követelményét, mértékét és az együtt költöző, együtt lakó családtagokat meghatározó fogalmakat.
• Kibővítették az adóhatóság hatáskörét, így 2019-től átveszik a törvényszéki végrehajtás feladatait.
• És ha a minimum háromgyerekes dolgozó anyák esetleg abban bíztak, hogy már a jövő évtől megkapják az élethosszig tartó adómentességet, amivel megint csak a jobb módúak járnának igazán jól, ki kell hogy ábrándítsuk őket. Ilyen passzus ugyanis nincs az elfogadott adócsomagban.

Varga Mihály kedden azt nyilatkozta az MTI-nek a cafeteriával kapcsolatban, kis esélyt lát arra, hogy 2019-re még bármilyen módosítás legyen az elfogadott adótörvényeknél. Szóval tekinthetjük mindezt kőbevésettnek. A még első körben, nyáron elfogadott főbb adóváltozásokról itt olvashat bővebben.

Fotó: Marjai János / MTI