Az Európai Bizottság nyár végén jelezte, hogy az uniós polgárok akaratának engedve megszünteti az évente kétszer esedékes óraátállítást, vagyis a téli és a nyári "időszámítást". Nagy volt a nekibuzdulás, izomból mindenki a nyárit tenné állandóvá, hogy télen tovább legyen világos, és azt reméltük, idén tekergetjük utoljára a mutatót.
Erre azonban még várni kell, a legfrissebb javaslat szerint a nyári időszámítást választó országokban 2021. március 27-én, a télit választóknak október 31-én kellene utoljára állítaniuk az órát. Ami azonban teljesen biztos:
Október 28-án, vasárnap hajnali 3 órakor 2-re kell visszaállítani az órákat, kezdetét veszi a téli időszámítás.
El kell törölni, nem kérdés
A szakemberek tökéletesen egyetértenek abban, hogy az óraátállítás eltörlése már csak egészségügyi szempontból is indokolt. Az alvás és az ébrenlét ritmusa évezredeken keresztül alakult ki, mesterséges megzavarása negatívan hat a szervezetre. Van, aki pár napon belül alkalmazkodik a fáziseltolódáshoz, másnak akár több mint egy hétre van szüksége, de addig az emberek többsége megszenvedi az óraátállítást:
- rosszabb közérzet,
- alacsonyabb teljesítmény,
- csökken a koncentráció képessége,
- ingerlékenység,
- alvási nehézségek és fáradtság.
Teljesen más kérdés viszont, hogy mi legyen helyette? A néplélek nyilvánvalóan a nyári időszámítást vezetné be egész évre, hiszen így télen nem lenne sötét már délután 4-5 órakor.
PATRICK SEEGER / DPA / AFP
Téli vagy nyári?
Látni kell azt is, hogy amit este nyerünk, annak az árát reggel fizetjük meg, így néznek ki a napkelték és napnyugták téli, illetve nyári időszámítás szerint:
- Október 28. (a téli időszámítás első napja): 6:20 és 16:34; illetve 7:20 és 17:34.
- December 22. (a téli napfordulót követő nap): 7:28 és 15:57; illetve 8:28 és 16:57.
- Március 30. (a nyári időszámítás előtti utolsó nap): 5:26 és 18:11; illetve 6:26 és 19:11.
Ez azt jelenti, hogy télen sötétben kellene erőltetni az ébredést, a ráhangolódást, sőt a munka, az iskolai tanórák is sötétben kezdődnének. G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke korábban úgy fogalmazott a 24.hu-nak, hogy ha sötétben kell mondjuk úgy csúcsra járatni a szervezetet, azzal sokkal keményebben roncsoljuk önmagunkat, mint hogy délután egy órával korábban kapcsolunk villanyt.
A reggeli ráhangolódás sokkal nehezebb, mint az esti mondjuk úgy leeresztés, ezért az élettani hatásokat, a testi és lelki egészséget tekintve kifejezetten káros lenne a nyári időszámítás bevezetése egész évre.
Egyértelműen téli
A tudományos közösség számára tehát nem kérdés: téli időszámítás akkor is, ha így nyáron korábban kelne a Nap. Oroszország például 2011-ben bevezette a nyári időszámítást azon lelkesedésből, hogy télen tovább legyen világos. Aztán a gazdasági és egészségügyi hátrányokkal szembesülve később inkább a téli időszámításra váltottak.
Mik ezek a hátrányok? Az alvászavarokból eredő kialvatlanság miatt csökken a munka teljesítménye és intenzitása, ha tömegekről van szó, egy ország polgárainak alvásminősége végső soron kihat a GDP-re is. Egyén szintjén a krónikus alváshiány rombolja az immunrendszert, közvetve szervi problémák jelentkezésének hátterében áll, elősegíti olyan népbetegségek kialakulását, mint a depresszió, cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri megbetegedések.
Az óraátállítás eltörlése pozitív irányba mutat, de nagyon meg kell gondolni, mit vezetünk be helyette.
Illusztráció: HAUKE-CHRISTIAN DITTRICH / DPA
