Bármilyen tömegközlekedési formát is használjunk, minden bizonnyal "szerencsénk" lesz egy-két furcsa, akár ijesztő helyzethez és embertípushoz. Sajnos az elhagyatott megállók magánya, de a tömegben kialakult, elkerülhetetlen testközeliség és személytelenség is vonzza a nem kívánatos interakciókra hajlamos embereket.
Ezeket a figurákat gyakran a potenciális nézőközönség ténye sem zavarja meg tolakodó, agresszív közeledésükben. Ráadásul sok esetben hiába vagyunk körülbástyázva emberekkel, elképzelhető, hogy azok, gondolatban egymásra hárítva a felelősséget, végül nem tesznek semmit a segítségünk érdekében. Hála az égnek vannak azért ezt megcáfoló, pozitív történetek is, amik kicsit vissza tudják adni a hitünket - ilyen például egy New York-i nő horrorsztorija is, ami végül happy enddel zárult. "Köszönet a srácnak a metrón, aki értelmezni tudta a testbeszédemet" - írja Redditen megjelent írásában.
A lány épp a barátaihoz tartott, amikor az idegen férfi a metrómegállóban mögé lépett és a közel hatperces várakozási idő alatt végig az intimszférájában állva susmorgott neki.
A helyzet akkor sem javult, mikor megérkezett a szerelvény, mivel a pasas természetesen mellé ült és tovább folytatta alattomos hadjáratát. A fiatal nő lassan a rosszullét határára került, közelebb húzódott a többi emberhez, de így sem talált megnyugvást. Ekkor azonban váratlan fordulat történt, egy idegen srác egyszer csak odakiáltott neki:
"'Hé Lauren, te is Jeff vacsizós bulájra mész?' Egy pillanatra összezavarodtam, nem értettem az egészet, mivel rám nézett, de az én nevem nem Lauren. Körülbelül 10 másodperc kellett ahhoz, hogy rájöjjek, mit is akart ezzel. Válaszoltam, hogy igen, ő pedig folytatta: 'Tökéletes időzítés, akkor mehetnénk együtt. Melyik megállónál szállsz le?' Én elárultam neki, majd átnyújtotta a telefonját, hogy nézzem csak meg, mit írt neki az a bizonyos Jeff. Persze valójában a Jegyzetek volt megnyitva, benne a kérdéssel, hogy 'Jól vagy?'. Úgy alakította, hogy válaszolni tudjak, én pedig megírtam, hogy az a férfi követ engem. Végül leszállt velem együtt a megállómnál és egészen a barátaim lakásáig kísért, dacára annak, hogy ő teljesen másfelé tartott eredetileg. Közben a félelmetes hapsi lekopott, valószínűleg azért, mivel látta, hogy ez a fiú sokkal nagyobb nála."
A történet mesélője állítása szerint már korábban gondolt arra, hogy hasonló szituációba keveredhet, viszont mindig azt hitte, hogy megfelelően tud majd reagálni. Ugyanakkor a hirtelen jött sokkhatás miatt ezúttal egyszerűen lefagyott. Ezért aztán rendkívül hálás, hogy vannak még ilyen bátor és segítőkész férfiak a világon, akik ilyen helyzetben a segítségére sietnek.
"New Yorkban a legtöbb ember nagyon magának való, úgyhogy nagyon köszönöm, Michael. Bárhol is legyél most. Elnézést, hogy miattam kellett késned, de ezúttal te voltál az én őrangyalom."
A történethez rengeteg komment érkezett, az emberek nem győzik dicsérni a férfit azért, amit tett.
Forrás: boredpanda
