Magyar neurobiológus a Nobel-díj egyik várományosa
Dr. Roska Botond a
Magyar Szent István-rend után a Semmelweis Budapest Awardot is megkapta. A neurobiológust joggal tartják a Nobel-díj egyik várományosának, hiszen a szakértő kollégáival az emberi látás
visszaállításán dolgozik.
Eredményeiknek köszönhetően hamarosan gyógyíthatóvá válhatnak a szem fényérzékelési képességének elvesztéséből eredő vakságítpusok.
Az MDQuest csapatának eszközét, a
Az MTA KOKI munkatársai óriási sikert értek el az agykutatásban: olyan idegpályát fedeztek fel, ami alapvető szerepet játszik az emlékek kialakulásában. A felfedezés komoly hatással lehet a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésére.
Nem lesz gigatávcső a Mátrában
Erdélyi Róbert, az ELTE és a Sheffieldi Egyetem munkatársa által vezetett csapat a Nap egyik legnagyobb rejtélyének nyomába eredt. A kutatóknak elsőként sikerült megfigyelniük nagy mennyiségben előforduló, hatalmas energiájú, akár több Magyarország méretű plazmapulzusokat a csillagnál.Idén kapott sajtónyilvánosságot, hogy tavaly novemberben elsöprő többséggel szavazták le az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fizikai Tudományok Osztályának kutatói az Einstein-teleszkóp létrehozását. Az olaszországi VIRGO után ez lehetett volna Európa második gravitációshullám-detektora, a szakértők azonban attól tartottak, hogy Magyarországon nem áll rendelkezésre a megvalósításhoz szükséges szellemi és anyagi háttér.
Az első tojás nyomába eredtek
2019-ben a magyar paleontológusok is értékes eredményeket értek el. Dr. Prondvai Edina paleobiológus, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem Gerincesek Evolúciós Morfológiája Kutatócsoport
munkatársa nemzetközi szakértőkkel együttműködve kiskacsák szárnyait és lábait vizsgálva jutott olyan felfedezésre,
ami fordulatot hozhat a dinók evolúciójának kutatásában.
1700 éves gyilkosság nyomára bukkantak
Magyarország területén idén számos izgalmas régészeti és antropológiai felfedezés született. Ezek közül talán az egyik legismertebb a hajdúböszörményi boszorkány esete, akiről kiderült, hogy férfi volt. Az viszont továbbra is rejtély, hogy mi okozhatta a halálát.
Az Óbudán folyó ásatások során is értékes leletek kerültek elő, a területen a kelták, a rómaiak, az avarok és a magyarok nyomait, illetve egy 1700 éves gyilkosság áldozatának maradványait is feltárták.
A magyar antropológiának is egyre nagyobb szerep jut a régészeti leletek vizsgálatában. A Magyar Természettudományi Múzeum szakértői elkészítették "Macsói" Béla Árpád-házi herceg teljes arcrekonstrukcióját, és a mohácsi csata hősi halottait is meg akarják vizsgálni.
Egyre jobban értjük a legjobb barátainkat
Az ELTE nemzetközileg is elismert Etológia Tanszéke 2019-ben is alapjaiban határozta meg a kutyák viselkedésének kutatását. A szakértőknek többek közt azt is sikerült bebizonyítaniuk, hogy az eb úgy kötődik a gazdájához, mint gyerek az anyjához, de a szeparációval kapcsolatos viselkedési problémák vizsgálatával is fontos felfedezésekre jutottak.
Idegen fajok lepik el az országot
Az emberiség egyre inkább a saját bőrén tapasztalja a klímaváltozás hatásait, a jelenség pedig már Magyarországon is érzékelhető. Hazánkban egyre gyakoribbak az extrém időjárási események, tavasszal a csapadékhiány okozott problémát, szerencsére az utolsó pillanatban, májusban megérkezett az eső, ami aztán megmentette a termést.
Részben az éghajlatváltozásnak, részben az emberi közvetítésnek tudható be, hogy egyre több inváziós faj érkezik meg, illetve terjed Magyarországon.
A folyamat nemcsak az ökoszisztémára jelent veszélyt, hanem adott esetben az emberi egészségre is.
A homoki prérifű például minden környezetében élő növényt elnyom, több védett területen pedig szándékosan kiültetett fügekaktuszok jelentek meg. Az őshonos növényeket a diófúró legyek, az invazív csigák és a már jól ismert poloskák is fenyegetik.
A felmelegedés és a melegebb éghajlatot kedvelő hordozó fajok terjedése miatt ráadásul félő, hogy egészen új betegségek jelennek meg itthon. A krími-kongói vérzéses láz hordozóját már ki is mutatták a Margitszigeten. Eközben a Balaton egészsége komoly veszélyben van, nem sokon múlt, hogy extrém algainvázió tegye tönkre az idei balatoni főszezont.
Kiemelt fotó: Jean Lecomte / BiosPhoto / Getty Images
