Húsz évre vagyunk Ausztriától, és ezen alig képes változtatni az ország - írja a hvg.hu a Tárki Társadalmi Riport 2018 felzárkózásról szóló elemzése alapján. Kolosi Tamás és Szivós Péter többek között az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) vásárlóerő-egységben számolt értékeit vetették össze, azaz azt vizsgálták, mekkora az egy főre jutó vásárlóerő az egyes országokban.
Mint kiderült, Ausztria ott tartott a rendszerváltás idején, ahol hazánk 2008-ban, a nyugati szomszédunk 1998-as fejlettségi szintje pedig a 2015-ös magyar szintnek felel meg.
A jelentésben látható az is, hogy míg az osztrákok egy főre jutó nemzeti jövedelme a 2,5-szeresére nőtt a rendszerváltás után eltelt 25 évben, a magyaroké a háromszorosára. Viszont a lengyelek életszínvonala a 4,6-szorosára emelkedett és 2015-re lehagyta a magyarokét.
A 2015-ös adatok összehasonlításából kiderül, hogy az osztrákok vásárlóereje (49160) a duplája a miénknek (25220), és majdnem a kétszerese a lengyelekének is (25870).
Az egy főre jutó GDP tekintetében pedig kiderül, hogy míg az osztrákok 2016-ban az EU-átlag 117,6 százalékánál álltak, a magyarok 62,7 százaléknál. 1991-ben ugyanez a két adat 111,9 százalék és 44,7 százalék volt.
Az életkörülmények tekintetében még rosszabb a helyzet, ugyanis amíg Ausztriában a szegénységi kockázat a lakosság 18,3 százalékát érintette 2013-ban, nálunk 28,2 százalékát.
Az anyagi deprivációval érintett (például fizetési nehézségekkel küzdő, fűteni nehezen képes) háztartások aránya Ausztriában 4,5 százalék volt, nálunk ennek több mint a négyszerese, 19,1 százalék.
Kiemelt kép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
