A napszél nem kifejezetten különleges jelenség, a központi csillagunk folyamatosan bombáz bennünket töltött részecskékkel. A Föld mágneses mezeje ezen részecskék jó részét felfogja, így jellemzően nem okoznak gondot a mindennapi életünkben. Időnként azonban ez a napszél olyan erős, hogy rendesen napvihar lesz belőle, ez pedig már okozhat problémát - legalábbis ezt vázolták fel a SIGCOMM 2021 konferencián szakértők, akik kutatásukban azt elemezték, hogy milyen hatással lehet egy nagyobb napvihar a kommunikációs rendszereinkre, többek között az internetre, írja a LiveScience.
A Kaliforniai Egyetem kutatása szerint egy napvihar internetes apokalipszisbe taszíthatja a civilizációnkat. A szakértők preprint tanulmányukban (amelyet még nem látott független tudományos testület) felhívják a figyelmet: egy ilyen mértékű napviharra ugyanolyan kevéssé vagyunk felkészülve, mint amennyire a pandémia ért minket váratlanul.
A probléma (és a szerencsénk) az, hogy az ilyen mértékű napviharok, amelyeket koronakidobódásoknak is neveznek, nagyon ritkák. Kutatók szerint annak az esélye, hogy egy ilyen elérje a Földet, egy évtizedben 1,6-12 százalék lehet. A legintenzívebb, valaha feljegyzett geomágneses vihar 1859-ben olyan heves volt, hogy a szokásos 3-4 nap helyett 18 óra alatt érték el a Földet a töltött részecskék. Ez a távíró, illetve telefonvezeték-hálózat látványos szikráin kívül szinte semmilyen hatással nem volt a társadalomra vagy a gazdaságra.
1989-ben azonban egy kisebb koronakidobódás már 9 órára megbénította a kanadai Quebec tartományt.
Azóta olyan társadalmakat alakítottunk ki, amelyek függenek az internettől, számos alapvető szolgáltatás elképzelhetetlen nélküle. Az amerikai kutatók most próbálták feltárni az infrastruktúra legérzékenyebb részeit.
Jó hír, hogy a lokális kommunikációs hálózatok nem igazán vannak veszélyben, mivel a kutatás szerint a száloptikai kábeleket nem zavarják a geomágneses hullámok. A víz alatt, tengerfenéken futó internetes kábelek azonban már nem ilyen biztonságosak: ezeken olyan szerkezeteket helyeztek el 50-150 kilométerenként, amelyek felerősítik a jelet, ezek pedig kisülhetnek egy geomágneses vihar során.
Ha elég sok kábel válik használhatatlanná egy adott területen, egész kontinensek szakadhatnak el egymástól, vélik a kutatók. A magasabb tengerszint feletti magasságon fekvő területek a legveszélyeztetettebbek olyan szempontból, hogy itt fog először eltűnni az internet a fenn vázolt eshetőségben. Ez az állapot akár hónapokig is eltarthat. A károk az Egyesült Államokban akár 7 milliárd dollárra is rúghatnak.
A szakértők szerint komolyabban kellene vennünk a koronakidobódások veszélyét, és fel kellene rá készítenünk az infrastruktúrát. Ha egy ilyen megtörténik, 13 óránk van felkészülni rá - ez, lássuk be, egy ilyen helyzetben nagyjából semmire sem elég.
