Az idei év művészeti szempontból nem feltétlenül volt felhőtlen, hiszen a járvány miatt film- és színházi premierek egész sora maradt el, vagy tolódott el hosszú hónapokkal. Ez a hirtelen megállás, illetve késlekedés az építészeti alkotásokra azonban egyáltalán nem volt igaz, sőt sokszor évek óta formálódó projektek értek révbe.
Válogatásunkban az idei évben átadott új, illetve frissen felújított vagy átalakított épületeket mutatjuk be.
A Bánáti Hartvig Építész Iroda saját irodaépülete
Kelenföld és Lágymányos határán, a hatszintes paneltömbök között a hatvanas évek végén született meg az Alba Regia Vendéglő épülete, aminek ötven évvel később már rég üresen pusztuló épületét a gyorsan növekvő Bánáti Hartvig Építésziroda vásárolta meg, majd a bontás lehetőségét az első pillanattól kizárva megkezdték annak saját céljaikra való áttervezését.
A 2021-es Média Építészeti Díja-gálán a legjobb épületnek járó elismerést is besöprő projekt képei magukért beszélnek, hiszen a Fehérvári út mentén megszületett irodaterek - amik most már büszkén mutatják a csupasz téglafalaikat, vezetékeiket és szerkezeteiket, sőt, néhány megmentett egykori radiátort - nem csak egyszerű és funkcionalista, de a mostanában elharapózó bontásokkal szembemenve megmutatja: lehet ezt másként is csinálni.
A Székesfehérvári Egyházmegyei Látogatóközpont
A Budavári Palota A és B épületének rekonstrukcióján dolgozó Robert Gutowski Architects 2019-2021 között megvalósult terve nem csak egyszerű látogatóközpontként, de egy középkori maradványokból berendezett kőtár, a Püspöki Könyvtár látványraktára, az Egyházmegyei Múzeum zárt raktára, egy foglalkoztatótér, illetve egy kiállítótér otthonaként is szolgál, a tervezőnek tehát számos igényt kellett egyidőben kielégítenie.
A saroktelken emelt épületnek egyszerre kellett kapuvá, illetve az egykori városfal lezárásává válnia, ezt a feladatot pedig a sok évszázados falrészlet integrálásával, illetve az erre emelt téglaburkolattal tökéletesen meg is oldotta, úgy, hogy közben a szomszédos emlékműhöz is alkalmazkodott.
Kabinok az erdélyi Békás-szorosban
Az erdélyi utazások kihagyhatatlan eleme a Gyilkos-tó és a Békás-szoros, így az elmúlt években megkezdődött a terület turisztikai vonzerejének növelése, hogy ne csak még többen érkezzenek a környékre, de minél több módon élvezhessék is annak szépségeit.
Ennek részeként készült el idén a Békás-szoros két, a látképet egyáltalán nem uraló panorámakabinja, amik nem csak kilátópontként, de - természetesen ingyenesen használható - menedékhelyként is szolgálhassanak.
A Lukács Manufacture által tervezett és épített, alumínium héjazatával egyáltalán nem figyelemfelkeltő, belső terében kizárólag a legfontosabb bútordarabokat - padot, ágyat, illetve egy vízhatlan anyagú babzsákot - rejtő struktúrák mostanra a környék részévé váltak, köszönhetően annak az elképesztő erőfeszítésnek, amit a lovak, emberek, illetve egy tapasztalt helikopterpilóta együttesen tettek.
Green Court Residences
A geometria diadala - leginkább így foglalhatnánk össze a Bánáti Hartvig Építész Iroda 2016-ban tervezett, de csak idén átadott angyalföldi társasházainak lényegét.
A szabálytalan alaprajzú területen született két ház képét az első látásra talán öncélúnak tűnő cikkcakkos erkélyek uralják, a szokásos megoldások esetén azok azonban túlzottan beárnyékolták volna a szomszédaikat, így a tervezők a legkézenfekvőbb megoldást választották.
A hullámzó homlokzatok ennek köszönhetően szokatlanul mozgalmassá változtak, a geometriát pedig az egyszerű fehérség, illetve a homlokzati kőburkolatok hiánya is erősíti.
Az újjászületett Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
MTI/Soós Lajos
24huGaléria
Idén is csodás terveket változtattak valósággá a magyar építészek
Idén is csodás terveket változtattak valósággá a magyar építészek
1/3 MTI/Soós Lajos
Fotó megosztása:
2/3 MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Fotó megosztása:
3/3 MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Fotó megosztása:
Kapcsolódó cikkek
Ilyen is lehetett volna Budapest - meg nem valósult épülettervek a XX. századból
Buda legnagyobb zsinagógája is tornyosulhatna a Széll Kálmán tér felett
Jókora épülettömb is állhatna ma a Zsinagógához tapadva
A Várnegyedben állt a középkori Európa legnagyobb zsinagógája
Újpesten bújik meg az ország legrejtettebb holokauszt-emlékműve
Fotó megosztása:
A később a bécsi szecesszió vezetőjévé vált Otto Wagner egyik legkorábbi alkotása, az 1869-1872 között született Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga sorsa Budapest ostroma után hosszú évtizedeken át nem volt rendezett. A háborút követően sokáig romosan álló, a Fővárosi Ingatlankezelő birtokába került épületnek 1979-ben így a teteje is beszakadt, a helyzetet pedig az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat általi 1988-as megvásárlása sem oldotta meg, hiszen a rendszerváltás után röviddel csődbe ment cég irodákként, illetve rendezvénytérként akarta hasznosítani az egykori zsinagógát, az átalakítási munkálatokat azonban sosem kezdte meg.
A 2006-ban újra a Budapesti Zsidó Hitközség tulajdonába került épület sorsát végül a Miniszterelnökség által 2015-ben folyósított 3,2 milliárdos támogatás oldotta meg, így a Kőnig Tamás és Wagner Péter által készített felújítási tervek, illetve a Baliga Kornél, Gergely László és Ugrin László munkájaként megrajzolt belsőépítészeti részletek 2021-re váltak kézzelfoghatóvá, sőt, a XXI. századi igényeknek megfelelővé: a Tóra olvasásához használt emelvény, a bima a padlószint alá süllyeszthető, az eredetileg lakásokként szolgáló terek pedig színvonalas rendezvény- és próbatermekké, valamint kávézóvá váltak.
