Elkészült a szuverenitásvédelmi törvénycsomag, amellyel a kormánypártok példát akarnak statuálni azokon, akik külföldi érdekekért „elárulják a hazát”. Az uniós tárgyalások miatt egyelőre még kivárnak a parlamenti benyújtással.
Elkészült a civilellenes Stop Soros, illetve a gyermekvédelminek mondott könyvfóliázós törvény szellemiségét idéző törvénycsomag, amelyet a Fidesz-frakció vett a nevére, és amivel azt akarják elérni, hogy példát lehessen statuálni azokkal, akik külföldi érdekekért „elárulják a hazát” - írja a hvg.hu.
A parlamentnek alárendelt és a köztársasági elnök által kinevezett vezető által irányított szervezetnek azt a feladatot szánják, hogy figyelje a szuverenitásra veszélyt jelentő sajtótermékeket, civil szervezeteket vagy más kockázati forrásokat, és adatgyűjtéséről időről időre jelentésben számoljon be a nyilvánosság előtt.
Komolyabb szankcióra azok a választásokon jelöltet állító, illetve támogató civil szervezetek számíthatnak, amelyek nem tartják be a választásokra bejelentkezett pártokra vonatkozó kampányfinanszírozási szabályokat, pédául a külföldi támogatás elfogadásának tilalmát.
Kocsis Máté, a Fidesz-frakcióvezetője még a szeptember 21-i frakcióülés után jelentette be, hogy szuverenitásvédelmi törvénycsomagot nyújtanak be ősszel az Országgyűlésnek. Kocsis szerint a javaslat célja, hogy „megnehezítsék azoknak a dolgát, akik külföldön dollárért árulják hazánkat", illetve „kicsit borsot törjenek a baloldali újságíróknak, álcivileknek és dollárpolitikusoknak az orra alá”.
A források szerint már a kodifikáció során kisebb vitát okozott az a kérdés, hogy mit kell, illetve lehet szuverenitáson érteni egy olyan ország esetében, amely maga mondott le jogai egy részéről az EU- és a NATO-csatlakozással. Emellett olyan gyakorlatiasabb problémákkal is szembe kellett nézni a paragrafusok megszövegezésénél, mint hogy a külföldi pénzek esetében hol van az az értékhatár, amelyet meghaladó összeg elfogadása már kimeríti a „hazaárulás” fogalmát.
Korábban a Stop Sorosként emlegetett jogszabály az egy adóévben 7,2 millió forintot meghaladó értékű, külföldről származó juttatásban részesült szervezeteket bélyegezte meg a „külföldről finanszírozott szervezet” címkével. Ezeknek a szervezetekben ezt a tényt minden nyilvános megjelenésük (például kiadványok, szereplések) esetén fel kellett tüntetniük, valamint az adományozóik nevét is közzé kellett tenniük. Utóbbiak miatt az EU bírósága az uniós jog megsértése okán utóbb elmeszelte a törvényt.
A portál információi szerint ezért taktikai okokból úgy döntöttek kormánykörökben, hogy egyelőre nem nyitnak újabb frontot Brüsszellel szemben, nem nehezítik meg az uniós pénzek megszerzéséért küzdő tárgyalódelegáció dolgát a szuverenitásvédelmi csomaggal, amelynek beterjesztését eredetileg kora őszre ígérték.
